Helytörténet
A helytörténet iránt érdeklődők számára itt azokat az adatbázisokat gyűjtöttük össze, melyek átböngészése hasznos egy településhez tartozó teljes és átfogó kép kialakításához. A dokumentumok között nemcsak a mai, hanem a történelmi Magyarország településeiről is találhatóak összeírások és iratok.
Urbaria et Conscriptiones (E 156)
Az „UetC” a hely- és családtörténészek számára fogalom. Mit tartalmaz az adatbázis?
Céhkataszter
A Magyar Országos Levéltár kormányhatósági irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatainak segédlet-adatbázisa.Digitalizált iratokat nem tartalmaz.
Polgári kori egyesületek
Az adatbázisban a Magyar Országos Levéltár Polgári Kori Kormányszervek iratait őrző osztályán lévő Belügyminisztériumi Levéltár Elnöki, Reservált és Általános irataiban megtalálható igen nagyszámú, 1867 és 1944 között működött eg
Az 1715. évi országos összeírás (N 78)
A Magyar Királyság történetének legelső, az egész országra kiterjedő összeírása 1715-ben készült el. Egyedül az 1696. évi dikális összeírás vethető össze ezzel, de mivel az a frissen visszafoglalt országról készü
Az 1720. évi országos összeírás (N 79)
A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett a
Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50)
„Végre teljes!” Erdélyben is lezajlottak – a magyarországihoz képest több-kevesebb időbeli eltéréssel – azok az összeírások, melyek a népesség adóval való terhelhetőségét (mai kifejezéssel élve adóalapját) vizsgálták.
Oszmán összeírások gyűjteménye
A 16-17. században az oszmán adminisztráció által a hódoltsági területekről oszmánli nyelven készített összeírások adatainak folyamatosan bővülő gyűjteménye. Jól használható a hódoltsági terület helységeinek helytörténet
További fontos adatbázisok
Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus
Vegyes erdélyi összeírások (F 49)
„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-,
KSH 1890. évi összesített összeírás
Az 1869. évi első és az 1880. évi második után az 1890. évi összeírás volt a Központi Statisztikai Hivatal harmadik nagy országos nápszámlálása. A népszámlálás programjának összeállításakor is fontos szempont volt a nemzetközi k
Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204)
A magán- és közélet legfontosabb forrásai közé tartoznak a levelek, levelezések. A magánlevelekben a mindennapi élet, a közügyekben írt levelekben pedig az ország működésének legbelsőbb, más forrásból nem megismerhető információi
Porta (dika) összeírások (E 158)
Dikális összeírásokA legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valami
Városi és községi pecsétek (E 213, A 132)
A gyűjteményt a kamarai archivum irataiból (elsősorban városi és községi kiadványok, hitelesítmények, illetve ezek mellékletei közül) a századforduló körül válogatták össze, művelődéstörténeti, helytörténeti célokra.
Gyulai zsidó temető adatbázisa
Adatbázisunk a gyulai zsidó temető sírkövein és a temetőben található emléktáblákon olvasható adat
Bihar vármegyei internáltak 1945–1949
A szovjet megszállást követő időszakban kibontakozó terror egyik eszköze az internálás volt. Az internálást – más néven rendőrhatósági őrizetet – és a rendőrhatósági felügyeletet először mint büntetési formát, majd mi