Az 1715. évi országos összeírás (N 78)
A Magyar Királyság történetének legelső, az egész országra kiterjedő összeírása 1715-ben készült el. Egyedül az 1696. évi dikális összeírás vethető össze ezzel, de mivel az a frissen visszafoglalt országról készült, az összeírás teljessége igencsak kétséges. Az 1715. évi összeírás a Rákóczi szabadságharc leverését követően az ország új, modern alapokra való helyezésének egyik kezdete volt. A hely- és családtörténészek számára alapvető

Az 1720. évi országos összeírás (N 79)
A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása.Mit tartalmaz az adatbázis?

Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50)
„Végre teljes!” Erdélyben is lezajlottak – a magyarországihoz képest több-kevesebb időbeli eltéréssel – azok az összeírások, melyek a népesség adóval való terhelhetőségét (mai kifejezéssel élve adóalapját) vizsgálták. A tartomány egészét lefedő első teljes conscriptio 1750-ben készült el. Ez a teljesség, valamint a települések leírása és az adózó személyekre vonatkozó adatok gazdagsága az, amely kiemelt jelentőséget ad az állagnak. A települések...

Az 1828. évi országos összeírás
Mit tartalmaz az adatbázis?Az adatbázis az 1827. évi VII. törvénycikk szerinti összeírás digitális forráskiadása, amely a magyar közgyűjtemények történetében egyedülállóan innovatív módon mesterséges intelligencia segítségével jött létre. A 2021. év folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár a European Digital Treasures (Európa Digitális Kincsei) című nemzetközi projekt keretén belül nagyszabású önkéntes pro

Az 1848-49. évi szabadságharc hadműveleti iratai
A HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban őrzött, az 1848-49-es magyar szabadságharcra vonatkozó iratanyag és segédletei (VII. 203.) a korszak megkerülhetetlen forrásai.Az 1848. január 1-1849. december 31. közötti iratanyag elsősorban a honvédsereg működésével kapcsol

1848-49-es forradalom és szabadságharc nyomtatványai
Az adatbázis az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonai és politikai eseményeivel kapcsolatos aprónyomtatványokat, jelenleg az R 32 törzsszámot viselő fond válogatott iratait tartalmazza: kiáltványok, falragaszok, röpiratok, hadijelentések, újságok, újságkivágatok. Az iratanyagot a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből emelték ki, elsősorban a Múzeumi Törzsanyagból és K. Papp Miklós gyűjteményéből. Az anyag az Országos Levéltárba kerülése óta állandóan gyarapszik, elsősorban...

Állatorvostudományi Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis az Állatorvostudományi Egyetem jogelőd intézménye, a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia, illetve Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjait, illetve az iratok digitális másolatát tartalmazza, 1897 és 1932 közötti évkörrel. 

A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvei
A Bécsi Magyar Történeti Intézet– 1933-tól a Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet – Évkönyvei (1931–1940)A Klebelsberg Kuno által Bécsben (1920) alapított magyar tudományos (történeti) intézet célja a magyar vonatkozású történeti, művelődéstörténeti források szisztematikus feltárása és közlése, a magyar ösztöndíjasok fogadása, munkájuk figyelemmel kísérése és a szakmai munka feltételeinek bizt

Batthyány-missilisek (P 1314)
A Magyar Országos Levéltár „Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai” (P szekció) gyűjteményében őrzött számos történeti jelentőségű családi levéltár közül mind tartalmát, mind terjedelmét tekintve kiemelkedik a Batthyány család levéltára (az iratok évköre: 1527-1944, terjedelme: 211.82 iratfolyóméter).A család levéltárán belül is igen érték

Bihar vármegyei internáltak 1945–1949
A szovjet megszállást követő időszakban kibontakozó terror egyik eszköze az internálás volt. Az internálást – más néven rendőrhatósági őrizetet – és a rendőrhatósági felügyeletet először mint büntetési formát, majd mint megelőző kényszerintézkedést használta az egyre jobban erősödő és a kezdetektől kommunista vezetés alatt álló államhatalom. Az idő, a kommunista párt és a politikai rendőrség befolyásának és erejének növekedésével a „reakciósok” köre egyre bővült, és...

Borsod megye közgyűlése
Az adatbázis Borsod vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1569 és 1581 közötti évkörrel.    A digitalizált segédlet forrásául az alábbi

Borsod megyei gyászjelentések gyűjteménye
A Borsod vármegyei gyászjelentések gyűjteménye többségében a dualizmus korából származó gyászjelentéseket tartalmaz.A legkorábbi példány 1822-ben készült, s Berzeviczy Gergely Szepes vármegyei táblabíró elhunytáról tájékoztat, míg a legkésőbbi Dobrossy István volt megyei levéltár-igazgató gyászjelentése. Ezen gyűjtemény a kor jellegéből adódóan elsősorban a (vár)megyei társadalmi elit tagjainak elhalálozásáról ad információt, de

Budapesti Corvinus Egyetem jogelődeinek testületi ülései
A Budapesti Corvinus Egyetem egyik elődintézménye az 1891-ben alapított Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, mely 1899-től a Keleti Kereskedelmi Akadémia néven önálló intézményként működött. Az I. világháború után, már egyetemi szintű közgazdasági-kereskedelmi, agrár és konzuli képzés zajlott az 1920- ban  a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karon, ami az egyetemi integrációig, 1934-ig működött önállóan. 1934-től a Közgazdaságtudományi Kar a József nádor Műszaki és...

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis az alábbi iratok segédletét és digitális másolatát tartalmazza: A Magyar Királyi József Műegyetem Rektori Tanácsüléseinek ülésjegyzékei, illetve az iratok digitális másolata az alábbi évkörökkel: 1903, 1905, 1909, 1911, 1914, 1917–1920, 1924–1934. A rektori tanácsülésen a Műegyetem rektora, prorektora, a karok dékánjai, illetve a titkár és a gazdasági előadó vettek részt, az egyetemre vonatkozó legfontosabb ügyeket itt tárgyalták az Egyetemi Tanács nevében és megbízásából. A...

Céhkataszter
A Magyar Országos Levéltár kormányhatósági irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatainak segédlet-adatbázisa.Digitalizált iratokat nem tartalmaz.

Collectio Diplomatica Hungarica
Az adatbázis a Mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett középkori okleveleket és azok adatait tartalmazza. Magyarországon már több mint egy évszázada a levéltárak külön gyűjtik ezen régi iratokat. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) található mintegy 108.000 oklevél alkotja a Diplomatikai Levéltárat (DL)

Collectio Diplomatica Hungarica – Batthyány
Az elmúlt években megkezdődött és folyamatosan zajlik a Diplomatikai Levéltár adatainak a levéltár elektronikus nyilvántartó rendszerébe (Elektronikus Levéltári Portál) történő betöltése. Ezáltal megvalósul a nemzetközi leírási szabványokhoz való igazítás is. A munka során sor kerül a gyűjtemény közel 150 éves történetében elkövetett következetlenségek és hibák kijavítására, a 2010 utáni gyarapodások rögzítésére, a hiányzó egyes irat szint (vagyis a példányadatok) pótlására. Ezzel...

