Adatbázisok

A

A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyvei
A Bécsi Magyar Történeti Intézet– 1933-tól a Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet –Évkönyvei (1931–1940)A Klebelsberg Kuno által Bécsben (1920) alapított magyar tudományos (történeti) intézet célja a magyar vonatkozású történeti, művelődéstörténeti források szisztematikus feltárása és közlése, a magyar ösztöndíjasok fogadása, munkájuk figyelemmel kísérése és a szakmai munka feltételeinek biztosítása volt. A bécsi intézet elő

A Debreceni Fertőtlenítő Intézet jegyzőkönyvei a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

A Debreceni Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásai a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

A Debreceni Klinikákon ápolt kitelepítettek (1952–1953)
A Debreceni Klinikáknak minden hónapban jelentést kellett küldenie a Belügyminisztériumnak azokról a kitelepítettekről, illetve telepesekről, akiket valamelyik intézetükben ápoltak, vagy szülni vitték be oda. Ezekből az – 1952 és 1953 között keletkezett – jelentésekből készítettek adatbázist az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai.A jelentések a klinikákon kezeltek neve mellett általában tartalmazzák az életkorukat vagy a születési idejüket,

A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyházi anyakönyvei
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában az egyházi anyakönyveknek mindhárom típusa megtalálható: születési (keresztelési), házassági és halotti, amelyek két példányban történő vezetését az 1827. évi XXIII. törvénycikk rendelte el, és amelyekből a másodpéldányok – a jogszabály rendelkezése értelmében – a területileg illetékes vármegye, illetve szabad királyi város levéltárában kerültek megőrzésre. Az ezt megelőző időszak egyházi anyakönyvei általában az illető egyházközség...

A Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai
Feldolgozott iratanyag1. Lajstromozott iratok (regestrata)Károlyi azonban nem csupán megőrizte, hanem a békekötés után lajstromoztatta és (alapvetően időrend szerint) rendeztette is a szabadságharc alatt keletkezett iratait.

A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban
Az Osztrák-Magyar Monarchia hivatalosan kiadott mintegy 700 darab füzetformátumú veszteséglistában tette közzé az I. világháború alatt bekövetkezett személyi veszteségeket: sebesüléseket, hadi fogságba kerüléseket és az elhalálozásokat egyaránt. Mivel a korszakban a listákhoz nem készült összevont névmutató, felmerült a társadalmi igény egy névre kereshető adatbázis iránt. A feldolgozó, adatrögzítő munka

A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a hazatért hadifoglyokról
A Szovjetunióból Debrecen városán keresztül hazaszállított hadifoglyokról és elhurcolt polgári személyekről három – nem teljes – nyilvántartás, névjegyzék maradt fenn. Az első a Fertőtlenítő Intézetben az orvosi vizsgálat során felvett – egysoros – jegyzőkönyvek indigós másolatai; a második a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásai, melyek a hadifoglyok „leszerelésekor” készültek; a harmadik pedig az utóbbiak gépelt változata, amelyet a Népjóléti Minisztériumnak...

A Szovjetunióból hazatért hadifoglyok névjegyzéke (1946–1949)
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és internáltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, amelynek feladata volt megszervezni a Szovjetunióból 1946 és 1949 között hazatérők gondozását, orvosi ellátását,...

Az első világháború veszteségi adatbázisa
A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött polgári halotti anyakönyvek másodpéldányainak adatait tartalmazza elsősorban a mai Magyarország területére vonatkozóan. A 8 millió anyakönyvi bejegyzés átnézése során a levéltárosok ezekből

Az erdélyi fejedelmek oklevelei (1560-1689)
A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása egy másik, még nagyobb projekt nyomdokain haladva, annak segítségével jött létre, mégpedig a Magyar Országos Levéltár és az Arcanum Adatbázis Kft. mint kiadó közös munkáját követve. A MOL és az Arcanum 2000 és 2002 között jelentette meg a Királyi Könyvek (Libri Regii), vagyis a Habsburg-királyok kancelláriáján vezetett másolati prothocollumok adatbázissal kísért...

