Adatbázisok
Online

Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és elhurcoltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, melynek feladata volt megszervezni a hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét, étkeztetését, a katonaként elhurcoltak leszerelését. Továbbá az állomáson ellátták a hazaérkezőket hadifogoly-igazolvánnyal, úti okmányokkal, illetve segítettek nekik a hazautazásban is.

A volt hadifoglyok és internáltak elsőként egy alapos és gyors fertőtlenítésen és orvosi vizsgálaton estek át a város Fertőtlenítő Intézetében, amely a Dobozi utcán állt, és ahová a fertőtlenítésre várók az úgynevezett „fertőzött ajtó”-n mehettek be, ahol levetkőztek, és szőrtelenítés után egy folyósón át jutottak el a zuhanyzó helyiségbe. Közben a személyzet a hadifoglyok ruháit gőzkazánokban fertőtlenítette. Zuhanyzás után egy másik öltözőben felvették ruháikat, és az úgynevezett „tiszta ajtó”-n távoztak. Ezzel az elkülönítéssel az esetleges újra fertőződést akarták elkerülni. A fürdőből kikerült hadifoglyok orvosi vizsgálaton estek át, amelyen az általános orvosi vizsgálat mellett tüdőgümőkórra, maláriára és nemi betegségre irányuló szűrővizsgálatban is részesült mindenki. Ezeknek a vizsgálatoknak az adatait vezették be az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának őrizetében található fertőtlenítő intézeti jegyzőkönyvekbe. Nagyszámban fordult elő közöttük fogbetegség, foghiány, reuma, különféle gyomorpanaszok, szívpanaszok, de sok volt a maláriás és tbc-s megbetegedés is.

Az orvosi vizsgálati lappal ellátott hadifoglyok és internáltak ezután visszavonultak a Pavilon Laktanyába, ahol a Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásba vette őket, rögzítették a legfontosabb adataikat; illetve ekkor történt meg a katonák leszerelése is. Mindenki megkapta a hadifogoly igazolványát, valamint a díjmentes utazási igazolványt és az egyszeri gyorssegélyt, ami kezdetben 5 Ft volt, majd a későbbiekben 20 Ft-ra nőtt. Legvégül pedig a Vöröskereszt munkatársai rögzítették a kintről hozott üzeneteket vagy egyéb információkat a betegen hátrahagyott vagy elhunyt bajtársakról.

Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai a Fertőtlenítő Intézet jegyzőkönyveiből gyűjtötték ki a több mint 6 000 „hadifogságból” hazatért női elhurcolt legfontosabb, a beazonosításhoz elengedhetetlenül szükséges adatait (név, életkor, anyja neve, lakhely, hazaérkezés dátuma), és készítettek belőle adatbázist.