Conscriptio Czirakyana, Erdély 1819-1820 (F 52)
Az F 52 Conscriptio Czirákyana (1819-1820) állag az 1819-cel kezdődő, félbeszakadt úrbéri rendezés első szakaszának, az úrbéri összeírásnak a terméke.Az összeírás corpusa (amely, egyes helységek füzeteinek hiányától eltekintve, teljesnek mondható) ke

Csongrád megyei tanácstestületek jegyzőkönyvei
Az 1950. évi első tanácstörvény értelmében Hódmezővásárhelyen is a Városi Tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága vette át a helyi közigazgatás irányítását. A végrehajtó bizottság (és szakigazgatási szervei, azaz az egyes osztályok) volt a gyakorlati ügyintéző a hivatali élet szinte minden szegmensében, egészen 1

A Debreceni Fertőtlenítő Intézet jegyzőkönyvei a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

A Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásai a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

A Debreceni Klinikákon ápolt kitelepítettek (1952–1953)
A Debreceni Klinikáknak minden hónapban jelentést kellett küldenie a Belügyminisztériumnak azokról a kitelepítettekről, illetve telepesekről, akiket valamelyik intézetükben ápoltak, vagy szülni vitték be oda. Ezekből az – 1952 és 1953 között keletkezett – jelentésekből készítettek adatbázist az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai.A jelentések a klinikákon kezeltek neve mellett általában tartalmazzák az életkorukat vagy a születési idejüket,

Az első világháború veszteségi adatbázisa
A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött polgári halotti anyakönyvek másodpéldányainak adatait tartalmazza elsősorban a mai Magyarország területére vonatkozóan. A 8 millió anyakönyvi bejegyzés átnézése során a levéltárosok ezekből az anyakönyvekből kigyűjtötték és adatbázisban rögzítették az I. vilá

Az erdélyi fejedelmek oklevelei (1560-1689)
A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása egy másik, még nagyobb projekt nyomdokain haladva, annak segítségével jött létre, mégpedig a Magyar Országos Levéltár és az Arcanum Adatbázis Kft. mint kiadó közös munkáját követve. A MOL és az Arcanum 2000 és 2002 között jelentette meg a Királyi Könyvek (Libri Regii), vagyis a Habsburg-királyok kancelláriáján vezetett másolat

Elepi kitelepítettek
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára állományában található meg az elepi kitelepítettek névsorát tartalmazó nyilvántartó könyv, amely a Somogy Megyei Levéltárból került Debrecenbe 2010. augusztusában. A regiszteres füzet keletkezésének, vezetésének körülményeiről sajnos nem állnak rendelkezésünkre adat. A nyilvántartás tartalmazza a kitelepített személyek nevét, érkezésüknek időpontját, a születési évüket és a szállásukként szolgáló tanya vagy épület megnevezését. A...

Első világháborús kitüntetések
Az adatbázis a HM HIM Hadtörténelmi Levéltára I. világháborús kitüntetések mutatócéduláihoz készült, név alapján kereshető jegyzéket, illetve az iratok digitális másolatát tartalmazza.Az utóbbi években az I. világháborús veszteségi iratok mellett egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott a világháborús, hősi cselekedetekért adományozott, úgynevezett hadi kitüntetési javaslatok iránt is. A legénységi állomány esetében többnyire a k

Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődeinek testületi ülései
A segédlet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának, továbbá a Bölcsészettudományi, Természettudományi, Állam- és Jogtudományi Kar 1889 és 1974 között készült tanácsülési jegyzőkönyveinek digitalizált változatát tartalmazza. A jegyzőkönyvek többségénél a napirendi pontok jegyzéke is megtalálható. Az Egyetem elnevezése a korszakban többször változott:Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem (1873–1921);Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter...

Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus 22-én kibocsátott jobbágyrendelete viszont kiterjedt erre a tartományra is, sőt kiadását az erdélyi parasztlázadás (Horea-Closca) meggyorsította, és már az új közigazgatási beosztás (12 megye) szerint ment végbe...

Esztergom szabad királyi város közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái (1701-1748)
Az adatbázis az eddig nyomtatásban megjelent nyolc kiadvány 19 jegyzőkönyvi kötetben bejegyzett közel fél évszázad anyagát tartalmazza. Az eredeti jegyzőkönyvek sorszámát római számokkal jelöltük a következőképpen: I. 1701-1702. évek II. 1706-1710. évek III. 1712. év IV. 1713. év V. 1714. év VI. 1715. év VII. 1716. év, VIII. 1717. év

Esztergom vármegye közgyűlése
Az adatbázis Esztergom vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1618 és 1723 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4., Komárom-Esztergom Megye

Esztergom vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei (1618-1757)
Az adatbázis Esztergom vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1618 és 1723 közötti évkörrel.A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

Falufotó
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójára meghirdetett "30 éve szabadon" program „Antall József” pályázat keretén belül szerteágazó kutatási programot valósított meg a Magyar Nemzeti Levéltárban közreműködésével. A program részeként készült el a Magyarország képekben 1984 gyűjtemény digitális kiadása és a Falufotó adatbázis. A Hazafias Népfront kezdeményezésére készült korabeli felvételek a...

Fejér vármegye közgyűlése
Az adatbázis Fejér vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1692 és 1711 közötti évkörrel.A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25, Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvá

Gömör vármegye közgyűlése
Az adatbázis Gömör vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1571 és 1579 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Tóth Péter: Gömör vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, Borsodi Levéltári Füzetek 35., Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1996.

Győr vármegye közgyűlése
Az adatbázis Győr vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1580 és 1637 közötti évkörrel.     A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok sz

Győr-Moson-Sopron megyei párttestületek jegyzőkönyvei
Az adatbázis a Magyar Szocialista Munkáspárt Győr-Sopron Megyei Bizottsága különböző szintű és típusú pártaktíva-értekezleti jegyzőkönyveit, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség Győr-Sopron Megyei Szerveinek MSZMP Bizottsága és a Munkásőrség Győr-Sopron Megyei Parancsnoksága ülési jegyzőkönyveit tartalmazza.

Gyulai zsidó temető adatbázisa
Adatbázisunk a gyulai zsidó temető sírkövein és a temetőben található emléktáblákon olvasható adatokat tartalmazza. A sírköveken rögzített adatokat és feliratokat az adatbázis készítői levéltári iratok alapján további információkkal kiegészítették. Minden egyes adatsor mellé kapcsolódik egy vagy több, az adott sírkőről készült fotó. Az adatbázist egy térké

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyházi anyakönyvei
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában az egyházi anyakönyveknek mindhárom típusa megtalálható: születési (keresztelési), házassági és halotti, amelyek két példányban történő vezetését az 1827. évi XXIII. törvénycikk rendelte el, és amelyekből a másodpéldányok – a jogszabály rendelkezése értelmében – a területileg illetékes vármegye, illetve szabad királyi város levéltárában kerültek megőrzésre. Az ezt megelőző időszak egyházi anyakönyvei általában az illető egyházközség...

Hajdú-Biharból elhurcolt hadifoglyok és polgári személyek
A II. világháború alatt több százezer magyar katona esett hadifogságba, valamint több százezer polgári személyt hurcoltak el „málenkij robot”-ra a Szovjetunióba Magyarországról. Ezen eltűnt honfitársaink hollétének megállapítása céljából kérhettek segítséget a hozzátartozók a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án kelt 26. sz. rendelete alapján elkészített kérdőívek kitöltésével. A keresett személyekkel kapcsolatos kérdéseknek minden település által használt kérdőíven...

Holokauszt forrásválogatás (MNL SzSzBML)
Holokauszt forrásválogatás

Holokauszt Szabolcs, Szatmár, Bereg megyékben
    A holokauszt 70. évfordulóján emlékezünk azokra a zsidó honfitársainkra, akiket Szabolcsból, Szatmárból, Beregből hurcoltak el és nem élték túl a megpróbáltatásokat. Együtt érzünk mindazokkal, akiknek lelkén mély sebeket ütöttek

Honvédelmi Tanács és Honvédelmi Bizottság határozatai
A magyarországi kommunista diktatúrában a kormányzati rendszer kereteit az 1949. évi szovjet típusú alkotmány rögzítette, ám az állampárt vezető szervei az aktuális politikai igényeiknek megfelelően alakították a tényleges működési feltételeket és intézményeket. Az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás radikális hatalomkoncentrációt hajtott végre, a Gerő Ernővel és Farkas Mihállyal alkotott hármasuk (az úgynevezett „Trojka”) teljhatalommal irányította Magyarországot – a...

II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt rész (G 15)
II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt részA 16–17. századi Magyar Királyság történetét a Rákóczi-szabadságharc zárta le, és egyben előkészítette az ország 18. századi újjáépítésének időszakát is. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett mozgalom kirobbanását az oszmánok elleni felszabadító háborúk társadalmi változásai (a vitézlő rend megszűnése), a megváltozott birtokviszonyok, a császári katonaság visszaélései, a felekezeti viszályok,...

Illésy-féle családtörténeti adatbázis
Közismert nevén az „Illésy patika”. Az adatbázis a magyar kancellária levéltárában elhelyezett, nagyobbrészt Illésy János és Petkó Béla által 1900 körül készített feltárócédulák adatait tartalmazza. Illésy és Petkó célja elsősorban az volt, hogy összegyűjtsék az egyes családok nemességét, kiváltságait, rangemeléseit dokumentáló források lelőhelyének adatait. A gyökeres jogokat biztosító iratok gyors visszakereshetőségére igen nag

A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai
Feldolgozott iratanyag1. Lajstromozott iratok (regestrata)Károlyi azonban nem csupán megőrizte, hanem a békekötés után lajstromoztatta és (alapvetően időrend szerint) rendeztette is a szabadságharc alatt keletkezett iratait.

Kamarai bérelt tizedek összeírásai (E 159)
Regesta decimariumA tizedjegyzékek alapvetően az egyház számára behajtott jövedelmet jelentettek, de a kamara a végvárak ellátásához igyekezett minél több dézsmát kibérelni. Az egyházmegyék így biztos bevételhez, a kamarák pedig megfelelő élelmiszerhez jutottak, amit egyébként drága pénzen kellett volna megvásárolniuk a hadsereg ellátásához. A földesurak természetesen szintén éltek a tizedbérlés lehetőségével, hiszen busás haszno

Kamarai utasítások (E 136)
A ma ismert közigazgatás a 16–17. században alakult ki. Az ekkor kialakult hivatalok, de mellettük a főkapitányságok és várak tisztviselői a kiadott utasítások (ún. instrukciók) alapján végezték feladataikat. Az általános és részlet-utasítások úgyszólván mindent szabályoztak, ami a kincstári igazgatás szorosabban és tágabban értelmezett feladataival kapcsolatos volt, beleértve például a hadseregellátásra, a városi tisztújításra vonatkozó kérdéseket, vagy olyan biztosok kiküldetését,...

Kaposvár város képviselő-testületi üléseinek napirendjegyzéke
 Az adatbázis Somogy vármegye 1872−1950 közötti községi, nagyközségi és városi képviselő-testületi üléseinek napirendjegyzékeit tartalmazza. A polgári korszak települési döntéshozó testületeinek anyaga a legfontosabb források egyike a korszakból. Elsőként Kaposvár város 1879−1949 közötti időszakára vonatkozóan olvashatjuk a testületi döntések napirendi pontjait

Kassa Város Levéltárának Titkos Levéltára, középkori iratok
A Magyar Királyság szabad királyi városai között Kassa kiemelt szerepet foglalt el gazdasági fejlettsége, a külkereskedelmi szerepe miatt is. A várost gazdasági ereje és lakosságának száma is legfontosabb városaink közé emelte. Miután a város levéltára épen megmaradt, így ez a gyűjtemény a város történetét kutatók számára éppen úgy érdekes, mint a régió (Felső-Magyarország, ma Kelet-Szlovákia) középkori múltja iránt érdeklődőknek. Jelen adatbázis a város legfontosabb iratait...

Kataszteri telekkönyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz. Mikor keletkeztek a kataszteri iratok? 1850 és 1918 között a földadó megállapítása céljából. Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó

Katonaállítási lajstromok gyűjteménye
Az állandó hadsereg felállításához, illetve kiegészítéséhez készült személyi nyilvántartás, mely elsősorban 1756 és 1918 között keletkezett iratokat tartalmaz. A lajstromok nyelve korszaktól, helyszíntől függően latin, német, magyar. Az anyag 20. században keletkezett része már nyomtatványok kitöltésével jött létre, a rovatok kitöltése azonban mindvégig kézírásos módszerrel történt. A listában egy-egy személyről általában 6-10 féle adatot rögzítettek. Az alapadatok (apa, anya neve,...

Katonák a Gulágon
 A szovjet hadifogolytáborokban meghalt magyarok adatbázisa Az Orosz Föderáció az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején átadott Magyarországnak egy 66281 adatsort tartalmazó, a szovjet hadifogoly- és int

Kolozsvári Állami Magyar Színház Doktár - Jelmeztervek jegyzék
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Dokumentációs Tár több mint 1720 darabból álló jelmezterv-gyűjteménye került digitalizálásra a DH-LAB konzorciumi partnerének, a Magyar Nemzeti Levéltárnak a digitalizáló műhelyében 2022 nyarán. A megvalósításban közreműködött a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. is. A jelmeztervek közzétételével a DH-LAB kapcsolódik az 1872. december 8-án született Janovics Jenő színész, rendező, forgatókönyvíró, színházigazgató és a magyar filmgyártás...

Komárom-Esztergom megyei párttestületek jegyzőkönyvei (1948-1956)
A Magyar Dolgozók Pártja Komárom-Esztergom Megyei Bizottsága 1948. május 17-én jött létre az MKP és az SZDP megyei szervezeteinek egyesítésével.Az adatbázisban publikált iratanyag évköre 1948-tól 1956-ig terjed, és 8 fond alkotja (HU-MNL-KEML-XXXVI-32-39). A fond szintű irategyüttesek őrzési egységekre oszlanak. Őrzési egységnek azt a legkisebb le

KSH 1890. évi összesített összeírás
Az 1869. évi első és az 1880. évi második után az 1890. évi összeírás volt a Központi Statisztikai Hivatal harmadik nagy országos nápszámlálása. A népszámlálás programjának összeállításakor is fontos szempont volt a nemzetközi követelmények figyelembe vétele. A program kialakításában részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is, a felvétel a kor színvonalán a lehető legfejlettebb statisztikai módszerekkel történt. A népszámlálást elrendelő törvénynek megfelelően az...

Külügyminisztérium
A Külügyminisztérium a mindenkor érvényes irattári terve alapján készíti el évente az irattárába helyezett ügyiratok darabjegyzékét („repertórium”). A Magyar Országos Levéltár a Külügyminisztérium irataival együtt e papír alapú jegyzéket az iratokkal együtt átvette. A darabjegyzékek szkennelésével, illetve 1988–89 óta elektronikus formátumban készülő darabjegyzékek felhasználásával készült az adatbázis.

Libri Regii · Királyi Könyvek 1527—1918
A királyi könyvek (libri regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek. Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan, nemesi, főnemesi rang, magyar honosság adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás, de ezen túl...

A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban
Az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan kiadott mintegy 700 darab füzetformátumú veszteséglistában tette közzé az I. világháború alatt bekövetkezett személyi veszteségeket: sebesüléseket, hadi fogságba kerüléseket és az elhalálozásokat egyaránt. Mivel a korszakban a listákhoz nem készült összevont névmutató, felmerült a társadalmi igény egy névre kereshető adatbázis iránt. A feldol

A magyarországi roma történelem évszázadai
A folyamatosan bővülő dokumentumválogatás a magyarországi roma történelem Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött forrásairól ad átfogó képet. A válogatás a Levéltár által kiadott Magyországi cigányok/romák I-II. kötetekhez kapcsolódik (Szerk.: Kállai Ernő – Majtényi György – Mikó Zsuzsanna – Tóth Péter, Budapest, MNL, 2022). A köteteknél még átfogóbb, teljesebb képet ad Magyarország legnagyobb létszámú nemzetiségének, nemzeti kisebbségének múltjáról, helyzetéről a magyar történelem...

A második magyar hadsereg iratai
Az adatbázis a m. kir. 2. honvéd hadsereg iratainak digitális másolatát tartalmazza, 1940 és 1944 közötti évkörrel.A m. kir. 2. honvéd hadsereg a Magyar Királyi Honvédség 1940. március 1-én felállított három hadseregének egyike. A hadseregtörzs eredeti állomáshelye Budapest. A békehadrend szerint kötelékébe a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtest tartozott, de ilyen összetételben sohasem került alkalmazásra.Első mozgósítása 1940. június...

Az MNL címereslevelei
A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a legtöbb eredeti címereslevelet: gyűjteményünkben összesen mintegy 2500 db, a másolatokkal együtt pedig ennél jóval többre becsülhető az armáli

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis a Magyar Agrár- és Élettudományi alábbi jogelőd intézményeinek vezetőtestületi ülésjegyzőkönyveinek napirendi pontjait, illetve az iratok digitális másolatát tartalmazza, a következő évkörökkel:Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet tanártestületi ülései, 1908–1920Magyar (Királyi) Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanári kar ülései, 1945–1946Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kar tanácsülései,...

Magyar Hadifogoly Híradó
A II. világháború utáni időszak egyik legfontosabb társadalmi problémája a Szövetséges Hatalmak fogságába került mintegy 1,3 millió katona és civil (hadi)fogoly felkutatása, a foglyok és hozzátartozóik közti kapcsolat létrehozása, szabadon bocsátásuk mielőbbi elérése, magyarországi fogadásuk, és a társadalmi életbe való visszailleszkedésük elősegítése volt.

Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelődeinek testületi ülései
A digitalizált iratanyag az 1937-től egészen 1991-ig tartó időszak testületi üléseinek kötetekbe rendezett jegyzőkönyveit és azok mellékleteit tartalmazza (levéltári jelzete: MKE Levéltár, 1/a. 32–82. kötet). A forrás a Magyar Képzőművészeti Egyetem jogelőd intézményeinek, név szerint az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának (1945-ig), az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolának (1945–1949/1950), valamint a Magyar Képzőművészeti Főiskolának a tanácsülési jegyzőkönyveit...

Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere – Csendőrkartonok
A Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere (Csendőrkartonok) megnevezésű irategyüttes, a két világháború közötti magyar politikai rendészeti szervek nyilvántartása az államra veszélyesnek ítélt, elsősorban baloldali mozgalmakhoz kötődő, kommunista érzelmű személyekről. A személyes adatokban gazdag irategyüttes mintegy 60 ezer kartonból és 9 ezer, a kartonokat kiegészítő egyéb iratból áll. A kézzel vagy írógéppel kitöltött...

Magyar roma katona és polgári áldozatok adatbázisa, 1939–1945
Az adatbázis célja összeállítani azoknak a roma férfiaknak a névsorát és adatait, akik tényleges katonai szolgálat, illetve fegyvertelen munkaszolgálat teljesítése közben vesztették életüket a második világháború során, valamint a bombázások és a hadműveletek során meghalt nők, férfiak és gyermekek neveit. A kiindulópontként szolgáló kutatómunka 2015-ben indult, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisír-adatbázisa (https://

Magyar romák a második világháború idején
Az adatbázis a magyarországi romák által a második világháború alatt elszenvedett üldöztetésre, diszkriminatív intézkedésekre, népirtásra vonatkozó iratok digitális másolatát tartalmazza. A Magyar Nemzeti Levéltár az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA), valamint a magyar és osztrák állam támogatásával megvalósuló nemzetközi levéltári és oktatási projekt részeként 2020 és 2023 között átfogó iratfeltárást végzett a magyarországi romák második...

Magyar Táncművészeti Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis a Magyar Táncművészeti Egyetem alábbi jogelőd intézményeinek vezetőtestületi jegyzőkönyvei napirendi pontjait, illetve az iratok digitális másolatát tartalmazza, a következő évkörökkel:Állami Balett Intézet ülései, 1950–1963Állami Balettintézeti Igazgatótanácsi ülései, 1953–1963Magyarországon iskolarendszerű táncművészképzés a 20. század közepéig lényegében nem létezett. A balettkar utánpótlás-nevelése érdekében a Magyar Királyi...

Magyar Távirati Iroda
Az Magyar Távirati Iroda úgynevezett kőnyomatos kiadványai digitalizálásának lehetőségét a 2167/2008. (XII. 4.) számú kormányhatározat teremtette meg, amely 100 millió forintos céltámogatást biztosított az MTI-nek a digitális archívum közérdekű használhatóságának javítására, keresési lehetőségeinek bővítésére, a fotóarchívum és a hírarchívum egy

Magyarországról deportált romák adatbázisa, 1944–1945
Az adatbázis alapjául szolgáló kutatómunka 2015-ben indult, majd 2019-től a Magyar Nemzeti Levéltár projektjének keretében folytatódott az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA Grant), valamint a magyar és osztrák állam támogatásával. A projekt célkitűzései közé tartozik a második világháború idején odaveszett valamennyi magyarországi roma név szerinti azonosítása és személyi adataik összegyűjtése. Ezen belül külön kutatás keretében vizsgáltuk a németországi...

Málenkij robotról hazatért női elhurcoltak
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és elhurcoltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, melynek feladata volt megszervezni a hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét,...

Második világháborús Jász-Nagykun-Szolnok megyei veszteséglista
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának II. világháborús adatbázisa több mint 8000 adatsort tartalmaz. Munkánk során az 1939 és 1980 közötti időszak halotti anyakönyveinek másodpéldányait tekintettük át az egykori és a jelenlegi megyehatárt is figyelembe véve. A hazáért hősi halált halt katonák mellett feltüntettük a világháborúval összefüggésbe hozható polgá

MDP Békés Megyei Bizottsága jegyzőkönyvei
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának alábbi testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjait és az iratok digitális másolatát tartalmazza, az alábbi évkörökkel: Aktíva értekezletek, 1948-1954. Megyebizottsági titkársági ülések, 1949-1956. Megyebizottsági Végrehajtó Bizottsági ülések, 1948-1956. Megyei pártértekezletek, 1950-1954. Megyei választmányi és pártbizottsági ülések, 1948

MDP és MSZMP Budapesti Bizottságának iratai
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt alábbi, fővárosi vezetőtestületei jegyzőkönyveinek napirendi pontjait és az iratok digitális másolatát tartalmazza:  Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottságának iratai - Vezető testületek irataiAz 1948 és 1956 között működő kommunista állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja elsődleges fővárosi vezetőtestülete a Budapesti Bizottság volt, amelynek fő szervei a Pártértek

MDP Hadifogoly Iroda
A Magyar Kommunista Párt (Magyar Dolgozók Pártja) Hadifogoly Irodáját 1945 novemberében hozták létre. Az MKP és az MDP iratainak tanúsága szerint az Iroda fennállása alatt folyamatosan foglalkozott a szovjetunióbeli táborokban őrzött magyar hadifoglyok felkutatásával, valamint a hazatérők megsegítésével kapcsolatos különböző feladatok ellátásával is.Már a második világháború

MDP iratok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban
Az adatbázis az MDP alábbi, Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek regesztáit tartalmazza a következő évkörökkel:  A megyei pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei, 1948-1956.A megyei titkárok iratai, 1948-1956. (Megjegyzés: ehhez az anyaghoz nem készült

MDP jegyzőkönyvek
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja alábbi országos testületei üléseinek napirendi pontjait és azok tartalmi kivonatát, illetve az iratok digitális másolatát tartalmazza, a következő évkörökkel: Kongresszusok és konferenciák, 1948-1954. Központi Vezetőség, 1948-1956. Politikai Bizottság, 1948-1954. Titkárság, 1948-1956. Szervező Bizottság, 1948-1953.Az adatbázis alapjául az alábbi

MDP Pest Megyei Bizottságának jegyzőkönyvei
Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága irataiAz MDP Pest megyei anyagának jelentős részét a tagságra jelentkezők kérelmeinek elbírálása, káderjavaslatok, valamint fegyelmi ügyek teszik ki. Rendszeresen szerepelt napirenden a megyei mezőgazdaság helyzete, főleg az aratási, cséplési, begyűjtési munkák állása, illetve a téeszekkel, gépállomásokkal és a tagosítással kapcsolatos jelentések. A mezőgazdaság mellett természetesen az ipari termelést érintő kérdések...

Mikrofilm anyakönyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományában lévő anyakönyvek adatait, illetve azok digitális másolatait tartalmazza. A mikrofilmek szkennelésével keletkezett  mintegy 4 millió digitális felvétel az MNL kutatótermeiben tekinthető meg. Döntő többségében a gyűjtemény egyházi anyakönyveket tartalmaz 1895-ig, azonban bizonyos esetekben előfordulnak 20. század első feléig vezetett kötetek, illetve állami és egyházi anyakönyvek másodpéldányai...

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1944
Az adatbázis egyrészt 1867-től az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak teljes jegyzékét tartalmazza, másrészt az egyes napirendi pontok tartalmi kivonatát jeleníti meg. Az iratanyagban történő kutatáshoz nem kell az eredeti, illetve a fénymásolatban kutatásra kiadható

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944–1965

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1965-1979
"Belpolitikai természetű kérdésekről most nem kívánok tájékoztatást adni, a PB legutóbbi ülésén megtárgyalt anyagokról sem, mert azok olyan természetű kérdések voltak, amelyekkel az illetékes szervek tovább foglalkoznak és visszakerülnek még a PB elé. Ebbe a Kormány később kapcsolódik bele. Annyit megemlítenék, hogy a mechanizmus problémák megvitatása szerepelt a PB előtt korábban, ennek egy bizonyos és nem jelentéktelen részletpr

Miskolc város 1880. és 1900. évi népszámlálása
 Magyarországon 1784-1787 között történt az első népszámlálás, amely a korábbi adatfelvételekkel szemben immár a népesség valamennyi rétegére és a korabeli Magyarország polgári igazgatás alatt álló egész területére kiterjedt. Rendszeres adatfelvételre csak a 19. század második felétől került sor, ettől kezdve tíz évenként vették számba a korabeli lakosságot, időben eltérő szempontok alapján. Míg a népszámlálási stati

MKP vezető testületeinek iratai
Az adatbázis a Magyar Kommunista Párt országos testületeinek üléseiről készült jegyzőkönyvek digitalizált változatát tartalmazza 1944 és 1948 között.A digitalizált segédlet for

MOME és jogelődeinek testületi ülései
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vezetőtestületi üléseinek jegyzőkönyvei – Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanári értekezletek jegyzőkönyvei, 1896–1924A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) első jogelődje, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda, 1880-ban nyílt meg. Nevét 1946-ban Iparművészeti Akadémia néven folytatta. Az intézmény 1948-ban főiskolai rangot kapott (Magyar Iparművészeti Főiskola). 2000-ben elnevezésében is megjelent a három évtizeddel...

MSZMP Agitációs és Propaganda Bizottság ülései
A Nemzeti Művelődési Intézet még 2021 folyamán, Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programjának keretében az ország valamennyi megyéjében olyan közművelődési asszisztenseket tudott alkalmazni, akik a Magyar Nemzeti Levéltár vármegyei tagintézményeiben tárták fel a polgári kori egyesületek meglévő dokumentumait. A Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési Igazgatósága K

MSZMP Agitációs és Propaganda Osztály
Az adatbázis a magyar Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának üléseiről készült jegyzőkönyvek digitalizált változatát tartalmazza 1957 és 1967 között. Az APO feladatkörébe tartozóan elősegítette a párt politikájának elvi és gyakorlati érvényesülését a propaganda, agitáció eszközeinek segítségével. A párt és a kormányszervek döntéseinek, határozatainak ismertetésén, megmagyarázásán túl a tömegek mozgósításában és ideológiai, politikai...

MSZMP Békés Megyei Bizottsága Pártbizottsági- és Végrehajtó-bizottsági ülései
Az adatbázis MSZMP Békés Megyei Bizottságának Pártbizottsági és Végrehajtó Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyveit tartalmazza, kereshető, OCR-ezett PDF-formátumban, 1957 és 1989 közötti évkörrel. Adatvédelmi okokból letiltásra kerültek azok az oldalak, ahol szenzitív adatok találhatók, így elsősorban a fegyelmi ügyek és a káderjavaslatok.  A támogatói nyilatkozattal rendelkező tudományos kutatók és a betekintésre jogosult további személyek a levéltár...

MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának jegyzőkönyvei
Az adatbázis az MSZMP Heves Megyei Pártbizottsága alábbi testületi üléseinek jegyzőkönyveiről készült tartalmi kivonatokat tartalmaz, a követklező évkörökkel: MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései, 1956-1960 MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései, 1961-1989 MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/végrehajtó Bizottságának ülései, 1956-1957,MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései, 1958-1989

MSZMP jegyzőkönyvek
Az adatbázis a magyar Magyar Szocialista Munkáspárt alábbi országos testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak tartalmi kivonatát, valamint egyes esetekben az iratok digitalizált változatát is tartalmazza, a következő évkörökkel: Központi Bizottság, 1956-1970 Politikai Bizottság, 1956-1989Szervező Bizottság, 1956-1957Titkárság, 1956-1980Elnökség, 1989A digitaliz

MSZMP Somogy Megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei
Az adatbázis az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága alábbi testületi üléseinek napirendi jegyzékeit és a hozzájuk tartozó iratok digitalizált forráskiadásokat tartalmazza, a következő évkörökkel: Az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága pártbizottsági üléseinek napirendjegyzéke, 1957-1989: Pártbizottsági ülések, "B" szekció

Művelődésügy minisztériumainak vezetőtestületi ülései
Művelődésügy minisztériumainak vezetőtestületi üléseiAz 1950-es években többször átalakult a művelődést irányító minisztériumok rendszere. A kulturális ügyek felett a felügyeletet gyakorló Népművelési Minisztérium 1949 és 1956 között működött, míg az oktatási ügyek irányítására 1953-ban létrehozták a Felsőoktatási Minisztériumot, a mellette működő Közoktatásügyi Minisztériummal párhuzamosan. 1953 nyarán azonban e két utóbbi említett minisztériumot összevonták Oktatásügyi...

A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

Ne feledd a tért, hol ők elestek - 1848-49-es veszteségi adatbázis
„Ne feledd a tért, hol ők elestek”- Az 1848-49. évi szabadságharc honvédseregének veszteségi adatbázisaAz 1848-49. évi veszteségi adatbázis elsősorban a magyar szabadságharcban küzdő honvéd hadsereg, illetve kiegészítőleg az azt támogató nemzetőrség, valamint a magyar oldalon harcoló különböző külföldi légiók veszteségeit tartalmazza nemzetiségre való tekintet nélkül; mégpedig elsősorban a fegyveres küzdelem

Nógrád megyei párttestületek jegyzőkönyvei (1945-1989)

Nógrád megyei tanácstestületek jegyzőkönyvei (1950-1990)
A megyei, járási és települési tanácsok az 1950-1990 közötti közigazgatás szervei voltak. Feladatuk  széleskörű volt, a helyi közélet minden területére kiterjedt. A tanácstagokat a Hazafias Népfront jelölése alapján választották a lakosok. Elvileg a tanácsülés volt a legmagasabb döntési fórum, azonban a tényleges  döntéshozatal a tanácstagok által választott végrehajtó bizottság kezében volt. Ez a szerv készí

Nógrád vármegye közgyűlése
Az adatbázis Nógrád vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1597 és 1656 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztá

Orsós szalagok adatbázisa
Orsós szalagok adatbázisa  Az audiovizuális dokumentumok a 20. század kitüntetett figyelmét érdemlő, új lehetőségeket felkínáló emlékei, amelyek kezelésmódjukat tekintve is jelentősen eltérnek a több száz éves hagyománnyal rendelkező íráso

Országos Földhitelintézet Birtokpolitikai Főosztálya
Az Országos Földhitelintézet (OFI) Birtokpolitikai főosztályához (Z 135) készült adatbázis felületét használjuk az elkobzott zsidó földbirtokok adatainak rögzítéséhez. Az FM Általános iratok (K 184) állag 27. tételben

Ostffyasszonyfai hadifogolytábor halotti anyakönyvei
Az egyidejűleg 40.000-50.000 személy befogadására alkalmas hadifogolytáborban a háborús években olasz, orosz, román, ukrán és szerb katonák tízezrei fordultak meg. A levéltár gyűjteményében megtalálható a létesítmény önállóan vezetett halotti anyakönyve, amely az 1917-1918 folyamán a táborban életét vesztett közel 5000 külföldi katona sze­mélyi adatait tartalmazza. A Vas Megyei Levéltár az anyakönyvi adatok számítógépes rögzítésével egy min

Oszmán összeírások gyűjteménye
A 16-17. században az oszmán adminisztráció által a hódoltsági területekről oszmánli nyelven készített összeírások adatainak folyamatosan bővülő gyűjteménye.  Jól használható a hódoltsági terület helységeinek helytörténeti kutatása során.Mit tartalmaz az adatbázis?Az OTKA K 108919, K 132475, K 132609 számú pályázati támogatásával készült adatbázisban pillanatnyilag a Dél-dunántúli (görösgali, koppányi, mohácsi, pécsi, szekcsői, szeks

Pécsi Tudományegyetem jogelődeinek testületi ülései
A Pozsonyból távozásra kényszerített Pozsonyi Magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kara 1920 őszétől Budapesten folytatta működését. Az egyetem végleges Pécsett való elhelyezését az 1921. évi XXV. törvénycikkben mondta ki a magyar országgyűlés. A technikai problémák megoldása után végül 1923. október 14-ével a Jog- és Államtudományi Kar és a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar teljes egészében, valamint az Orvostudományi Kar két alsó évfolyamával már itt...

Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése
Az adatbázis Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1632 és 1740 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711. I. 1638–1644, 1656–1665, Budapest, Pest Megyei L

Petőfi közössége
A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára egy, Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó, 200 személyből álló adatbázissal készült, melyben a költő kapcsolati hálóját lehet tanulmányozni. Mindegyik nevet rövid életrajzi leírással és irodalmi ajánlóval láttunk el, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal. A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul,...

Petőfi-emlékművek
Az adatbázis dr. Tarjányi József helytörténész, Petőfi-kutató több évtizedes gyűjtőmunkáján alapul, célja pedig a Petőfi Sándorral kapcsolatos magyarországi és külföldi emlékhelyek (szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékszobák, róla elnevezett kulturális intézmények, egyéb emlékhelyek) teljességre törekvő, folyamatosan bővülő listájának közreadása. Az egyes rekordok tartalmazzák az adott alkotás címét, pontos helyét, típusát, ha ismert, az emlékmű alkotóját (lehetőség...

Polgári kori egyesületek
Az adatbázisban a Magyar Országos Levéltár Polgári Kori Kormányszervek iratait őrző osztályán lévő Belügyminisztériumi Levéltár Elnöki, Reservált és Általános irataiban megtalálható igen nagyszámú, 1867 és 1944 között működött egyesület listáját tesszük közzé azzal a szándékkal, hogy kutatóink minél hamarabb megtalálhassák az őket érdeklő egyesület fellelhetőségének helyét. A közölt gyűjtemény a történelem, múltunk, közösségi létformáink és a civil szervezeteink iránt érdeklődők...

Polgári kori Magyarország egyesületei
A Nemzeti Művelődési Intézet még 2021 folyamán, Közművelődési Foglalkoztatási és Képzési Programjának keretében az ország valamennyi megyéjében olyan közművelődési asszisztenseket tudott alkalmazni, akik a Magyar Nemzeti Levéltár vármegyei tagintézményeiben tárták fel a polgári kori egyesületek meglévő dokumentumait. A Nemzeti Művelődési Intézet Szakmafejlesztési Igazgatósága K

Porta (dika) összeírások (E 158)
Dikális összeírásokA legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát. Az adatbázis a források összes adatát tartalmazza, így nem csupán a hely- és családtörténészek, hanem a hódoltatás mértékének és az ország birtokviszonyainak is egyedülálló forrásai. Helytörténészek számára...

Rákóczi család levelezése (E 190)
Az Erdélyi Fejedelemség egyik virágkora a Rákócziak időszaka volt. A felső-magyarországi régióban a 16. század végén kiemelkedő Rákóczi Zsigmond alapozta meg a család befolyását, majd I. Rákóczi György az erdélyi fejedelmek közül is kiemelkedő politikai szerephez jutott a harmincéves háború időszakában. Fia, II. Rákóczi György a lengyel trónra is pályázott, sikertelenül. A feleségek, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia szintén fontos politikai szereplőkké váltak. A gyűjtemény a...

Reformáció kora: MNL OL 1526-1570
Az adatbázisban az Országos Levéltár 1526. augusztus 30. és 1570 között keletkezett iratainak feldolgozása található. A munkát 2016 tavaszán a Reformáció Emlékbizottság támogatásával kezdtük, majd az „MNL OL 1526–1570 közötti iratainak feldolgozása és online publikálása” c. K 128695 azonosító számú NKFIH pályázat keretében folytattuk.A projekt során mintegy 500 törzsegységben (fondban/állagban) kell(ett) feltárnunk, digitalizálásra előkészít

Reformáció 500-MNL-megyei adatbázis

Roma kutatói gyűjtemények
Bana József történész, levéltáros, számos önálló kötet szerzője és szerkesztője. Rendszeresen publikál, illetve szerkeszt a romák társadalomtörténetéhez kapcsolódó tanulmányokat, kiadványokat is. Nyári Gyula zenész, fotóművész a Budapest Szállóban dolgozott tíz éven át, majd a Várnegyedben játszott a zenekarával huszonöt évig. Fotósként a hetvenes évek közepe óta dolgozik. “Úton” című fotóalbuma a romák életéről mutatot

A Szovjetunióból hazatért hadifoglyok névjegyzéke (1946–1949)
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és internáltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, amelynek feladata volt megszervezni a Szovjetunióból 1946 és 1949 között hazatérők gondozását, orvosi ellátását,...

Semmelweis Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis a Semmelweis Egyetem alábbi jogelőd intézményeinek vezetőtestületi jegyzőkönyveinek napirendi pontjait, illtve az iratok digitális másolatát tartalmazza, a következő évkörökkel:Magyar Királyi (Pázmány Péter) Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1896–1945Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar - tanácsülések, 1956–1970Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1954–1971Budapesti Orv

Somogy megye tanácstestületei jegyzőkönyveinek napirendjegyzékei
Somogy megye városi és jogelőd (nagy)községi (közös) tanácsai testületi üléseinek 1950 és 1990 közötti napirendjegyzékeit tartalma

Somogy vármegye közgyűlése
Az adatbázis Somogy vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1710 és 1715 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány alábbi részlete szolgált:Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718), in Somogy megye múltjából 21., Kaposvár, Somogy

Sopron vármegye közgyűlése
Az adatbázis Sopron vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1579 és 1581 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1579-1589, Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára, 1994. A könyv digitali

Szabolcs-Szatmár megyei tanácstestületek jegyzőkönyvei
Az államhatalom helyi szervei az 1949. évi alkotmány értelmében a megyei, járási, városi, községi tanácsok lettek. A megyei tanácsok 1950. június 15-én kezdték meg működésüket. Feladat- és hatáskörüket az első Tanácstörvény határozta meg.A megyei tanács az államhatalmat képviselve ellátta az államigazgatási, gazdasági, társadalmi és kulturális veze

Szatmár vármegye közgyűlése
Az adatbázis Szatmár vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1593 és 1640 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak: Balogh István: Regeszták Szatmár vármegye jegyzőkönyveiből 1593. május 1 - 1616. augusztus 6, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 1986.