Az MNL címereslevelei
A címereslevelek, más néven armálisok (litterae armales) a mindenkori levéltárakban őrzött gyűjtemények sorában máig nagy népszerűségnek örvendenek és a leggyakrabban keresett iratok közé tartoznak. Magyarországon az Országos Levéltár őrzi a legtöbb eredeti címereslevelet: gyűjteményünkben összesen mintegy 2500 db, a másolatokkal együtt pedig ennél jóval többre becsülhető az armáli

Az 1715. évi országos összeírás (N 78)
A Magyar Királyság történetének legelső, az egész országra kiterjedő összeírása 1715-ben készült el. Egyedül az 1696. évi dikális összeírás vethető össze ezzel, de mivel az a frissen visszafoglalt országról készült, az összeírás teljessége igencsak kétséges. Az 1715. évi összeírás a Rákóczi szabadságharc leverését követően az ország új, modern alapokra való helyezésének egyik kezdete volt. A hely- és családtörténészek számára alapvető

Az 1720. évi országos összeírás (N 79)
A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása.Mit tartalmaz az adatbázis?

Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50)
„Végre teljes!” Erdélyben is lezajlottak – a magyarországihoz képest több-kevesebb időbeli eltéréssel – azok az összeírások, melyek a népesség adóval való terhelhetőségét (mai kifejezéssel élve adóalapját) vizsgálták. A tartomány egészét lefedő első teljes conscriptio 1750-ben készült el. Ez a teljesség, valamint a települések leírása és az adózó személyekre vonatkozó adatok gazdagsága az, amely kiemelt jelentőséget ad az állagnak. A települések...

Az 1828. évi országos összeírás
Mit tartalmaz az adatbázis?Az adatbázis az 1827. évi VII. törvénycikk szerinti összeírás digitális forráskiadása, amely a magyar közgyűjtemények történetében egyedülállóan innovatív módon mesterséges intelligencia segítségével jött létre. A 2021. év folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár a European Digital Treasures (Európa Digitális Kincsei) című nemzetközi projekt keretén belül nagyszabású önkéntes pro

B

Batthyány-missilisek (P 1314)
A Magyar Országos Levéltár „Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai” (P szekció) gyűjteményében őrzött számos történeti jelentőségű családi levéltár közül mind tartalmát, mind terjedelmét tekintve kiemelkedik a Batthyány család levéltára (az iratok évköre: 1527-1944, terjedelme: 211.60 iratfolyóméter). A család levéltárán belül is igen értékes és tekintélyes gyűjteményt képez a XVI-XVII. századi levelezés (Missiles P 1314, 1-124 doboz, No. 1-55060). Jól jelzi ezt a...

Bihar vármegyei internáltak 1945–1949
A szovjet megszállást követő időszakban kibontakozó terror egyik eszköze az internálás volt. Az internálást – más néven rendőrhatósági őrizetet – és a rendőrhatósági felügyeletet először mint büntetési formát, majd mint megelőző kényszerintézkedést használta az egyre jobban erősödő és a kezdetektől kommunista vezetés alatt álló államhatalom. Az idő, a kommunista párt és a politikai rendőrség befolyásának és erejének növekedésével a „reakciósok” köre egyre bővült, és...

Borsod megye közgyűlése
Az adatbázis Borsod vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1569 és 1581 közötti évkörrel.   

Borsod megyei gyászjelentések gyűjteménye
A Borsod vármegyei gyászjelentések gyűjteménye többségében a dualizmus korából származó gyászjelentéseket tartalmaz.A legkorábbi példány 1822-ben készült, s Berzeviczy Gergely Szepes vármegyei táblabíró elhunytáról tájékoztat, míg a legkésőbbi Dobrossy István volt megyei levéltár-igazgató gyászjelentése. Ezen gyűjtemény a kor jellegéből adódóan elsősorban a (vár)megyei társadalmi elit tagjainak elhalálozásáról ad információt, de szerepelnek benne uralkodók...

C

Céhkataszter
A Magyar Országos Levéltár kormányhatósági irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatainak adatbázisa.Digitalizált iratokat nem tartalmaz.

