A Magyar Kommunista Párt (Magyar Dolgozók Pártja) Hadifogoly Irodáját 1945 novemberében hozták létre. Az MKP és az MDP iratainak tanúsága szerint az Iroda fennállása alatt folyamatosan foglalkozott a szovjetunióbeli táborokban őrzött magyar hadifoglyok felkutatásával, valamint a hazatérők megsegítésével kapcsolatos különböző feladatok ellátásával is.
Már a második világháború véget előtt a szovjet fogságba esett hadifoglyoknak a Moszkvában tartózkodó magyar kommunisták a szovjet vezetéssel egyeztetve antifasiszta iskolákat szerveztek, ahol felmerült az iskolát végzett foglyok bekapcsolása az MKP, vagy szimpatizánsainak soraiba. A hazaküldendőkről az MKP vezetői legtöbbször politikai alapon döntöttek (antifasiszta elkötelezettség, baloldali beállítottság, szovjetbarátság, vagy egészen egyszerűen valamilyen szakirányú képzettség).
1945 végén, az Iroda létrehozásakor a magyar hadifoglyok itthoni hozzátartozói számára a legsúlyosabb gondot a bizonytalanság jelentette: nem tudhatták, hogy hozzátartozójuk fogságban van-e valahol a Szovjetunióban. Ezt a kérdést volt hivatott tisztázni a hozzátartozók által kitöltött hadifogoly karton, amellyel az itthoni rokonok megpróbáltak információhoz jutni vagy elveszített hozzátartozóikat beazonosítani. A kétnyelvű (orosz és magyar) íveken a hadifogoly pontos azonosítását lehetővé tevő személyi adatokra vonatkozó kérdések szerepelnek (vezetéknév és keresztnév, születési hely, év, hó, nap, lakhely, nemzetiség, állampolgárság, foglalkozás és munkahely, társadalmi helyzet). A kérdések egy másik csoportja a hadifogoly pártállására, közéletben való részvételével és társadalmi hovatartozásával (vagyoni helyzet, közéleti részvétel) kapcsolatos adatokat kért.
A következő nagy kérdéscsoport a háborúban való részvételre és a fogságba esés körülményei iránt érdeklődött (16. és 18. kérdés magyarul: „honnan és mikor vitték el"). A 18. kérdés orosz nyelvű változata viszont teljesen másra vonatkozik: „Milyen táborban található most?" Ide, vagy a Megjegyzés-rovatba lehetett beírni a hadifogoly tartózkodási helyét – amennyiben a hozzátartozók tudták –, a szovjet tábor számát vagy nevét. A hadifoglyok rokonai a kitöltött formanyomtatványhoz a hadifogoly feddhetetlen erkölcseit, demokratikus nézeteit bizonyító igazolásokat szereztek be a lakóhelyük Nemzeti Bizottságától és a helyi kommunista pártszervezettől, és ezeket is csatolták a formanyomtatványokhoz.
Fontos megállapítani, hogy az Iroda a hadifoglyok mielőbbi hazatérésének előmozdításában alig tudott segíteni a hozzátartozóknak vagy a hadifoglyoknak. A hadifoglyokra vonatkozó tárgyalások magasabb szinten, a magyar és a szovjet kormány között folytak, hazatérésük időpontját a Szovjetunió gazdasági és politikai érdekei határozták meg, egy-egy hadifogoly hazaindítására pedig kifejezetten a MKP valamely vezetőjének kérésére került sor. Ezen túlmenően pedig elsősorban azt tartották elsőrendű fontosságúnak, hogy először azok a hadifoglyok kerüljenek haza, akik a Szovjetunióban eltöltött idő alatt kommunistákká vagy legalábbis szovjetbaráttá váltak, és hazájukba visszatérve a helyi kommunista pártot fogják támogatni. A táborok szovjet vezetősége ezért erőteljesen megszűrte a hazaindítandókat, és csak az ő nézőpontjukból megbízhatóknak volt esélyük a korábbi hazajutásra (pl. a volt munkaszolgálatosoknak).
A Magyar Dolgozók Pártja (1948) megalakulása után a MDP Hadifogoly Iroda tevékenysége lassan elhalt, mert propaganda céljait elérte. Az MDP Hadifogoly Iroda levéltárunkban őrzött anyagának legkésőbbi iratai 1949-ben keletkeztek. Az Iroda 1949. május 1-én megszűnt, feladatait az Országos Hadigondozó Hivatal vette át.
A MDP Hadifogoly Irodája levéltári anyagában kétfajta irattípus különíthető el. Az egyik az eltűnt hozzátartozóikat kereső rokonok által kitöltött formanyomtatványok és az azokhoz csatolt egyéb igazolások és iratok, a hadifogoly keresésének céljából benyújtott nyomtatványhoz nem kapcsolódnak olyan iratok, amelyekből megtudhatnánk, hogy a keresés eredménnyel járt-e, vagy, hogy a hadifogoly hazatért-e.
A másik típus pedig a Magyar Kommunista Párt, később a Magyar Dolgozók Pártja Hadifogoly Irodájához, ill. a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségéhez a hozzátartozóktól, valamint a hazaérkezett volt hadifoglyoktól érkezett mindenfajta kérelmek.
A leírást Antal Róbert István készítette Kosztricz Anna: Sorsok a háború után. In: Archívnet. 9. évf. (2009), 6. szám. c. tanulmánya felhasználásával.