MDP és MSZMP Budapesti Bizottságának iratai
A segédlet leírására vonatkozó adatok
Az adatbázis a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt alábbi, fővárosi vezetőtestületei jegyzőkönyveinek napirendi pontjait és az iratok digitális másolatát tartalmazza:
Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottságának iratai - Vezető testületek iratai
Az 1948 és 1956 között működő kommunista állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja elsődleges fővárosi vezetőtestülete a Budapesti Bizottság volt, amelynek fő szervei a Pártértekezlet, a Választmány, a Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság voltak.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::116249
Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei
A Magyar Dolgozók Pártja 1956. október végi megszűnése után 1956 novemberében új elnevezésű kommunista párt alakult. A létrejött Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP) egészen annak 1957. június végi országos pártértekezletéig ideiglenes intéző bizottságok intézték az ügyeket. Az ideiglenes időszakot Budapesten az 1957. június 8-9-ei nagyaktíva, más néven pártértekezlet zárta le. A köztes időszakban a fővárosban a Budapesti Ideiglenes Pártbizottság és a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság intézte a pártügyeket.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51291
Pártértekezletek jegyzőkönyvei
A Budapesti Bizottság legfőbb döntéshozó szerve, hasonlóan az MDP-időszakhoz formálisan a pártértekezlet volt. A fővárosi pártértekezletet az 1957. évi országos pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat értelmében legalább kétévente össze kellett hívni, amit 1962-ben négy, 1975-ben öt évre módosítottak. A szabályzat előírásaihoz képest a budapesti pártértekezletek megtartása a felettes testület összehívásának gyakorlatához, azaz a pártkongresszusok időpontjához igazodott. Az MSZMP-időszak valamennyi budapesti pártértekezletét egy-egy kongresszus előtt tartották meg, hiszen a kongresszus budapesti küldötteit is ez a testület választotta meg. A pártértekezletek fő feladata a megelőző időszakra vonatkozó pártbizottsági és 1966-ig a revíziós bizottsági beszámolók megvitatása és elfogadása, valamint e testületek tagjainak a megválasztása volt. Az 1989. szeptemberi pártértekezleten azonban nem választottak új pártbizottsági tagokat, ugyanis azt tervezték, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa után majd egy újabb - tisztújító - értekezletet hívnak össze. Az MSZMP 1989. október 7-ével datálható megszűnése nyomán ez az értekezlet már okafogyottá vált.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51347
Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei
Két pártértekezlet között a fővárosi pártszervezetet a pártértekezleten megválasztott tagokból álló Budapesti Pártbizottság irányította. Ez a szerepe azonban csak névleges volt, hiszen az eleve nagy létszámú testület viszonylag ritkán ülésezett, az MSZMP szervezeti szabályzata szerint is csak háromhavonta kellett összeülnie. Ezt az előírást mindazonáltal a testület bőven túlteljesítette, hiszen 1957 nyarától 1989. június 26-ai utolsó üléséig összesen 229 ülést tartott, azaz évente átlagosan hét alkalommal gyűltek össze a tagok. Az 1989. szeptemberi pártértekezleten nem választottak új pártbizottsági tagokat, ugyanis azt tervezték, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa után majd egy újabb - tisztújító - értekezletet hívnak össze. Az MSZMP 1989. október 7-ével datálható megszűnése nyomán ez az értekezlet azonban már okafogyottá vált. A pártértekezleteket követő alakuló üléseken választották meg a Budapesti Pártbizottság első titkárát és titkárait, a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjait, a Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Bizottsága elnökét és tagjait, az Esti Hírlap főszerkesztőjét, valamint 1970-től a Budapesti Pártbizottság munkabizottságainak elnökeit és tagjait is. 1959-től a Budapesti Pártbizottság apparátusa osztályvezetőinek megerősítésére is ekkor került sor.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51391
Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei
Mivel a nagy létszámú, ritkán ülésező Budapesti Pártbizottság alkalmatlan volt a Budapesti Bizottság operatív működtetésére, a gyakorlati munkát, valamint az apparátus irányítását egy kisebb létszámú, a Budapesti Pártbizottság tagjai közül megválasztott testületre, a Budapesti Végrehajtó Bizottságra bízták. Két pártbizottsági ülés között a budapesti pártszervezet tényleges irányítását ez a testület végezte. 1962-ig lényegében minden fővárosi pártfunkció (a legfontosabb tisztségek központi pártszervek általi előzetes jóváhagyásával) a Budapesti Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozott, ekkor viszont a legfontosabb pozíciók (budapesti pártbizottsági titkárok, osztályvezetők, kerületi első titkárok) a Budapesti Pártbizottság hatáskörébe kerültek át, de természetesen a Budapesti Végrehajtó Bizottság hatáskörébe továbbra is számos pozíció tartozott. A Budapesti Végrehajtó Bizottság üléseinek napirendjeit áttekintve megállapíthatóak a fővárosi pártvezetést leginkább foglalkoztató témacsoportok. A Kádár-rendszer stabilizálódásával párhuzamosan az ideológiai és a pártszervezési tárgyú előterjesztésektől a termelésirányítás és a lakossági ellátás kérdései felé mozdultak el a testület előtt tárgyalt ügyek. Az ellátás és a lakáselosztás témaköre az 1960-as évek közepén kapott leginkább kiemelt figyelmet, utána azonban érzékelhetően kevesebb teret szenteltek ennek a témacsoportnak. A budapesti pártvezetők érdeklődésének megcsappanását így a fogyasztási cikkek és az élelmiszeráruk ellátási zavarainak csökkenése magyarázhatja. Ezzel párhuzamosan 1968 körül, az új gazdasági mechanizmus bevezetése idején, a gazdaságirányítás kérdései értékelődtek fel. Mindvégig nagy arányban szerepeltek a testület ülésein a párt belső szervezeti, gazdasági ügyei, a tömegszervezetekkel kapcsolatos kérdések. Különböző személyi és pártfegyelmi ügyek lényegében minden ülésen előfordultak. Természetesen nagy hangsúlyt kaptak a napirendek között az évfordulók idején az ünnepek, továbbá esedékességükkor az országgyűlési- és tanácsválasztások is. A rendszerváltás idejéhez közeledve új témák is megjelentek, illetve a korábban tárgyalt témacsoportok jelentősége is átértékelődött. Az ekkor hangsúlyosabbá vált témák között említhetjük a gazdasági formák és intézmények átalakulását, az ellenzéki mozgalmakat, illetve a kultúrpolitika, valamint az 1956-os forradalom kérdéseit. A rendszerváltást megelőző hónapokban emelkedett a társadalompolitikai, illetve csekélyebb mértékben a pártgazdálkodási tárgyú napirendek száma. Az új témák között a legfeltűnőbb a párttól függetlenül létrejött társadalmi szervezetekhez, pártkezdeményekhez való megváltozott viszonyulás.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::52074
Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottságának iratai - Vezető testületek iratai
Az 1948 és 1956 között működő kommunista állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja elsődleges fővárosi vezetőtestülete a Budapesti Bizottság volt, amelynek fő szervei a Pártértekezlet, a Választmány, a Pártbizottság és a Végrehajtó Bizottság voltak.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::116249
Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei
A Magyar Dolgozók Pártja 1956. október végi megszűnése után 1956 novemberében új elnevezésű kommunista párt alakult. A létrejött Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP) egészen annak 1957. június végi országos pártértekezletéig ideiglenes intéző bizottságok intézték az ügyeket. Az ideiglenes időszakot Budapesten az 1957. június 8-9-ei nagyaktíva, más néven pártértekezlet zárta le. A köztes időszakban a fővárosban a Budapesti Ideiglenes Pártbizottság és a Budapesti Ideiglenes Intéző Bizottság intézte a pártügyeket.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51291
Pártértekezletek jegyzőkönyvei
A Budapesti Bizottság legfőbb döntéshozó szerve, hasonlóan az MDP-időszakhoz formálisan a pártértekezlet volt. A fővárosi pártértekezletet az 1957. évi országos pártértekezleten elfogadott szervezeti szabályzat értelmében legalább kétévente össze kellett hívni, amit 1962-ben négy, 1975-ben öt évre módosítottak. A szabályzat előírásaihoz képest a budapesti pártértekezletek megtartása a felettes testület összehívásának gyakorlatához, azaz a pártkongresszusok időpontjához igazodott. Az MSZMP-időszak valamennyi budapesti pártértekezletét egy-egy kongresszus előtt tartották meg, hiszen a kongresszus budapesti küldötteit is ez a testület választotta meg. A pártértekezletek fő feladata a megelőző időszakra vonatkozó pártbizottsági és 1966-ig a revíziós bizottsági beszámolók megvitatása és elfogadása, valamint e testületek tagjainak a megválasztása volt. Az 1989. szeptemberi pártértekezleten azonban nem választottak új pártbizottsági tagokat, ugyanis azt tervezték, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa után majd egy újabb - tisztújító - értekezletet hívnak össze. Az MSZMP 1989. október 7-ével datálható megszűnése nyomán ez az értekezlet már okafogyottá vált.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51347
Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei
Két pártértekezlet között a fővárosi pártszervezetet a pártértekezleten megválasztott tagokból álló Budapesti Pártbizottság irányította. Ez a szerepe azonban csak névleges volt, hiszen az eleve nagy létszámú testület viszonylag ritkán ülésezett, az MSZMP szervezeti szabályzata szerint is csak háromhavonta kellett összeülnie. Ezt az előírást mindazonáltal a testület bőven túlteljesítette, hiszen 1957 nyarától 1989. június 26-ai utolsó üléséig összesen 229 ülést tartott, azaz évente átlagosan hét alkalommal gyűltek össze a tagok. Az 1989. szeptemberi pártértekezleten nem választottak új pártbizottsági tagokat, ugyanis azt tervezték, hogy az MSZMP XIV. kongresszusa után majd egy újabb - tisztújító - értekezletet hívnak össze. Az MSZMP 1989. október 7-ével datálható megszűnése nyomán ez az értekezlet azonban már okafogyottá vált. A pártértekezleteket követő alakuló üléseken választották meg a Budapesti Pártbizottság első titkárát és titkárait, a Budapesti Végrehajtó Bizottság tagjait, a Budapesti Pártbizottság Fegyelmi Bizottsága elnökét és tagjait, az Esti Hírlap főszerkesztőjét, valamint 1970-től a Budapesti Pártbizottság munkabizottságainak elnökeit és tagjait is. 1959-től a Budapesti Pártbizottság apparátusa osztályvezetőinek megerősítésére is ekkor került sor.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::51391
Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei
Mivel a nagy létszámú, ritkán ülésező Budapesti Pártbizottság alkalmatlan volt a Budapesti Bizottság operatív működtetésére, a gyakorlati munkát, valamint az apparátus irányítását egy kisebb létszámú, a Budapesti Pártbizottság tagjai közül megválasztott testületre, a Budapesti Végrehajtó Bizottságra bízták. Két pártbizottsági ülés között a budapesti pártszervezet tényleges irányítását ez a testület végezte. 1962-ig lényegében minden fővárosi pártfunkció (a legfontosabb tisztségek központi pártszervek általi előzetes jóváhagyásával) a Budapesti Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozott, ekkor viszont a legfontosabb pozíciók (budapesti pártbizottsági titkárok, osztályvezetők, kerületi első titkárok) a Budapesti Pártbizottság hatáskörébe kerültek át, de természetesen a Budapesti Végrehajtó Bizottság hatáskörébe továbbra is számos pozíció tartozott. A Budapesti Végrehajtó Bizottság üléseinek napirendjeit áttekintve megállapíthatóak a fővárosi pártvezetést leginkább foglalkoztató témacsoportok. A Kádár-rendszer stabilizálódásával párhuzamosan az ideológiai és a pártszervezési tárgyú előterjesztésektől a termelésirányítás és a lakossági ellátás kérdései felé mozdultak el a testület előtt tárgyalt ügyek. Az ellátás és a lakáselosztás témaköre az 1960-as évek közepén kapott leginkább kiemelt figyelmet, utána azonban érzékelhetően kevesebb teret szenteltek ennek a témacsoportnak. A budapesti pártvezetők érdeklődésének megcsappanását így a fogyasztási cikkek és az élelmiszeráruk ellátási zavarainak csökkenése magyarázhatja. Ezzel párhuzamosan 1968 körül, az új gazdasági mechanizmus bevezetése idején, a gazdaságirányítás kérdései értékelődtek fel. Mindvégig nagy arányban szerepeltek a testület ülésein a párt belső szervezeti, gazdasági ügyei, a tömegszervezetekkel kapcsolatos kérdések. Különböző személyi és pártfegyelmi ügyek lényegében minden ülésen előfordultak. Természetesen nagy hangsúlyt kaptak a napirendek között az évfordulók idején az ünnepek, továbbá esedékességükkor az országgyűlési- és tanácsválasztások is. A rendszerváltás idejéhez közeledve új témák is megjelentek, illetve a korábban tárgyalt témacsoportok jelentősége is átértékelődött. Az ekkor hangsúlyosabbá vált témák között említhetjük a gazdasági formák és intézmények átalakulását, az ellenzéki mozgalmakat, illetve a kultúrpolitika, valamint az 1956-os forradalom kérdéseit. A rendszerváltást megelőző hónapokban emelkedett a társadalompolitikai, illetve csekélyebb mértékben a pártgazdálkodási tárgyú napirendek száma. Az új témák között a legfeltűnőbb a párttól függetlenül létrejött társadalmi szervezetekhez, pártkezdeményekhez való megváltozott viszonyulás.
Az iratanyag bővebb leírását lásd:
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=bflscope&ref=bflscope::52074
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
Nincs kitöltve.
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
Nincs kitöltve.
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
Nincs kitöltve.
Törzsszám
HU-BFL-XXXV-1-a
Országkód
HU
Rekordok száma
222
Iratanyag típusa testületi jegyzőkönyv
A segédlet jellege regeszta
Azonosító 360
Intézménykód BFL
Általános megjegyzések —
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő lezárt
Verzióval kapcsolatos információk —
Létrehozásában közreműködők Pál Zoltán, Debreczeni László, Záros Zsolt, Kántás Balázs
Létrehozásáért felelős személy Szatucsek Zoltán
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit —
A segédlet módosításai és változtatásai —
A módosítások rövid összefoglalása —
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája —
Rekordok pontos száma 222
Összes törzsszámHU-BFL-XXXV-1-a, HU-BFL-XXXV-95-a