Collectio Diplomatica Hungarica

Conscriptio Czirakyana, Erdély 1819-1820 (F 52)
F 52 Conscriptio Czirákyana 1819-1820

E

Elepi kitelepítettek
A Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára állományában található meg az elepi kitelepítettek névsorát tartalmazó nyilvántartó könyv, amely a Somogy Megyei Levéltárból került Debrecenbe 2010. augusztusában. A regiszteres füzet keletkezésének, vezetésének körülményeiről sajnos nem állnak rendelkezésünkre adat. A nyilvántartás tartalmazza a kitelepített személyek nevét, érkezésüknek időpontját, a születési évüket és a szállásukként szolgáló tanya vagy épület megnevezését. A...

Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus 22-én kibocsátott jobbágyrendelete viszont kiterjedt erre a tartományra is, sőt kiadását az erdélyi parasztlázadás (Horea-Closca) meggyorsította, és már az új közigazgatási beosztás (12 megye) szerint ment végbe...

Esztergom vármegye közgyűlése
Az adatbázis Esztergom vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1618 és 1723 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Kántor Klára: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I. 1638-1702, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 4., Komárom-Esztergom Megye

F

Falufotó
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a rendszerváltoztatás harmincadik évfordulójára meghirdetett "30 éve szabadon" program „Antall József” pályázat keretén belül szerteágazó kutatási programot valósított meg a Magyar Nemzeti Levéltárban közreműködésével. A program részeként készült el a Magyarország képekben 1984 gyűjtemény digitális kiadása és a Falufotó adatbázis. A Hazafias Népfront kezdeményezésére készült korabeli felvételek a...

Fejér vármegye közgyűlése
Az adatbázis Fejér vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1692 és 1711 közötti évkörrel.A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Arany Magyar Zsuzsanna - Klauszné Móra Magda - Erdős Ferenc: Fejér vármegye nemesi közgyűlésének regesztái 1692-1711, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 25, Fejér Megyei Levéltár, Székesfehérvá

G

Gömör vármegye közgyűlése
Az adatbázis Gömör vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1571 és 1579 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:T&oacu

Győr vármegye közgyűlése
Az adatbázis Győr vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1580 és 1637 közötti évkörrel.     A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok sz

Gyulai zsidó temető adatbázisa
Adatbázisunk a gyulai zsidó temető sírkövein és a temetőben található emléktáblákon olvasható adatokat tartalmazza. A sírköveken rögzített adatokat és feliratokat az adatbázis készítői levéltári iratok alapján további információkkal kiegészítették. Minden egyes adatsor mellé kapcsolódik egy vagy több, az adott sírkőről készült fotó. Az adatbázist egy térkép egészíti ki, a program az adatbázis megfelelő helyére kattintva megjeleníti azt a helyet a

H

Hajdú-Biharból elhurcolt hadifoglyok és polgári személyek
A II. világháború alatt több százezer magyar katona esett hadifogságba, valamint több százezer polgári személyt hurcoltak el „málenkij robot”-ra a Szovjetunióba Magyarországról. Ezen eltűnt honfitársaink hollétének megállapítása céljából kérhettek segítséget a hozzátartozók a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 1945. március 18-án kelt 26. sz. rendelete alapján elkészített kérdőívek kitöltésével. A keresett személyekkel kapcsolatos kérdéseknek minden település által használt kérdőíven...

Holokauszt forrásválogatás (MNL SzSzBML)
Holokauszt forrásválogatás

Holokauszt Szabolcs, Szatmár, Bereg megyékben

Honvédelmi Tanács és Honvédelmi Bizottság határozatai
A magyarországi kommunista diktatúrában a kormányzati rendszer kereteit az 1949. évi szovjet típusú alkotmány rögzítette, ám az állampárt vezető szervei az aktuális politikai igényeiknek megfelelően alakították a tényleges működési feltételeket és intézményeket. Az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás radikális hatalomkoncentrációt hajtott végre, a Gerő Ernővel és Farkas Mihállyal alkotott hármasuk (az úgynevezett „Trojka”) teljhatalommal irányította Magyarországot – a hadigazdaság...

I

II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt rész (G 15)
II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt részA 16–17. századi Magyar Királyság történetét a Rákóczi-szabadságharc zárta le, és egyben előkészítette az ország 18. századi újjáépítésének időszakát is. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett mozgalom kirobbanását az oszmánok elleni felszabadító háborúk társadalmi változásai (a vitézlő rend megszűnése), a megváltozott birtokviszonyok, a császári katonaság visszaélései, a felekezeti viszályok,...

