Magyar romák a második világháború idején

A segédlet leírására vonatkozó adatok

Az adatbázis a magyarországi romák által a második világháború alatt elszenvedett üldöztetésre, diszkriminatív intézkedésekre, népirtásra vonatkozó iratok digitális másolatát tartalmazza. A Magyar Nemzeti Levéltár az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA), valamint a magyar és osztrák állam támogatásával megvalósuló nemzetközi levéltári és oktatási projekt részeként 2020 és 2023 között átfogó iratfeltárást végzett a magyarországi romák második világháborús történetével kapcsolatban. Ezen belül kiemelt témaként szerepeltek az európai roma népirtás (roma holokauszt) hazai vonatkozásaival kapcsolatos források, beleértve a deportálások, tömegkivégzések, kényszermunka és a hatósági diszkrimináció dokumentumait. A kutatás elsősorban az 1938 és 1945 közötti évekre terjedt ki, de emellett bevontuk a feltárásba a témakörre vonatkozó 1945 utáni iratokat, köztük a népbírósági eljárások dokumentumait, valamint a romák elleni diszkriminatív intézkedéseket bizonyító forrásokat a korábbi évtizedekből.

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeinek zöme bekapcsolódott a feltárásba. Minden levéltárban egy legalább 100–150 dokumentumból álló válogatás elkészítését tűztük ki célul, ezen belül pedig egy intézményenként 10–15 dokumentumból álló válogatást digitalizáltunk. Az iratok metaadatait integrált levéltári adatbázisban közültük.

Az adatbázisban jelenleg 1216 irat leírása szerepel az MNL 14 megyei tagintézményéből, valamint hat határon túli (romániai és ukrajnai) levéltárból. A legfontosabb vizsgált forráscsoportok a következők voltak: főispáni és alispáni hivatalok iratai; törvényhatósági és közigazgatási bizottságok iratai; polgármesteri iratok; járási főszolgabírói iratok; községi és körjegyzőségi iratok, képviselőtestületi jegyzőkönyvek; városi és járási tisztifőorvosi, illetve tisztiorvosi iratok; népbírósági és népügyészségi iratok; az igazságszolgáltatás iratai (törvényszékek, bíróságok); egyéb iratok (árvaszékek, menhelyek, börtönök, ipartestületek). A tartalom adatmezőbe az alábbi tematikus egységek szerint soroltuk be az iratokat, ha szükséges, több témához is kapcsolatuk őket:

–összeírások: roma lakosok összeírása, létszámukra vonatkozó adatok, csoportosításuk kategóriák szerint (például vándor vagy letelepedett), cigányigazolványok és egyéb nyilvántartások;

–cigánypolitika: rendeletek, javaslatok, koncepciók, politikai nyilatkozatok, újságcikkek a „cigánykérdés megoldásáról” vagy helyi problémákról;

–mindennapi élet: lakáskörülmények, iskola, megélhetés, életkörülmények, építési ügyek, bűnügyek, családjogi ügyek, vegyes házasok ügyei, törvényesítések;

–munkaügyek: munkavállalás, egyéb megélhetési források, iparengedélyek, házalási engedélyek, munkakörülmények;

–közegészségügy: jelentések, hatósági kényszerintézkedések, tetvetlenítés, karantén, razziák;

–katonai szolgálat: behívások, értesítések hősi halálról, hadigondozás, özvegyek és árvák ügyei;

–munkaszolgálat: katonai (kisegítő) és polgári (honvédelmi) munkaszolgálat, mezőgazdasági és ipari hadimunka vagy kényszermunka;

–gazdasági korlátozások: tulajdon elvétele, foglalkozások és megélhetés korlátozása, házalás és piacozás tilalma, lótartás tilalma;

–lakóhelyi szegregáció: szegregációs és gettósítási intézkedések, törekvések és javaslatok;

–személyi szabadság korlátozása: kitiltás, kitelepítés, kitoloncolás, letartóztatások, internálás;

–deportálás: cigányok összegyűjtése, gyűjtőtáborok, a német koncentrációs táborokba szállítást bizonyító dokumentumok;

–kivégzések;

–emberi méltóság sérelmei: megalázó bánásmód, szexuális erőszak;

–ellenállás: mentési és enyhítési próbálkozások, szökés, bujkálás, ellenszegülés;

–felelősségre vonás: elsősorban a háború utáni népbírósági és népügyészségi eljárások, beleértve a romák elleni tömeggyilkosságokkal kapcsolatos pereket, de azokat is, ahol a romák tanúként, esetleg vádlottként szerepeltek.

