Adatbázisok
Online

Az „UetC” a hely- és családtörténészek számára fogalom.

Mit tartalmaz az adatbázis?

Az adatbázis a források részletes leírása mellett a levéltárban található teljes iratanyag, mintegy 350.000 oldal digitalizált képét tartalmazza. Az iratok az 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett urbáriumokból, úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből állnak.

Mik azok az urbáriumok?

Az urbáriumok a földesúr birtokát, valamint annak összes jövedelmét számba vették, valamint rögzítették a paraszti közösség jogi helyzetéről kötött szerződéseket. A paraszti közösségek dokumentumai mellett számos olyan forrást őriznek, amely a gazdaság-, társadalom-, hely-, család- és mentalitás-, sőt a politikatörténet kutatásához elengedhetetlen és fontos adalékokkal szolgálnak. Gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint helytörténeti szempontból tehát igen fontos, terjedelmes forrásanyag, amely gyűjtemény formájában különböző családi, szerzetesrendi, hivatali, stb. levéltárakból kiemelt és ide helyezett összeírásokat tartalmaz.

Bővebben

Az adatbázis a segédlet mellett az Országos Levéltárban található teljes iratanyag, mintegy 350.000 oldal kivonatát tartalmazza.

Az „Urbaria et conscriptiones” (Urbáriumok és összeírások), az Országos Levéltár fondjai közül az egyik legismertebb. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett urbáriumokból, úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből áll. Az urbáriumok a földesúr birtokát, mindenekelőtt az ott lakó és az úrral „úrbéres” kapcsolatban álló népeket, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba. Az összeírás ebben a vonatkozásban hasonló értelmű, alkalmanként szűkebb vagy tágabb jelentésű fogalom: lehet az úrbéres népek egyszerű felsorolása, lehet a népeké és az úrbéres jövedelmeké együtt, és lehet a birtok (vagy akár vár, végvár) teljes igényű összeírása is.

Az urbáriumok helyenként a paraszti közösség jogi helyzetére is kitérnek. Emellett ismertetik a bíróválasztás rendjét, szabályozzák a parasztok egymás közötti adásvételi, zálogolási, csere- és örökösödési ügyeit, a bűnügyek és perek lefolytatásának módját, meghatározzák a jobbágyok kötöttségi állapotát. Szükség esetén szólnak a közösség és a földesúr jogi kapcsolatairól, a kegyúri jogról, a községbeli egyház viszonyairól, bizonyos vallású lakók beköltözési tilalmáról stb.

Eme irategyüttes a paraszti közösségek dokumentumai mellett számos olyan forrást őriz, amely a gazdaság-, társadalom-, hely-, család- és mentalitás-, sőt a politikatörténet kutatásához elengedhetetlen és fontos adalékokkal szolgál. (Pl. a Habsburg uralkodók által fizetett végvárak, vagy a Wesselényi-összeesküvést követő elkobzott birtokok összeírásait.) Gazdaság- és társadalomtörténeti, valamint helytörténeti szempontból tehát igen fontos, terjedelmes forrásanyag, amely gyűjtemény formájában különböző családi, szerzetesrendi, hivatali, stb. levéltárakból kiemelt és ide helyezett összeírásokat tartalmaz.

A kamara a kincstári birtokokról saját tisztviselőivel készíttetett összeírásokat eredetileg szintén itt gyűjtötte össze. A kihalás vagy jószágvesztés miatt kincstári tulajdonba került birtokokkal a kamara azok régebbi urbáriumait is átvette. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1963-tól Wellmann Imre akkori főigazgató-helyettes kezdeményezésére elkezdte az iratanyag feldolgozását, és számítógépes adatbázis kialakítását. A feldolgozás és annak revíziója 1993-ra lezárult, ám az eredeti tervnek megfelelően számítógépes adatbázis ekkor még nem készült belőle.