Az adatbázis egyrészt 1867-től az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak teljes jegyzékét tartalmazza, másrészt az egyes napirendi pontok tartalmi kivonatát jeleníti meg.

Az iratanyagban történő kutatáshoz nem kell az eredeti, illetve a fénymásolatban kutatásra kiadható iratokat kikérni, a napirendi pontok tartalmi kivonatolása minden lényegi információ keresését biztosítja.

Az adatbázis alapjául az alábbi, CD-ROM formában kiadott digitális segédlet szolgált:

Minisztertanácsi ülések napirendi pontjai 1867-1944 (Magyar Országos Levéltár) – 2001, Budapest – Arcanum Adatbázis Kft. Összeállította és szerkesztette: Soós László.

A kiadvány kiegyezéstől az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak — válogatás nélküli — teljes jegyzékét közli. A lemezre vitt adatbázis a korábbi évtizedekben a Polgári Kori Kormányszervek Osztályán a jegyzőkönyvek tartalomjegyzékéről készített cédulakatalógusra épül. Az adatbázis szerkesztése során a rögzített, mintegy 8 millió karaktert kitevő anyagot az eredeti jegyzőkönyvek napirendi pontjaival is összevetették, mely munka során egy sor javítást is végrehajtottak. Ezen időszak kormányainak teljes névsorát is megtaláljuk a CD-n.

A magyar minisztériumok számát és ügykörét a király elnöklete alatt 1867-ben tartott miniszteri értekezleten határozták meg. Az ún. összminisztérium a miniszterelnökből és nyolc miniszterből állt, és az alábbi — korabeli megfogalmazás szerint — ügyköröket intézték: belügyek; országos pénzügy; közmunka- és közlekedési eszközök, hajózás; földművelés-, ipar- és kereskedés; vallás- és közoktatás; igazságszolgáltatás és kegyelem; honvédelem, a nyolcadik miniszter pedig az uralkodó mellett tartózkodva az ún. király személye körüli teendőket látta el. 1868-ban kilencedikként egy tárca nélküli minisztert is kineveztek, aki a horvát-szlavón-dalmát ügyeket intézte.

A Horthy-korszakban működő kormányok miniszteri tárcái az önálló államiság kívánalmai szerint változtak meg. Létrejött az önálló magyar Külügyminisztérium, lényegesen módosult a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium feladatköre. A tárcák közül megszűnt a király személye körüli miniszteré, a gazdasági területen pedig új minisztériumok alakultak. A két világháború közötti időszakban a minisztertanács elé kerülő előterjesztések köre a megváltozott politikai és gazdasági körülményeket tükrözte. A témakör rögzítése nélkül a minisztertanács elé került minden olyan ügy, amely az új határok között a társadalmi és gazdasági konszolidáció elérését, majd a revíziós törekvések érdekében a második világháborúban való „helytállást” szolgálta.

A CD az 1867 és 1944 közötti évek kormányzati munkájának keresztmetszetét nyújtotta korszerű, kereshető formában a kutatók és az érdeklődők számára.

AdatbázisokOnline

Találatok szűrése

Ülés dátuma

Média

Névtér használata

Rendezés

Megjelenítés

Adatbázisok
Online