Adatbázisok
Online

Az adatbázis alapjául szolgáló kutatómunka 2015-ben indult, majd 2019-től a Magyar Nemzeti Levéltár projektjének keretében folytatódott az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA Grant), valamint a magyar és osztrák állam támogatásával. A projekt célkitűzései közé tartozik a második világháború idején odaveszett valamennyi magyarországi roma név szerinti azonosítása és személyi adataik összegyűjtése. Ezen belül külön kutatás keretében vizsgáltuk a németországi koncentrációs táborokba deportált romák sorsát. Az áldozatok zöme 1944 november-decemberében a dachaui koncentrációs táborba érkezett, ezért a kutatás elsősorban erre a táborra irányult.

A kiindulópontot a Stephen P. Morse által 2008-ban közzétett online adatbázis jelentette, amelyben a Jewishgen családkutató szervezet önkéntesei Peter Landé vezetésével feldolgozták a dachaui koncentrációs táborban összesen regisztrált mintegy 160,000 fogolyra vonatkozó nyilvántartásokat, transzportlistákat és egyéb iratokat. (https://stevemorse.org/dachau/dachau.html). Ebben az adatbázisban a magyarországi vonatkozású adatok azonosítása és rendszerezése több szempontból is nehézséggel jár. Az adatbázis a fogolykartonok képeit nem tartalmazza, csak a leírásokat. A deportáltakra vonatkozó személyes adatokat a dokumentumokon eleve pontatlanul rögzítették. Előfordulnak rosszul olvasható dokumentumok is. További nehézséget jelent, hogy a magyar állampolgárságú, illetve Magyarországról deportált romákat több fogolykategóriába is besorolhattak. Jelenleg 18 ilyen kategóriát, illetve kategória-rövidítést különböztethetünk meg. A leggyakrabban a ’magyar cigány’ (Zig.Ung.), a ’politikai’ (Ung.Pol.), illetve a ’védőőrizetes’ (Sch.Ung.) kategóriákba kerültek. Tehát nem minden, Magyarországról Dachauba hurcolt cigány/roma embert kategorizáltak cigányként a deportálás során, ugyanakkor nem minden, a deportálás során cigányként kategorizált ember volt ténylegesen is cigány/roma.

A kutatás első szakaszában az adatbázisban egyenként kellett megtalálni a (potenciálisan) magyar cigányokhoz köthető fogolykartonok átírásait. Az ezeken található adatokat a dachaui fogolyszám szerint sorba rendezve kialakítottunk egy előzetes listát, amelyet magyarországi levéltári dokumentumokban, anyakönyvekben, a sajtóban, visszaemlékezésekben és a szakirodalomban talált forrásokkal összevetve igyekezünk pontosítani és kiegészíteni. Az épülő adatbázisban megtalálhatók a táborok halálos áldozatai és túlélői is.

Az International Tracing Service (ITS) Bad Arolsen-i levéltárában (ma: Arolsen Archives–International Center on Nazi Persecution) őrzött dokumentumok jelentős része 2019-től online is kutathatóvá vált. A kutatást ebben az adatbázisban folytattuk, és az immár elérhető eredeti iratok alapján a korábbi adatbázist is pontosítani tudtuk (https://arolsen-archives.org/). Dachaun kívül eddig a következő lágerekben azonosítottunk magyar roma deportáltakat, illetve áldozatokat: Buchenwald, Bergen-Belsen, Mauthausen, Natzweiler, Ravensbrück, valamint ezek altáborai.