Adatbázisok
Online

A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása egy másik, még nagyobb projekt nyomdokain haladva, annak segítségével jött létre, mégpedig a Magyar Országos Levéltár és az Arcanum Adatbázis Kft. mint kiadó közös munkáját követve.

A MOL és az Arcanum 2000 és 2002 között jelentette meg a Királyi Könyvek (Libri Regii), vagyis a Habsburg-királyok kancelláriáján vezetett másolati prothocollumok adatbázissal kísért digitalizált kiadását. A digitális forráskiadáshoz a jegyzőkönyvekbe bevezetett okleveleknek a diplomatika szabályai szerinti adatsorával készítettek adatbázist. A MOL vállalkozása adta az ötletet Balogh Juditnak és Tóth Péternek, a Miskolci Egyetem Történelem szakán oktató történészeknek az erdélyi fejedelmek kancelláriáján vezetett, s szintén (Erdélyi) Királyi Könyveknek nevezett másolati könyvek hasonló közzétételéhez, s ezt a munkát csak erősítette, hogy az Erdélyi Fejedelemség kancelláriai jegyzőkönyvei szintén a Magyar Országos Levéltár gyűjteményében találhatók. Egyébként az Erdélyi Fejedelemség megszűnése miatt ez a forrás kompakt jelleggel csak a kora újkorra vonatkozik, míg a Magyar Kancellárián készült jegyzőkönyveket megszakítás nélkül, hasonló formában vezették tovább a török kiűzését követően is.

Az Erdélyi Királyi Könyvek kiadását a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Középkori, Kora Újkori és a Történelem Segédtudományai Tanszéke, tanszékvezető: Bessenyei József, vállalta el, a vállalkozás anyagi fedezetét pályázatokon (FKFP, NKA Levéltári Kollégiuma, OTKA, SZÖP) szerezvén meg. Az első kiadáshoz szükséges, s a Királyi Könyvekhez is használt szoftvert az Arcanum Kiadó bocsátotta rendelkezésre. A Gyulai Éva szerkesztésében, Horváth Zita, Nagy Gábor, Tóth Péter közreműködése nyomán, az Arcanum Adatbázis Kft. és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara közös kiadásában megjelent 3 CD—ROM II. Rákóczi György uralkodásának végéig „jutott el”.

Erdélyi Királyi Könyvek

I. 1—9. kötet 1581—1610 2003. február

II. 10—19. kötet 1614—1635 Bethlen Gábor oklevelei 2003. május

III. 20—29. kötet 1630—1656 I. és II. Rákóczi György oklevelei 2004. március

A 17. század második felére, I. Apafi Mihály uralkodására vonatkozó kötetek kiadása előtt azonban az Arcanum Kiadó váratlanul és igen nagyvonalúan felajánlotta, hogy a teljes anyagot, vagyis a már megjelent CD—ROM-okat, illetve a még kiadatlan köteteket megjelenteti DVD-n. Az újabb kiadás egyrészt az Arcanum Adatbázisban eddig megjelent CD ROM-okat, másrészt a Magyar Országos Levéltár két fondjában (Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára (MOL F 1), Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára – Protocolla, libri regii et stylionaria (MOL F 15)) őrzött további kötetek összesített adatbázisát és másolatát jelentette meg. A DVD tartalma:

Erdélyi Királyi Könyvek 1–2–3. Arcanum CD-ROM Budapest, 2003–2004.

János Zsigmond oklevelei: MOL F 15 6.

Báthori Zsigmond oklevelei: MOL F 1 32–33–34., MOL F 15 11., 14.

Barcsay Ákos és I. Apafi Mihály oklevelei: MOL F 1 30–31.

Az Erdélyi Királyi Könyvek, mint forrás A Magyar Országos Levéltár őrizetében nemcsak a Habsburg királyok kancelláriáján vezetett másolati könyvek, a Királyi Könyvek (latinul: Libri Regii) találhatók és kutathatók, hanem a törökkorban vazallus országként önálló államiságot élvezett Erdély hasonló forrásai is. Ezeket szintén Királyi Könyveknek nevezi a forrástudomány és a történeti hagyomány, bár Erdély uralkodói nem koronázott királyok, hanem fejedelmek (princeps, principes) voltak. Az Erdélyi Királyi Könyvek sokszor több száz oldalas könyv alakú köteteibe azokat a jelentősebb okiratokat másolták be a fejedelemség kancelláriáján, melyeket a fejedelem adott ki, illetve a neki bemutatott és általa elismert, megerősített iratokat.

Az erdélyi udvari kancellárián született másolati könyvek a Gyulafehérvári Káptalan Levéltárában, kisebb részben a Kolozsmonostori Konvent Levéltárában maradtak fent 35 kötetben. Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan, nem egy esetben teljes vár illetve uradalom, jobbágytelkek és örökös jobbágyok donációja, zálogosítása, az egyén társadalmi helyzetét öröklődően befolyásoló kiváltságok (nemesi, igen ritkán főúri rang, a székelyeknél lófőség és gyalogpuskás kiváltság, jobbágyfelszabadítás) adományozása, vagy olykor az azoktól való megfosztás; cím, méltóság (főispánság, főméltóság, fejedelmi tanácsosság, főpapi állás, kenézség és vajdaság) adományozása, testületek (vármegyék, székely és szász székek, városok, mezővárosok, községek, egyházi testületek, székelyek, szászok, románok sőt zsidók, görögök, cigányok) részére adott kiváltságok. A községeknek, mezővárosoknak adott vásártartási jog, adó- és vámmentesség, valamint testületi kiváltságok (pl. céhszabályzatok) írásba foglalása szintén megtalálható az Erdélyi Királyi Könyvekben. Nagy számban fellelhetők bennük a különböző magánokiratban foglalt ügyek (ingatlan adásvétele, ajándékozása, végrendelkezés, örökbefogadás, gyámság) érvényességéhez szükséges fejedelmi jóváhagyások is, valamint jogi ügyekkel (perhalasztás, megkegyelmezés, házassági engedély stb.) kapcsolatos iratok, bányák nyitásának és művelésének engedélyezése, ipari nyersanyagok, termékek behozatalának, ill. kivitelének tilalma.

