Adatbázisok
Online

A magyarországi kommunista diktatúrában a kormányzati rendszer kereteit az 1949. évi szovjet típusú alkotmány rögzítette, ám az állampárt vezető szervei az aktuális politikai igényeiknek megfelelően alakították a tényleges működési feltételeket és intézményeket. Az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás radikális hatalomkoncentrációt hajtott végre, a Gerő Ernővel és Farkas Mihállyal alkotott hármasuk (az úgynevezett „Trojka”) teljhatalommal irányította Magyarországot – a hadigazdaság kiépítését, a fegyverkezést és az erőltetett iparosítást. A Minisztertanács 1952 végétől jutott újból komolyabb szerephez, ekkor hozták létre annak szűkebb kabinetjeként a Honvédelmi Tanácsot (HT), mint a honvédelmi, hadiipari és belügyi kérdésekkel foglalkozó önálló kormánybizottságot. A HT működéséről nyilvános jogszabály nem rendelkezett, ügyrendjét saját maga állapította meg. 1956 nyarán a Magyar Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács együttes határozatban intézkedett a Honvédelmi Tanács – békeidőben érvényes – szervezetéről és ügyrendjéről. A második szovjet intervenciót és a forradalom leverését követően a Honvédelmi Tanács újjáalakításáról 1956. december 6-án döntött a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány.

A honvédelem kérdéseinek törvényi szintű szabályozására 1960 decemberében, a IV. törvény elfogadásával került sor, a jogszabály azonban még csak nem is említette a Honvédelmi Tanácsot. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1961 áprilisában határozott a Magyar Népköztársaság vezetésének háborús körülmények közötti biztosításáról, és úgy döntött, hogy háború esetén az ország vezetését a Honvédelmi Tanács lássa el. A kétféle Honvédelmi Tanács elkülönítése érdekében a békeidőben működő szerv nevét 1962 májusában Honvédelmi Bizottságra (HB) változtatták. Új ügyrendje szerint a Minisztertanács az ország védelmével kapcsolatos közvetlen feladatait a Honvédelmi Bizottság útján látta el. Nyilvánosan a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény deklarálta a HB feladatait és jogköreit. 1988-ra a kormány munkájának széttagolódásához vezetett az önálló felhatalmazással bíró kormánybizottságok tevékenysége, ezért 1988 őszén mind az öt kormánybizottságot, közte a Honvédelmi Bizottságot is megszüntették.

Jelen adatbázis az 1952 és 1962 között működött Honvédelmi Tanács és az 1962 és 1988 között működött Honvédelmi Bizottság határozatait teszi elérhetővé a tisztelt érdeklődők számára. A Hadtörténelmi Levéltárban (HL VIII. 2.) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL XIX-A-98) található határozati sorozatokat Varga (A.) József nyugállományú ezredes digitalizálta, aki elkészítette a határozatok mutatóját is. A határozatokhoz tartozó előterjesztések az említett két gyűjteményben kutathatók.

A HT határozatok számozása 1952 decemberétől tartalmazta az ülés sorszámát is, tehát az 52/34/1956. számú határozat a HT 1956. évi 34. ülésén hozott 52. határozatot jelölte. A határozatok számozását évente újrakezdték. A HT 1956. decemberi újjáalakításakor úgy indították újra a számozást, hogy az első ülés 100. sorszámot kapott, és ekkortól minden egyes ülésen újrakezdték a határozatok számozását. A Honvédelmi Bizottsággá történt átnevezés az ülések 1956. decemberben indított sorszámozását nem érintette, azt folyamatosan vezették a kormánybizottság 1988. évi megszüntetéséig.

---