Adatbázisok
Online

KISS NORBERT PÉTER:

A SOMOGY MEGYEI VÁROSI TANÁCSOK TESTÜLETI ÜLÉSEI NAPIRENDI JEGYZÉKEINEK ADATBÁZISA

– BEVEZETÉS –

A Magyar Népköztársaság Országgyűlése az 1950. május 18-án kihirdetett I. Tanácstörvénnyel (1950. évi I. törvény) vezette be az addigi közigazgatási rendszer helyett a tanácsrendszert. A törvény értelmében a tanácsok „a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia alapelvei szerint választott és a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek működési területükön a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik, biztosítják a tervszerűséget az állami élet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi tennivalóit.”[1]

A helyi tanácsok élére tanácselnököket neveztek ki, a végrehajtó bizottságok (a törvény szerint „a helyi tanácsok végrehajtó és intézkedő szervei”[2]) élén pedig az elnök és a titkár állt. A tanácstagokat négy évre az adott terület választópolgárai választották. A végrehajtó bizottsági tagokat a tanácsok saját tagjaik közül nevezték ki.

„A tanácsok szükséghez képest tartották üléseiket, azonban erre a megye tanácsok háromhavonként, a járási, a városi és a városi kerületi tanácsok kéthavonként, a községi tanácsok pedig havonként legalább egyszer kötelesek voltak.”[3] A tanácsülések közötti időszakokban a tanácsok feladatkörét a végrehajtó bizottság gyakorolta. Kizárólag a tanács joga volt a végrehajtó bizottság tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, a gazdasági terv és a költségvetés elfogadása, a bizottságok megalakítása. A tanácsüléseket a végrehajtó bizottság határozata alapján a vb elnöke hívta össze, napirendjüket a vb határozta meg, melyet azonban a tanács módosíthatott. „A tanács akkor rendelkezett határozatképességgel, ha az ülésen a tagok többsége jelen volt. Határozatait a tanács szótöbbséggel hozta, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött.”[4]

A végrehajtó bizottság „a tanács első ülésének napján megalakult és tagjai sorából választotta elnökét, az elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket és titkárát. […] A végrehajtó bizottság a szükséghez képest, hetenként azonban legalább egyszer ülést tartott.”[5] A vb üléseit az elnök hívta össze, valamint a napirend összeállítása is az ő feladata volt. Ahhoz, hogy a vb határozatképes legyen, a tagok többségének jelenléte volt szükséges.

Somogy megyében 1950-ben csak a megyeszékhelyen, Kaposvárott hoztak létre városi tanácsot. 1969-ben Siófok, 1971-ben Nagyatád, 1977-ben Marcali, 1978-ban Barcs, 1986-ban Boglárlelle, 1989-ben pedig Csurgó és Tab nyerték el a városi rangot. Az adatbázis az említett városok tanácsülési és végrehajtó bizottsági ülési jegyzőkönyveinek napirendi jegyzékét tartalmazza.

A munka folyamán az egyes városi tanácsok testületi jegyzőkönyvei mellett felhasználtuk Szántó László A Kaposvári Városi Tanács testületi üléseinek napirend-katalógusa 1950-1990 című, 2005-ben a Somogy Megyei levéltár által kiadott művének adatait is.

Az adatbázisban tárgyszóra, évre és településre vonatkozó keresésre nyílik lehetőség. A tárgyszavak esetében megtartottuk a közterületek és intézmények korabeli elnevezését. Bizonyos intézmények, szervek, vállalatok esetében biztosított a keresési lehetőség az adott létesítmény teljes nevére és rövidített, közkeletű elnevezésére is (pl. „Somogy Megyei Állami Építő Vállalat” és „SÁÉV”; „Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet” és „GYIVI”). Az olyan vállalatok, üzemek vonatkozásában, melyek neve a „Kaposvári” vagy „Somogy Megyei” (esetleg időközönként változtatva akár mindkét) jelzővel kezdődött, de a köznyelvben inkább a tevékenységét jelölő elnevezéssel illették, az utóbbira lehet rákeresni (pl. „Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat” helyett a tárgyszó „Nyomdaipari Vállalat”).