Az adatbázis az eddigi leggazdagabb oklevélgyűjtemény, amely az Erdélyi Fejedelemség történetéről megjelent. 8516 fejedelmi oklevél gyűjteménye, s mivel a fejedelmek sokszor korábbi, köztük középkori dokumentumokat is átírtak, összesen 10 174 oklevél szövege olvasható az erdélyi fejedelmek kancelláriáján vezetett másolati könyvekben. A DVD a 35 kötetben fennmaradt Erdélyi Királyi Könyvek közel 14 ezer oldalának digitális másolatát és az oklevelekhez készült adatbázist tartalmazta. Az Erdélyi Királyi Könyvekben mint Magyarország kora újkori történetének alapvető forrásaiban nemcsak Erdélyre és az Erdélyhez tartozó magyarországi Részekre (Partium) vonatkozó adományok vannak, hanem számos Felső-Magyarországot érintő intézkedés is található. A fejedelmi oklevelekben sok magyar nyelvű – testületek, hivatalviselők, magánszemélyek és fogott bírák által kiadott – bevallást, testamentumot is átírtak, így ezek a 16–17. századi erdélyi magyar nyelvhasználat és írásbeliség kutatói számára is fontos források lehetnek.

Az Erdélyi Királyi Könyvek kötetei és oklevelei (kancelláriai számozás, jelzet, MNL OL jelzet, oklevelek száma, fejedelem)

HU-MNL-OL-F-1 1. 106 Báthori Kristóf

I. HU-MNL-OL-F-1 3. 601 Báthori Zsigmond

II. HU-MNL-OL-F-1 4. 485 Báthori Zsigmond

III. HU-MNL-OL-F-1 5. 81 Bocskai István

IV. HU-MNL-OL-F-1 7. 729 Rákóczi Zsigmond

V. HU-MNL-OL-F-1 8. 472 Báthori Gábor

VI. HU-MNL-OL-F-1 9. 569 Báthori Gábor

VII. HU-MNL-OL-F-1 10. 344 Bethlen Gábor

VIII. HU-MNL-OL-F-1 11. 215 Bethlen Gábor

IX. Elveszett Bethlen Gábor

X. HU-MNL-OL-F-1 12. 300 Bethlen Gábor

XI. HU-MNL-OL-F-1 13. 215 Bethlen Gábor

XII. HU-MNL-OL-F-1 14. 144 Bethlen Gábor

XIII. HU-MNL-OL-F-1 15. 166 Bethlen Gábor

XIV. HU-MNL-OL-F-1 17. 161 Bethlen Gábor

XV. HU-MNL-OL-F-1 18. 227 Bethlen Gábor

XVI. HU-MNL-OL-F-1 19. 396 Bethlen Gábor

XVII. HU-MNL-OL-F-1 20. 168 I. Rákóczi György

XVIII. HU-MNL-OL-F-1 21. 251 I. Rákóczi György

XIX. HU-MNL-OL-F-1 22. 259 I. Rákóczi György

XX. HU-MNL-OL-F-1 23. 229 I. Rákóczi György

XXI. HU-MNL-OL-F-1 24. 238 I. Rákóczi György

XXII. HU-MNL-OL-F-1 25. 80 I. Rákóczi György

XXIII. HU-MNL-OL-F-1 26. 138 I. Rákóczi György

XXIV. HU-MNL-OL-F-1 27. 382 I. és II. Rákóczi György

XXV. HU-MNL-OL-F-1 28. 453 II. Rákóczi György

XXVI. HU-MNL-OL-F-1 29. 603 II. Rákóczi György

XXVII. HU-MNL-OL-F-1 30. 718 Barcsay Ákos és I. Apafi Mihály

XXVIII. HU-MNL-OL-F-1 31. 144 I. Apafi Mihály

HU-MNL-OL-F-1 32.* 111 Báthori Zsigmond

HU-MNL-OL-F-1 33. 131 Báthori Zsigmond

HU-MNL-OL-F-1 34. 158 Báthori Zsigmond

HU-MNL-OL-F-15 6. 366 János Zsigmond

HU-MNL-OL-F-15 11. 513 Báthori Zsigmond

HU-MNL-OL-F-15 14. 20 Vegyes (Báthori Zsigmond, Giorgio Basta)

*Másolat, eredetije a bécsi Finanzarchivban

Az adatbázisban szereplő adatok

* az adományban részesülő személy(ek) vagy kiváltságot nyert testület(ek), város(ok) neve, személyeknél a teljes névalak, vagyis család-, elő-, és keresztnév,

* az adományos személy(ek) családi kapcsolataira, jogállására, lakóhelyére, hivatali tisztség(ei)re és működési területére vonatkozó adatok,

* az adománylevél kiad?jának neve, ha nem fejedelem, akkor hivatali tisztsége is

* a kiadás helye és időpontja

* az adomány jellege,

* birtokadomány esetében az adományozott birtok földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó adatok,

* a birtokszomszédok adatai,

* a korábbi birtokosok adatai,

* az adományos hivatali elődére vonatkozó adatok,

* kapcsolatok más családokkal, testületekkel,

* a bejegyzésben említett országos vagy területi tisztviselők neve,

* levéltári jelzet,

* az oklevelekben feltűnőköz- és művelődéstörténeti adatok