Illésy-féle családtörténeti adatbázis
Közismert nevén az „Illésy patika”. Az adatbázis a magyar kancellária levéltárában elhelyezett, nagyobbrészt Illésy János és Petkó Béla által 1900 körül készített feltárócédulák adatait tartalmazza. Illésy és Petkó célja elsősorban az volt, hogy összegyűjtsék az egyes családok nemességét, kiváltságait, rangemeléseit dokumentáló források lelőhelyének adatait. A gyökeres jogokat biztosító iratok gyors visszakereshetőségére igen nag

K

Kamarai bérelt tizedek összeírásai (E 159)
Regesta decimariumA tizedjegyzékek alapvetően az egyház számára behajtott jövedelmet jelentettek, de a kamara a végvárak ellátásához igyekezett minél több dézsmát kibérelni. Az egyházmegyék így biztos bevételhez, a kamarák pedig megfelelő élelmiszerhez jutottak, amit egyébként drága pénzen kellett volna megvásárolniuk a hadsereg ellátásához. A földesurak természetesen szintén éltek a tizedbérlés lehetőségével, hiszen busás haszno

Kamarai utasítások (E 136)
A ma ismert közigazgatás a 16–17. században alakult ki. Az ekkor kialakult hivatalok, de mellettük a főkapitányságok és várak tisztviselői a kiadott utasítások (ún. instrukciók) alapján végezték feladataikat. Az általános és részlet-utasítások úgyszólván mindent szabályoztak, ami a kincstári igazgatás szorosabban és tágabban értelmezett feladataival kapcsolatos volt, beleértve például a hadseregellátásra, a városi tisztújításra vonatkozó kérdéseket, vagy olyan biztosok kiküldetését,...

Kassa Város Levéltárának Titkos Levéltára, középkori iratok
A Magyar Királyság szabad királyi városai között Kassa kiemelt szerepet foglalt el gazdasági fejlettsége, a külkereskedelmi szerepe miatt is. A várost gazdasági ereje és lakosságának száma is legfontosabb városaink közé emelte. Miután a város levéltára épen megmaradt, így ez a gyűjtemény a város történetét kutatók számára éppen úgy érdekes, mint a régió (Felső-Magyarország, ma Kelet-Szlovákia) középkori múltja iránt érdeklődőknek. Jelen adatbázis a város legfontosabb iratait...

Kataszteri telekkönyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz. Mikor keletkeztek a kataszteri iratok? 1850 és 1918 között a földadó megállapítása céljából. Magyarországon az 1849. október 20-án kiadott császári pátens írta elő a földadó bevezetését és az állandó kataszter létesítését, ez azt jelentette, hogy a

Katonaállítási lajstromok gyűjteménye
Az állandó hadsereg felállításához, illetve kiegészítéséhez készült személyi nyilvántartás, mely elsősorban 1756 és 1918 között keletkezett iratokat tartalmaz. A lajstromok nyelve korszaktól, helyszíntől függően latin, német, magyar. Az anyag 20. században keletkezett része már nyomtatványok kitöltésével jött létre, a rovatok kitöltése azonban mindvégig kézírásos módszerrel történt. A listában egy-egy személyről általában 6-10 féle adatot rögzítettek. Az alapadatok (apa, anya neve,...

Katonák a Gulágon
  A szovjet hadifogolytáborokban meghalt magyarok adatbázisa

KSH 1890. évi összesített összeírás
Az 1869. évi első és az 1880. évi második után az 1890. évi összeírás volt a Központi Statisztikai Hivatal harmadik nagy országos nápszámlálása. A népszámlálás programjának összeállításakor is fontos szempont volt a nemzetközi követelmények figyelembe vétele. A program kialakításában részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is, a felvétel a kor színvonalán a lehető legfejlettebb statisztikai módszerekkel történt. A népszámlálást elrendelő törvénynek megfelelően az...

Külügyminisztérium
A Külügyminisztérium a mindenkor érvényes irattári terve alapján készíti el évente az irattárába helyezett ügyiratok darabjegyzékét („repertórium”). A Magyar Országos Levéltár a Külügyminisztérium irataival együtt e papír alapú jegyzéket az iratokkal együtt átvette. A darabjegyzékek szkennelésével, illetve 1988–89 óta elektronikus formátumban készülő darabjegyzékek felhasználásával készült az adatbázis.

L

Libri Regii · Királyi Könyvek 1527—1918
A királyi könyvek (libri regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek. Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan, nemesi, főnemesi rang, magyar honosság adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás, de ezen túl...

M

Magyar Hadifogoly Híradó
A II. világháború utáni időszak egyik legfontosabb társadalmi problémája a Szövetséges Hatalmak fogságába került mintegy 1,3 millió katona és civil (hadi)fogoly felkutatása, a foglyok és hozzátartozóik közti kapcsolat létrehozása, szabadon bocsátásuk mielőbbi elérése, magyarországi fogadásuk, és a társadalmi életbe való visszailleszkedésük elősegítése volt.  Érthető tehát, hogy a (hadi)fogoly-ügy társada

Magyar Távirati Iroda
Az Magyar Távirati Iroda úgynevezett kőnyomatos kiadványai digitalizálásának lehetőségét a 2167/2008. (XII. 4.) számú kormányhatározat teremtett

Málenkij robotról hazatért női elhurcoltak
Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és elhurcoltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, melynek feladata volt megszervezni a hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét,...

Második világháborús Jász-Nagykun-Szolnok megyei veszteséglista
A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának II. világháborús adatbázisa több mint 8000 adatsort tartalmaz. Munkánk során az 1939 és 1980 közötti időszak halotti anyakönyveinek másodpéldányait tekintettük át az egykori és a jelenlegi megyehatárt is figyelembe véve. A hazáért hősi halált halt katonák mellett feltüntettük a világháborúval összefüggésbe hozható polgári áldozatokat éppúgy, mint a harcos során és a

MDP Békés Megyei Bizottsága jegyzőkönyvei
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja Békés Megyei Bizottságának alábbi testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjait és az iratok digitális másolatát tartalmazza, az alábbi évkörökkel: Aktíva értekezletek, 1948-1954. Megyebizottsági titkársági ülések, 1949-1956. Megyebizottsági Végrehajtó Bizottsági ülések, 1948-1956. Megyei pártértekezletek, 1950-1954. Megyei választmányi és pártbizottsági ülések, 1948

MDP iratok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban
Az adatbázis az MDP alábbi, Jász-Nagykun-Szolnok megyében működő testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek regesztáit tartalmazza a következő évkörökkel:  A megyei pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyv

MDP jegyzőkönyvek
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja alábbi országos testületei üléseinek napirendi pontjait és azok tartalmi kivonatát tartalmazza, a következő évkörökkel: Kongresszusok és konferenciák, 1948-1954. Központi Vezetőség, 1948-1956. Politikai Bizottság, 1948-1954. Titkárság, 1948-1956. Szervező Bizottság, 1948-1953.Az adatbázis alapjául az alábbi, könyv formában publikált levéltári segédletek szolgáltak:

MDP Pest Megyei Bizottságának jegyzőkönyvei
Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Pest Megyei Bizottsága irataiAz MDP Pest megyei anyagának jelentős részét a tagságra jelentkezők kérelmeinek elbírálása, káderjavaslatok, valamint fegyelmi ügyek teszik ki. Rendszeresen szerepelt napirenden a megyei mezőgazdaság helyzete, főleg az aratási, cséplési, begyűjtési munkák állása, illetve a téeszekkel, gépállomásokkal és a tagosítással kapcsolatos jelentések. A mezőgazdaság mellett természetesen az ipari termelést érintő kérdések...

Mikrofilm anyakönyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományában lévő anyakönyvek adatait, illetve azok digitális másolatait tartalmazza. A mikrofilmek szkennelésével keletkezett  mintegy 4 millió digitális felvétel az MNL kutatótermeiben tekinthető meg. Döntő többségében a gyűjtemény egyházi anyakönyveket tartalmaz 1895-ig, azonban bizonyos esetekben előfordulnak 20. század első feléig vezetett kötetek, illetve állami és egyházi anyakönyvek másodpéldányai...

