Adatbázisok
Online

A 16–17. századi Magyar Királyság történetét a Rákóczi-szabadságharc zárta le, és egyben előkészítette az ország 18. századi újjáépítésének időszakát is. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett mozgalom kirobbanását az oszmánok elleni felszabadító háborúk társadalmi változásai (a vitézlő rend megszűnése), a megváltozott birtokviszonyok, a császári katonaság visszaélései, a felekezeti viszályok, valamint a kialakuló új központosított jellegű igazgatási változások okozták. Ez utóbbi egyben a magyarországi rendiségnek a belpolitikára gyakorolt erős befolyását is csökkentette volna. A szabadságharc központi levéltárának e része a korszak megismerése szempontjából kiemelkedő és nem véletlenül: az országból távozó fejedelem ugyanis a munkácsi levéltár általa is legfontosabbnak ítélt iratait vitte magával. Jelen adatbázis ennek az iratanyagnak a kutatását segíti elő.

Az országból véglegesen távozó fejedelem a munkácsi levéltár legfontosabb és legtitkosabb iratait vitte magával: a Beniczky György fejedelmi titkár által 1709-10-ben rendezett "politikai levéltárat", "titkos levéltárat."

A "felkelés előtti" (Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Thököly Imre időszakából származó) iratok tárgya: kül- és belpolitika, hadiesemények.

A "felkelés alatti"-ak (mindenekelőtt levelek, leveleskönyvek, jelentések, utasítások, rajtuk kívül pedig kiáltványok, tárgyalási jegyzőkönyvek, nemzetközi szerződés- és egyezségszövegek, naplók, kimutatások, számadások, tervrajzok, rejtjelkulcsok stb.) tárgya elsősorban diplomáciai: Habsburg, erdélyi, francia, török, lengyel, orosz, angol, holland, porosz, svéd, dán, havasalföldi, moldvai és tatár kapcsolatokat érintenek, az egyszerű érintkezésfelvételtől a kölcsönös követ-tartáson át fegyverszüneti és békeszerződések szintjéig. A többi irat főként a szabadságharc hadi eseményeire és katonai vezetésére, a várak erődítésére, a Nemesi Társaság szervezésére, a nem-magyar népekkel való kapcsolatokra vonatkozik, kis részében pedig az ország gazdasági irányítására is (a Consilium Oeconomicum, a birtokok, üzemek vagy a külkereskedelem dolgaira). A levélírók ill. címzettek az említett országok uralkodói, politikusai hadvezérei, diplomatái, francia hadmérnökök, a fejedelem követei és más munkatársai stb.

A viszonylag kis számú "felkelés utáni" iratok ismét csak túlnyomórészt külpolitikai tárgyúak.

Az iratanyag "capsulákra" és azokon belül "fasciculusokra" tagolódik. A Caps. A. 1. felépítése elütő az A. 2. - G. sorozatokról, mivel utólag foglalták benne össze a felkelés előtti iratok közül kiemelt darabokat és a felkelés alatt keletkezett, de valamilyen okból a már leszámozott A. 2. - G. sorozatba be nem osztott iratokat. Az A. 1. sorozat így vegyesen tartalmaz felkelés előtti és a felkelés egész időtartamára vonatkozó iratokat, fasciculusonként tárgyi csoportosításban.

Az A. 2. - G. sorozat évrendben halad (az A. 2. sorozatot az egykorú jegyzék A-val jelöli.) Minden nagy betű egy-egy évet jelöl: Caps. A = 1703-1704, B = 1705, C = 1706, D = 1707, E = 1708, F = 1709, G = 1710, azonban minden évnél találhatók kisebb számban korábbi és későbbi iratok is. Ezeken a nagybetűs egységeken belül arab számmal jelzett fasciculusok évrendben, tárgyi csoportosításban fogják össze az iratokat. Egyes fasciculusokon belül nincs szoros időrend. A fasciculusok számozása az A. 2. - G. sorozaton belül folyamatos (1-225).

Az egyes évek anyagát nagyjából azonos szempontok szerint rendezték. Minden év első csomója rendszerint a fejedelmi leveleskönyv (protocollum) volt. Ugyancsak minden évnél megtaláljuk a hadvezéreknek a fejedelemhez intézett leveleit, jelentéseit, az egyes hadvezérek neve alatt, a katonai jellegű iratokat rendesen "Bellica" felirattal; a diplomáciai levelezést a jelentést tevő követek nevét vagy a jelentés helyét feltüntető felirattal; az év valamely kiemelkedő eseményére vonatkozó iratcsomókat; végül a "vegyes és érdektelen" iratok csomóit.

Az 1710-ben (a levéltár akkor rendezett részéről) készült latin nyelvű áttekintő jegyzéket kiadta Thaly Kálmán, az Archívum Rákóczianum I. osztálya I. kötetének 38-48. lapjain. Ennél részletesebb s immár az egész anyagot felölelő újabb, magyarnyelvű áttekintő jegyzék is rendelkezésre áll. A 100 év előtti állapot óta bekövetkezett hiányok egy részének pótlására felhasználható a MTA kézirattárában őrzött másolatgyűjtemény.

Thaly Kálmán az Archívum Rákóczianum I. oszt. I-VIII. kötetében az itt őrzött leveleskönyvek és levelek tekintélyes észét publikálta.