Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
A segédlet leírására vonatkozó adatok
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus 22-én kibocsátott jobbágyrendelete viszont kiterjedt erre a tartományra is, sőt kiadását az erdélyi parasztlázadás (Horea-Closca) meggyorsította, és már az új közigazgatási beosztás (12 megye) szerint ment végbe 1785–1786-ban.
Bővebben
Ez az állag a II. József által végrehajtatott úrbéri összeírás terméke. Az összeírás az egész országot illetően egységes szempontok szerint vette számba a jobbágyok helyzetét. A munka helységenként haladt, s minden összeírt községben stb. két-, helyenként háromfajta összeállítást hozott létre. Az első a kilenc kérdőpontra adott válasz volt.
A kérdések a következőkre irányultak:
1. Van-e urbáriuma a helységnek; ha igen, milyen és mióta.
2. Ha nincs urbáriuma, szerződés szerint folyik-e a szolgálat; mióta van érvényben a jelenlegi szokás vagy szerződés; mi volt a korábbi állapot, s mikor történt a változás.
3. Ha nincs a helységnek urbáriuma vagy szerződése, ott mivel tartozik urának a jobbágy, s mióta ez a szolgálat rendje.
4. Mik a község beneficiumai és maleficiumai. Ez a kérdés igen sokoldalú választ követelt: milyen termékenységű a határ, mik a terméshozamok, hová hordja piacra áruját a jobbágy; van-e a községnek legelője, erdeje, makkoltatása, nádlása, itató-, kenderáztató helye, vagy készpénzben vagy az uraságnak teljesítendő napszámmal szerzik-e meg ezt. Fiscalis vagy urbarialis tized van-e a helységben. Milyen egyéb jövedelemforrásokkal rendelkeznek (háziipar, mészégetés, mezőgazdasági vagy ipari-szállítási napszámvállalás stb.). Mindezek hiánya (ill. földeknél rossz minőségük) képezte a maleficiumokat.
5. Mekkora az egész telek nagysága a helységben (erre nézve az összeírások nem adhattak reális feleletet, lévén a teleknagyság - mint már a korábbiakban is kifejtettük - illuzórikus); hány szebeni vékát vetnek egy hold szántóba, s kétszer kaszálhatók-e a rétek.
6. Mi a robot mértéke, hány igással teljesítik, s a munkába menésük, ill. onnan jövésük beszámíttatik-e a napszámba.
7. Van-e kilenced, miből, s mióta; más megyebeli birtokosoknál is szokásos-e ez. Mi a készpénz- vagy terményszolgáltatások mértéke. (A 6-7. rovat általában csak megismételte az 1-3.-ban közölteket.)
8. Hány puszta telek van a községben, mióta állnak pusztán, mi volt a megürülés oka, s kik bírják ma őket.
9. Örökös jobbágyok-e az összeírtak.
A kérdőpontokra adott válasz s a hitelesítő záradék után a jobbágyföldek összeírása következett. Ez a családfő nevével kezdődött; a következő rovat a telek minéműségét (egész-, fél- stb.) tüntette fel; a harmadikba a belső telkek négyszögölekben megadott kiterjedése került.
Ezt a telki állományba tartozó szántók katasztrális holdakban megadott mennyisége követte, majd a sessionalis réteké (ez három alrovatra bomlott: az elsőben a mindig kétszer kaszálhatókat tüntették fel, a másodikban azokat, amelyeknél ez ritkán volt lehetséges, s végül a harmadikban azokat, amelyeknél erre egyáltalán nem volt mód).
A táblázat további részeit a praediumon bírt földek feltüntetésére szánták (külön a szántóföldekére és a rétekére; az utóbbinál a már ismertetett három alrovattal); ezek a rovatok azonban általában üresen maradtak.
Külön tabella szolgált a szőlőművesek összeírására. Ez nevüket és szőlőjük nagyságát közölte. Emellett az összeírás corpusába kerültek még az egyes járások összesítő táblázatai. Ezek a következő rovatokra oszlottak:
1. a helység neve; a lakosok jogállása (conditio) vagy nemzeti hovatartozása (natio);
2. melyik osztályba tartozik a helység (helyzete szerint);
3. a földesurak neve;
4. az úrbérrendezés előtt urbárium, szerződés, szokás szabályozta-e a szolgáló népek helyzetét;
5. a jobbágyok és zsellérek száma (az utóbbinál több alrovat);
6. a telkek száma;
7. a telkek és rétek mennyisége;
8. a község által bírt földterület;
9. a beneficiumok (nagyszámú alrovattal);
10-11. a maleficiumok (szintén alrovatokkal);
12. a dáciák és a robot mennyisége (számos alrovat);
13. kilenced, nyolcad, heted vagy ennek megfelelője;
14. puszta telkek;
15. megjegyzések.
Végül helyenként az összeírás anyagába kerültek vegyes egyéb iratok (helységek beneficiumainak és maleficiumainak kivonatai, összegező leírások, megyegyűlési jegyzőkönyvek stb.). Az állag a II. József által létrehozott erdélyi közigazgatási beosztás szerint tagozódik (a területi reform végleges alakját értve itt).
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
internet: http://www.arcanum.hu/mol
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
Nincs kitöltve.
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
nincs
Törzsszám
HU-MNL-OL-F 51
Országkód
HU
Rekordok száma
1 521
Iratanyag típusa Összeírás/elszámolás
A segédlet jellege teljes körű darabszintű adatbázis
Azonosító 9
Intézménykód MNL-OL
Általános megjegyzések Az adatok teljessége ellenőrizendő.
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő Befejezett, de a konvertálás miatt ellenőrzésre szorul.
Verzióval kapcsolatos információk 1.0 béta
Létrehozásában közreműködők Adatok kiírása: Oborni Teréz
Adatok begépelése: Horváth Éva
Informatikai közreműködés: Záros Zsolt, Bánki Zsolt, Kántás Balázs
Létrehozásáért felelős személy H. Németh István
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit —
A segédlet módosításai és változtatásai Dbase adatbázis konvertálása Folioviews-ba.
A módosítások rövid összefoglalása -
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája -
Rekordok pontos száma 1 521
Összes törzsszámHU-MNL-OL-F 51