Szatmár vármegye tisztségviselői (1829–1848)
Mit tartalmaz az adatbázis?Az adatbázis Szatmár vármegye 1829 és 1848. március 29. közötti nemesi közgyűlési jegyzőkönyveiben található, a tisztújító-, rendes- és kisgyűléseken, valamint a törvényszékeken résztvevő, választott és kinevezett, központi és járási tisztségviselők, alkalmazottak, illetve a táblabírók, becsületbelinek vagy tiszteletbelinek nevezett tisztsége

Széchenyi István Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (1986-tól Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola) vezetőtestületi üléseiről készült emlékeztetőket és azok napirendi pontjait tartalmazza. Amennyiben rendelkezésre álltak az ülésnaphoz tartozó mellékletet is digitalizáltuk, így egy napirendi ponthoz a rövid tartalmi kivonaton túl is tartoznak információk. A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát 1968-ban alapították, Hegedüs Gyula főigazgatót 1970....

Szegedi jugoszláv hadifogoly átmeneti otthon
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi működését a Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény írta elő, amely azonban nem rendelkezett a hadifoglyok sorsáról és hazaszállításáról. A szovjet Állami Honvédelmi Bizottság 1945. augusztus 13-án rendelkezett arról, hogy 150 000 magyar és 9 500 jugoszláv hadifoglyot indítsanak el a hazájuk felé. A hazaszállítások már az 1945-ös nemzetgyűlési választások előtt megindultak, amikor is mintegy 200–250...

Szovjet táborok magyar foglyai
A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak (oroszul: учётная карточка) digitális másolata a Magyar...

Szovjet-oroszországi magyar hadifoglyok (1920-1938)
A HU-MNL-OL K 73 Külügyminisztériumi Levéltár, Külügyminisztérium, Hadifogoly osztály iratanyaga magában foglalja az 1918 és 1938 között az első világháborús magyar hadifoglyok és internáltak felkutatásával, segélyezésével, védelmével és hazaszállításával kapcsolatban keletkezett iratokat.A Külügyminisztériumon belül 1922-ig működött önálló Hadifog

Testnevelési Egyetem jogelődeinek testületi ülései
Az adatbázis a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem alábbi jogelőd intézményei vezetőtestületi üléseinek napirendi pontjait, valamint az iratok digitális másolatát tartalmazza, a következő évkörökkel:Állami Testnevelőtanárképző Tanfolyam tanári testületi ülései, 1924–1925Magyar Királyi Testnevelési Főiskola igazgatótanácsi és főiskolai tanácsi ülései, 1925–1929Magyar Királyi Testnevelési Főiskola főiskolai tanácsi ülései, 1929–1941

Tolna vármegye közgyűlése
Az adatbázis Tolna vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1696 és 1717 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:

Urbaria et Conscriptiones (E 156)
Az „UetC” a hely- és családtörténészek számára fogalom. Mit tartalmaz az adatbázis?Az adatbázis a források részletes leírása mellett a levéltárban található teljes iratanyag, mintegy 350.000 oldal digitalizált képét tartalmazza. Az iratok az 1527 és a 19. század közötti id

Új Dunántúli Napló hadifogoly lista
A személyi kárpótlási törvény végrehajtása során a hozzátartozók vagy maguk az érintettek tömegesen nyújtották be a kárpótlási kérelmüket. Menczer Gusztáv és Stark Tamás a Külügyminisztérium és a moszkvai főkonzul, Fábián Pál segítségével jutott el az Orosz Állami Hadilevéltárba 1991 novemberében, ahol annak hatmillió külföldi állampolgárnak az anyagait őrizték, akik hadifogságba estek, internáltak vagy jóvát

Városi és községi pecsétek (E 213, A 132)
A gyűjteményt a kamarai archivum irataiból (elsősorban városi és községi kiadványok, hitelesítmények, illetve ezek mellékletei közül) a századforduló körül válogatták össze, művelődéstörténeti, helytörténeti célokra. Tárgyuk: vagyonjogi, gazdasági, igazgatási, adószedési, igazságszolgáltatási, úrbéri, úrbérrendezési ügyek. Vannak összeírások, levelek is. Az iratokat a me

Vas vármegye közgyűlése
Az adatbázis Vas vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1595 és 1641 közötti évkörrel.

Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204)
A magán- és közélet legfontosabb forrásai közé tartoznak a levelek, levelezések. A magánlevelekben a mindennapi élet, a közügyekben írt levelekben pedig az ország működésének legbelsőbb, más forrásból nem megismerhető információi bukkannak fel. Az itt található levelek (missilis) különféle családok, személyek, kincstári szervek, egyházi testületek iratanyagából vagy a kamarákhoz illetve tisztviselőikhez írott levelekből, kérvényekből állnak. A levelek...

Vegyes erdélyi összeírások (F 49)
„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-, zsold összeírás, városok-, égett falvak-, tűzkárok-, gyűlésekben szedett pénzek-, insurgens nemesek, stb. összeírása) és töredékességéből adódóan tartogathat a kutató számára meglepetést vagy csalódást.

Veszprémi első világháborús hadigondozási adatbázis
Az adatbázis az MNL Veszprém Megyei Levéltárának őrizetében lévő, Veszprém város, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó Kádárta és Gyulafirátót települések irataiban található első világháborús vonatkozású hadigondozási alapiratok felhasználásával készült, a háborús áldozatok és a hadirokkantak adatait megjelenítve.Az adatbázis tartalmazza a háborús áldozat vagy hadirokkant nevét, amennyiben ismert: születési helyét és idejét, lakóhelyét, esetleges korábbi lakóhelyét,...

Zala megyei párttestületek jegyzőkönyvei
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt alábbi, különböző szintű és típusú, Zala megyei vezetőtestületei ülésjegyzőkönyveinek napirendi pontjait tartalmazza:Magyar Dolgozók Pártja Zala Megyei Bizottsága iratai - Testületek iratai.HU-MNL-

Zala megyei tanácstestületek jegyzőkönyvei
 Az adatbázis a Zala megye területén 1950-1990 között működött különböző szintű (megyei, járási, városi) tanácstestületek ülésjegyzőkönyveinek napirendi pontjait tartalma

Zala vármegye és települései 1950 előtti testületeinek jegyzőkönyvei
Az adatbázis a Zala vármegye területén 1950 előtt működött különböző szintű (megyei, városi) testületek (közgyűlés, kisgyűlés, képviselő-testület) ülésjegyzőkönyveinek napirendi pontjait tartalmazza.Vármegyei testületek:HU-MNL-ZVL-IV.251.a. Zala Vármegye Bizottmányának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Részletes leírást lásd

Zala vármegye közgyűlése
Az adatbázis Zala vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1555 és 1678 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Bilkei Irén - Turbuly Éva: Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711 I. 1555-1609, Zalaegerszeg, Zala Megyei Levéltár,

Zemplén vármegye közgyűlése
Az adatbázis Zemplén vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1558 és 1563 közötti évkörrel.