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk

Csak online

A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk

Nincs kitöltve.

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására

Az iratok feldolgozásánál kombináltuk a tartalmi leírás és az indexelés (hely-, név- és tárgymutató) módszerét. A feldolgozás minden részletre kiterjedő munkautasítás alapján történt, az egységesítés érdekében pedig a gyakran ismétlődő elemek (irattípus, szint, szerep, stb.) esetében zárt értékkészletet alkalmaztunk. A levéltári jelzetet szintenként kötőjellel választottuk el, szóköz nélkül. Példa: HU-MNL-VeML-IV.431.b.-4504/1941. Jegyzőkönyv, anyakönyv, törzskönyvi bejegyzés, stb. irattípusok esetén a sorszám a jelzet (iktatószám) helyére került. Az egyes iratok leírása tartalmazza azok nyelvét és pontos terjedelmét, az iratok tárgyaként pedig tömör, néhány szavas cím, vagy egy rövid mondat szerepel. A cím/tárgy elején mindig megjelöltük az adott irat műfaját, például: jelentés a monori járásban végrehajtott cigányrazziáról. A leírásban esetenként szerepel a kapcsolódó irat jelzete is, ahol két vagy több irat tartalmilag összefügg, például egy holttá nyilvánítási jegyzőkönyv, amely egy népbírósági perhez kapcsolódik. A személy-, intézmény- és helyneveket névtér-adatbázis segítségével dolgoztuk fel, az iratok szövegében szereplő legfontosabb neveket, elsősorban az ügyben érintett személyek, valamint az iratot kiállító személy, illetve hatóság vezetőjének nevét rögzítettük, ezeket azonban a névtérben szereplő rekordhoz csak akkor rendeltük hozzá, ha a személyes adatok alapján biztos, hogy azonos személyről, illetve közismert személyiségről van szó. Egy bővíthető lista segítségével azt is leírtuk, hogy az adott személy milyen minőségében (szerepkörben) jelenik meg az adott iratban, ezek közöl a legfontosabbak: kérelmező (kérvénynél), tanú (népbírósági ügyben), kényszermunkás, munkaszolgálatos, katona, deportált, kivégzés áldozata, ügyben érintett személy (minden egyéb ügyben), egyéb személy: anyja neve, családtag neve). Külön adatmezőben szerepelnek továbbá az iratokban előforduló testületek (intézmények) és a helyszínek. Mindig leírtuk továbbá az irat keletkezésének dátumát, az alábbi formátumban: 2021. 09. 21, ahol pedig a forrásban nem állt rendelkezésre pontos dátum, hónapot, évet, illetve időkört adtunk meg: 2021.09 / 2021 / 2019-2021. A mellékletek adatmezőt csak speciális esetekben töltöttük ki, a megjegyzések adatmezőbe pedig az adott irat részletesebb leírása és egyéb kommentárok kerültek.

Törzsszám
Országkód
HU,RO,UA
Rekordok száma
1 216

Iratanyag típusa A korszakban fellelhető valamennyi irattípus

A segédlet jellege Darabszintű segédlet

Azonosító 373

Intézménykód MNL OL

Általános megjegyzések

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő Folyamatosan bővülő

Verzióval kapcsolatos információk 1.0

Létrehozásában közreműködők Bajzik Zsolt, Balogh Dorottya, Bősz Attila, Csekő Ernő, Csősz László, Dominkovits Péter, Gáspár Attila, Galcsik Zsolt, Gidó Attila, Gyenesei József, Harmat József, Hegedűs Zoltán, Kis József, Kosztyó Gyula, dr. Kunné Tornóczky Andrea, Molnár Dávid, Nübl János, Paksy Zoltán, Pálfi Ádám, Vékonyné Kovács Gabriella, Záros Zsolt, Kántás Balázs

Létrehozásáért felelős személy Csősz László

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit

A segédlet módosításai és változtatásai

A módosítások rövid összefoglalása

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája

Rekordok pontos száma 1 216

Összes törzsszám

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató