Családtörténet
Sok ezer szenvedélyes kutató tapasztalata bizonyítja: veszélyes dolog családtörténeti kutatásba kezdeni. Veszélyes, mert aki egyszer belekezdett, többé nem tudja abbahagyni. Mert mindig akad egy újabb nyom, mely rég elporladt emberek boldog vagy tragikus életének megismerésére ösztökéli a kései utódot. És mindig akad egy bosszantó hiány a családfán: egy ős, akiről azon kívül, hogy léteznie kellett valaha, semmit sem sikerül kideríteni, bármennyit fáradozunk is.
A családok története után érdeklődők segítségére gyűjtöttük össze azokat az adatbázisokat, amelyek segítségével nekivághatnak a lelkes kutatók a bogarászásnak és az időutazásnak. Javasoljuk az adatbázisok információs lapjait is elolvasni, hiszen számos bennfentes tanácsot tartalmaznak. Újabb támpontokat és tippeket Aktakaland blogunk témába vágó bejegyzéseiben olvashatnak, linkgyűjteményünkben pedig további adatbázisokat ajánlunk figyelmükbe. Érdemes elolvasni részletes tájékoztatónkat, ami a kezdő családkutatóknak megkerülhetetlen, de a haladóknak is fontos tanácsokkal szolgál. Eredményes böngészést kívánunk!
Letölthető kutatási segédletek
Tájékoztató anyagok
Érdemes elolvasni részletes tájékoztatónkat, ami a kezdő családkutatóknak megkerülhetetlen, de a haladóknak is fontos tanácsokkal szolgál.
Genealógiai tájékoztató Családtörténeti kutatásMértékegységek
Az akár több száz évvel ezelőtt keletkezett anyakönyvekben, összeírásokban gyakran találkozhatunk idegen nyelven írt szavakkal, kifejezésekkel, sőt mi több a régies használatú magyar szavak, mértékegységek is fejtörést okozhatnak a 21. századi kutatónak. A kutatás megkönnyítése érdekében egy kis segítséget szeretnénk nyújtani a leggyakrabban előforduló kifejezések közzétételével.
Darabmérték Hosszmérték Súlymérték Térfogatmérték Űrmérték Latin kifejezések Német kifejezések Szlovák kifejezések Személynevek Latin nyelvű anyakönyvi fejlécek és magyar fordításuk Német nyelvű izraelita anyakönyvi fejlécek és magyar fordításukMikrofilm anyakönyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományában lévő anyakönyvek adatait, illetve azok digitális másolatait tartalmazza. A mikrofilmek szkennelésével keletkezett mintegy 4 millió digitális felvétel az M
Az MNL címereslevelei
A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy né
Libri Regii · Királyi Könyvek 1527—1918
A királyi könyvek (libri regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiv
Katonaállítási lajstromok gyűjteménye
Az állandó hadsereg felállításához, illetve kiegészítéséhez készült személyi nyilvántartás, mely elsősorban 1756 és 1918 között keletkezett iratokat tartalmaz. A lajstromok nyelve korszaktól, helyszíntől függően latin, német, mag
Az 1715. évi országos összeírás (N 78)
A Magyar Királyság történetének legelső, az egész országra kiterjedő összeírása 1715-ben készült el. Egyedül az 1696. évi dikális összeírás vethető össze ezzel, de mivel az a frissen visszafoglalt országról készü
Az 1720. évi országos összeírás (N 79)
A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett a
További fontos adatbázisok
Az első világháború veszteségi adatbázisa
A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött
A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban
Az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan kiadott mintegy 700 darab füzetformátumú veszteséglistában tette közzé az I. világhá
Porta (dika) összeírások (E 158)
Dikális összeírásokA legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valami
Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus
Vegyes erdélyi összeírások (F 49)
„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-,
Illésy-féle családtörténeti adatbázis
Közismert nevén az „Illésy patika”. Az adatbázis a magyar kancellária levéltárában elhelyezett, nagyobbrészt Illésy János és Petkó Béla által 1900 körül készített feltárócédulák adatait tartalmazza.
Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50)
„Végre teljes!” Erdélyben is lezajlottak – a magyarországihoz képest több-kevesebb időbeli eltéréssel – azok az összeírások, melyek a népesség adóval való terhelhetőségét (mai kifejezéssel élve adóalapját) vizsgálták.
KSH 1890. évi összesített összeírás
Az 1869. évi első és az 1880. évi második után az 1890. évi összeírás volt a Központi Statisztikai Hivatal harmadik nagy országos nápszámlálása. A népszámlálás programjának összeállításakor is fontos szempont volt a nemzetközi k
Urbaria et Conscriptiones (E 156)
Az „UetC” a hely- és családtörténészek számára fogalom. Mit tartalmaz az adatbázis?
Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204)
A magán- és közélet legfontosabb forrásai közé tartoznak a levelek, levelezések. A magánlevelekben a mindennapi élet, a közügyekben írt levelekben pedig az ország működésének legbelsőbb, más forrásból nem megismerhető információi
Ostffyasszonyfai hadifogolytábor halotti anyakönyvei
Az egyidejűleg 40.000-50.000 személy befogadására alkalmas hadifogolytáborban a háborús években olasz, orosz, román, ukrán és szerb katonák tízezrei fordultak meg. A levéltár gyűjteményébe
Gyulai zsidó temető adatbázisa
Adatbázisunk a gyulai zsidó temető sírkövein és a temetőben található emléktáblákon olvasható adat
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyházi anyakönyvei
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában az egyházi anyakönyveknek mindhárom típusa megtalálható: születési (keresztelési), házassági és halotti, amelyek két példányban történő vezetését az 1827. évi XXIII. törvénycikk
Elepi kitelepítettek
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára állományában található meg az elepi kitelepítettek névsorát tartalmazó nyilvántartó könyv, amely a Somogy Megyei Levéltárból került Debrecenbe 2010. augusztusában. A regiszte
Bihar vármegyei internáltak 1945–1949
A szovjet megszállást követő időszakban kibontakozó terror egyik eszköze az internálás volt. Az internálást – más néven rendőrhatósági őrizetet – és a rendőrhatósági felügyeletet először mint büntetési formát, majd mi
A Debreceni Klinikákon ápolt kitelepítettek (1952–1953)
A Debreceni Klinikáknak minden hónapban jelentést kellett küldenie a Belügyminisztériumnak azokról a kitelepítettekről, illetve telepesekről, akiket valamelyik intézetükben ápoltak, vagy szülni vitték be oda. Ezekből az – 1952 és
Második világháborús Jász-Nagykun-Szolnok megyei veszteséglista
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának II. világháborús adatbázisa több mint 8000 adatsort tartalmaz. Munkánk során az 1939 és 1980 közötti id