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1944
Az adatbázis egyrészt 1867-től az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak teljes jegyzékét tartalmazza, másrészt az egyes napirendi pontok tartalmi kivonatát jeleníti meg.      Az iratanyagban történő kutatáshoz nem kell az eredeti, illetve a fénymásolatban kutatásra kiadható

Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944-1965
Eredendően a segédlet tárgyát képező iratoknak a MOL Digitarchiv felelületén való megjelenítésének nélkülözhetetlen elektronikus segédleteként fogalmazódott az adatbázis létrehozásának szükséglete. Ennek létrehozását a nyomtatott változat folyamatban lévő, G. Vass István által végzett és már ugyancsak elektronikus módon kivitelezett munkálatai nagyban segítették, megelőlegezték.

MSZMP Békés Megyei Bizottsága Pártbizottsági- és Végrehajtó-bizottsági ülései
Az adatbázis MSZMP Békés Megyei Bizottságának Pártbizottsági és Végrehajtó Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyveit tartalmazza, kereshető, OCR-ezett PDF-formátumban, 1957 és 1989 közötti évkörrel. Adatvédelmi okokból letiltásra kerültek azok az oldalak, ahol szenzitív adatok találhatók, így elsősorban a fegyelmi ügyek és a káderjavaslatok

MSZMP Eger Városi Bizottságának jegyzőkönyvei
Az adatbázis az MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései jegyzőkönyveinek regesztáit 1957-1988 közötti évkörrel, valamint az MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági üléseinek regesztáit 1957-1988 évkörrel tartalmazza. Adatvédelmi okokból letiltásra kerültek azok az oldalak, ahol szenzitív adatok találhatók, így elsősorban a fegyelmi ügyek és a káderjavaslatok.  A támogatói nyilatkozattal rendelkező tudományos kutatók és a betekinté

MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának jegyzőkönyvei
Az adatbázis az MSZMP Heves Megyei Pártbizottsága alábbi testületi üléseinek jegyzőkönyveiről készült tartalmi kivonatokat tartalmaz, a követklező évkörökkel: MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának/Pártbizottságának ülései, 1956-1960 MSZMP Heves Megyei Pártbizottságának ülései, 1961-1989 MSZMP Heves Megyei Ideiglenes Elnökségének/végrehajtó Bizottságának ülései, 1956-1957,MSZMP Heves Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései, 1958-1989

MSZMP jegyzőkönyvek
Az adatbázis a magyar Magyar Szocialista Munkáspárt alábbi országos testületei üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak tartalmi kivonatát, valamint egyes esetekben az iratok digitalizált változatát is tartalmazza, a következő évkörökkel: Központi Bizottság, 1956-1970 Politikai Bizottság, 1956-1989Szervező Bizottság, 1956-1957Titkárság, 1956-1980Elnökség, 1989A digitaliz

MSZMP Somogy Megyei Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei
Az adatbázis az MSZMP Somogy Megyei Bizottsága alábbi testületi üléseinek napirendi jegyzékeit és a hozzájuk tartozó iratok digitalizált forráskiadásokat tartalmazza, a következő évkörökkel:

Művelődésügy minisztériumainak vezetőtestületi ülései
Művelődésügy minisztériumainak vezetőtestületi üléseiAz 1950-es években többször átalakult a művelődést irányító minisztériumok rendszere. A kulturális ügyek felett a felügyeletet gyakorló Népművelési Minisztérium 1949 és 1956 között működött, míg az oktatási ügyek irányítására 1953-ban létrehozták a Felsőoktatási Minisztériumot, a mellette működő Közoktatásügyi Minisztériummal párhuzamosan. 1953 nyarán azonban e két utóbbi említett minisztériumot összevonták Oktatásügyi Minisztérium néven....

N

Nógrád vármegye közgyűlése
Az adatbázis Nógrád vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1597 és 1656 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603, Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28, Nógrád Megye Levéltár, Salgót

O

Orsós szalagok adatbázisa
Orsós szalagok adatbázisa - Az audiovizuális dokumentumok a 20. század kitüntetett figyelmét érdemlő, új lehetőségeket felkínáló emlékei, amelyek kezelésmódjukat tekintve is jelentősen eltérnek a több száz éves hagyománnyal rendelkező írásos anyagoktól. A levéltári gyűjtemények esetében tradicionálisan alkalmazott módszerek és eszközök ugyanis sem az audiovizuális dokumentumok tárolás

Országos Földhitelintézet Birtokpolitikai Főosztálya

Ostffyasszonyfai hadifogolytábor halotti anyakönyvei
Az egyidejűleg 40.000-50.000 személy befogadására alkalmas hadifogolytáborban a háborús években olasz, orosz, román, ukrán és szerb katonák tízezrei fordultak meg. A levéltár gyűjteményében megtalálható a létesítmény önállóan vezetett halotti anyakönyve, amely az 1917-1918 folyamán a táborban életét vesztett közel 5000 külföldi katona sze­mélyi adatait tartalmazza. A Vas Megyei Levéltár az anyakönyvi adatok számítógépes rögzítésével egy min

Oszmán összeírások gyűjteménye
A 16-17. században az oszmán adminisztráció által a hódoltsági területekről oszmánli nyelven készített összeírások adatainak folyamatosan bővülő gyűjteménye.  Jól használható a hódoltsági terület helységeinek helytörténeti kutatása során.Mit tartalmaz az adatbázis?Az OTKA K 108919, K 132475, K 132609 számú pályázati támogatásával készült adatbázisban pillanatnyilag a Dél-dunántúli (görösgali, koppányi, mohácsi, pécsi, szekcsői, szekszárdi, szigetvári szandzsák) az...

P

Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése
Az adatbázis Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1632 és 1740 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711. I. 1638–1644, 1656–1665, Budapest, Pest Megyei L

Polgári kori egyesületek
Az adatbázisban a Magyar Országos Levéltár Polgári Kori Kormányszervek iratait őrző osztályán lévő Belügyminisztériumi Levéltár Elnöki, Reservált és Általános irataiban megtalálható igen nagyszámú, 1867 és 1944 között működött egyesület listáját tesszük közzé azzal a szándékkal, hogy kutatóink minél hamarabb megtalálhassák az őket érdeklő egyesület fellelhetőségének helyét. A közölt gyűjtemény a történelem, múltunk, közösségi létformáink és a civil szervezeteink iránt érdeklődők számára is...

Porta (dika) összeírások (E 158)
Dikális összeírásokA legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát. Az adatbázis a források összes adatát tartalmazza, így nem csupán a hely- és családtörténészek, hanem a hódoltatás mértékének és az ország birtokviszonyainak is egyedülálló forrásai. Helytörténészek számára...

R

Rákóczi család levelezése (E 190)
Az Erdélyi Fejedelemség egyik virágkora a Rákócziak időszaka volt. A felső-magyarországi régióban a 16. század végén kiemelkedő Rákóczi Zsigmond alapozta meg a család befolyását, majd I. Rákóczi György az erdélyi fejedelmek közül is kiemelkedő politikai szerephez jutott a harmincéves háború időszakában. Fia, II. Rákóczi György a lengyel trónra is pályázott, sikertelenül. A feleségek, Lorántffy Zsuzsanna és Báthori Zsófia szintén fontos politikai szereplőkké váltak. A gyűjtemény a...

Reformáció kora: MNL OL 1526-1570
Az adatbázisban az Országos Levéltár 1526. augusztus 30. és 1570 között keletkezett iratainak feldolgozása található. A munkát 2016 tavaszán a Reformáció Emlékbizottság támogatásával kezdtük. A projekt során mintegy 500 törzsegységben (fondban/állagban) kell(ett) feltárnunk, digitalizálásra...

Reformáció 500-MNL-megyei adatbázis

S

Somogy vármegye közgyűlése
Az adatbázis Somogy vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1710 és 1715 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány alábbi részlete szolgált:Tóth Péter: Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei (1658—1718), in Somogy megye múltjából 21., Kaposvár, Somogy

Sopron vármegye közgyűlése
Az adatbázis Sopron vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1579 és 1581 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:T&oac

Szatmár vármegye közgyűlése
Az adatbázis Szatmár vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1593 és 1640 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak: Balogh István: Regeszták Szatmár vármegye jegyzőkönyveiből 1593. május 1 - 1616. augusztus 6, Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, 1986.

Szegedi jugoszláv hadifogoly átmeneti otthon
A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi működését a Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény írta elő, amely azonban nem rendelkezett a hadifoglyok sorsáról és hazaszállításáról. A szovjet Állami Honvédelmi Bizottság 1945. augusztus 13-án rendelkezett arról, hogy 150 000 magyar és 9 500 jugoszláv hadifoglyot indítsanak el a hazájuk felé. A hazaszállítások már az 1945-ös nemzetgyűlési választások előtt megindultak, amikor is mintegy 200–250...

Szovjet táborok magyar foglyai
A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-ai megállapodása alapján került az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a II. világháború alatt és után a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, internált, illetve letartóztatott, és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek (katonák és civilek) úgynevezett nyilvántartó kartonjainak (oroszul: учётная карточка) digitális másolata a Magyar...

T

Tolna vármegye közgyűlése
Az adatbázis Tolna vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1696 és 1717 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadványok szolgáltak:

Ú

Új Dunántúli Napló hadifogoly lista
A személyi kárpótlási törvény végrehajtása során a hozzátartozók vagy maguk az érintettek tömegesen nyújtották be a kárpótlási kérelmüket. Menczer Gusztáv és Stark Tamás a Külügyminisztérium és a moszkvai főkonzul, Fábián Pál segítségével jutott el az Orosz Állami Hadilevéltárba 1991 novemberében, ahol annak hatmillió külföldi állampolgárnak az anyagait őrizték, akik hadifogságba estek, internáltak vagy jóvátételi munkára ítél

U

Urbaria et Conscriptiones (E 156)

V

Városi és községi pecsétek (E 213, A 132)
A gyűjteményt a kamarai archivum irataiból (elsősorban városi és községi kiadványok, hitelesítmények, illetve ezek mellékletei közül) a századforduló körül válogatták össze, művelődéstörténeti, helytörténeti célokra. Tárgyuk: vagyonjogi, gazdasági, igazgatási, adószedési, igazságszolgáltatási, úrbéri, úrbérrendezési ügyek. Vannak összeírások, levelek is. Az iratokat a me

Vas vármegye közgyűlése
Az adatbázis Vas vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1595 és 1641 közötti évkörrel.

Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204)
A magán- és közélet legfontosabb forrásai közé tartoznak a levelek, levelezések. A magánlevelekben a mindennapi élet, a közügyekben írt levelekben pedig az ország működésének legbelsőbb, más forrásból nem megismerhető információi bukkannak fel. Az itt található levelek (missilis) különféle családok, személyek, kincstári szervek, egyházi testületek iratanyagából vagy a kamarákhoz illetve tisztviselőikhez írott levelekből, kérvényekből állnak. A levelek...

Vegyes erdélyi összeírások (F 49)
„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-, zsold összeírás, városok-, égett falvak-, tűzkárok-, gyűlésekben szedett pénzek-, insurgens nemesek, stb. összeírása) és töredékességéből adódóan tartogathat a kutató számára meglepetést vagy csalódást.

Veszprémi első világháborús hadigondozási adatbázis
Az adatbázis az MNL Veszprém Megyei Levéltárának őrizetében lévő, Veszprém város, valamint a közigazgatásilag hozzá tartozó Kádárta és Gyulafirátót települések irataiban található első világháborús vonatkozású hadigondozási alapiratok felhasználásával készült, a háborús áldozatok és a hadirokkantak adatait megjelenítve.Az adatbázis tartalmazza a háborús áldozat vagy hadirokkant nevét, amennyiben ismert: születési helyét és idejét, lakóhelyét, esetleges korábbi lakóhelyét, polgári...

Z

Zala vármegye közgyűlése
Az adatbázis Zala vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1555 és 1678 közötti évkörrel. A digitalizált segédlet forrásául az alábbi, könyv formában megjelent kiadvány szolgált:

Zemplén vármegye közgyűlése
Az adatbázis Zemplén vármegye közgyűlése jegyzőkönyveinek regesztáit, illetve a közgyűlési jegyzőkönyvek digitalizált képét tartalmazza 1558 és 1563 közötti évkörrel.

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató