Adatbázisok
Online

A királyi könyvek (libri regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek.

Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan, nemesi, főnemesi rang, magyar honosság adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás, de ezen túl számtalan cím- és méltóság adomány is megtalálható itt, ahogy számos testület részére adott kiváltság is.

A nemesítési ügyek 1690 előtt egyáltalán nem lettek bejegyezve, és csak 1718 után váltak rendszeressé a kötetekben az ilyen jellegű bejegyzések. A bejegyzések hiányosságait főként az okozta, hogy a bejegyzésekért bizonyos taksát kellett fizetnie az oklevelet elnyerő adományosnak. A kapcsolódó adatbázis az egyes bejegyzésekhez tartozó könyvoldalak digitalizált képét is tartalmazza. Ez volt a Magyar Országos Levéltár első ilyen vállalkozása!

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára őrizetében lévő Királyi Könyvek (latinul Libri Regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták, feljegyezték. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek.

Az oklevelek tárgya sokféle: birtok, ingatlan adományozása, az egyén társadalmi helyzetét öröklődően befolyásoló kiváltságok (nemesi, főnemesi rang, magyar honosság) adományozása vagy olykor az azoktól való megfosztás;cím, méltóság (főispánság, főméltóság, királyi tanácsosság, főpapi állás) adományozása, testületek (vármegyék, városok, mezővárosok, községek, egyházi testületek) részére adott kiváltságok.

A községek, mezővárosok részére adott vásártartási jog, adó- és vámmentesség, valamint testületi kiváltságok: céhlevelek, társasági alapszabályok írásba foglalása szintén megtalálható a Királyi Könyvekben. Nagy számban találhatók bennük a különböző magánokiratban foglalt ügyek (ingatlan adásvétele, ajándékozása, végrendelkezés, örökbefogadás) érvényességéhez szükséges királyi jóváhagyások, jogi ügyekkel (perhalasztás, megkegyelmezés, házassági engedély, stb.) kapcsolatos iratok, ipari és kereskedelmi szabadalmak engedélyezése, elvi jelentőségű döntések.

Hiányosságok is tapasztalhatók a kötetekben: a bejegyzések időrendje laza, a nemesítési ügyek pedig - a főnemesi cím adományozása és a honfiúsítások kivételével - 1690 előtt egyáltalán nem lettek bejegyezve, és csak 1718 után váltak rendszeressé a kötetekben az ilyen jellegű bejegyzések.

A bejegyzések hiányosságai nemcsak a nemesítések területén mutatkoznak. Nem állítható ugyanis, hogy a kancellárián kiadott összes oklevelet feljegyezték a kötetekbe. A bemásolás feltételei a 16-17. században nem ismertek, de a 18. században előírt szabályzat szerint a bejegyzésekért bizonyos taksát kellett fizetnie az oklevelet elnyerő adományosnak. A magyar udvari kancellárián, Bécsben 1527 és 1848 (1867) között vezetett királyi könyvek hatvanhét kötetből álló sorozata három és fél évszázad fontos tényeit rögzíti. (Az erdélyi udvari kancellárián, ugyancsak Bécsben, 1690-től 1867-ig vezetett királyi könyvek köteteinek száma tizenhat.)

Már keletkezésük idején is fontos gyakorlati szempont volt a kötetek adatainak visszakereshetősége, ezért a 18. század elején visszamenőleg is mindegyik kötethez betűrendes név- és tárgymutatót szerkesztettek a kancellárián. A későbbiekben készültek tematikus mutatók is a kötetekben foglalt bizonyos bejegyzésekhez. A magyar és erdélyi kancelláriák levéltárait 1872-ben szállították Bécsből Budapestre.

A Királyi Könyvek azonban Bécsben, a Felség személye körüli minisztériumnál maradtak, és csak hosszas tárgyalások után, huszonkét év elteltével kerültek az Országos Levéltár őrizetébe azzal a feltétellel, hogy a bennük foglalt nemességi ügyekről a Felség személye körüli minisztérium számára név- és tárgymutató készüljön. 1895-ben a jegyzék könyvalakban is megjelent: A Királyi Könyvek. Jegyzéke a bennük foglalt nemesség, czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1867. A M. Kir. Orsz. Levéltár felügyelete alatt összeállították Dr. Illéssy János és Pettkó Béla. Budapest. 1895. Más tematikus jegyzékek is készültek a könyvekről: Vásárszabadalmak jegyzéke. A Királyi Könyvekből összeállította Dr. Illéssy János. Budapest, ""Pátria"" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1900. 26 l. Községi kiváltságlevelek jegyzéke. A Királyi Könyvekből összeállította Dr. Illéssy János, Budapest, ""Pátria"" Irodalmi Vállalat Részvénytársaság Nyomdája, 1898. 41 l. A munkálatok során minden kötet anyagából két adatbázist hoztunk létre. Az egyik adatbázis a bejegyzésekben foglalt leglényegesebb információkat dolgozza fel, mégpedig: 1. az adományban részesülő személy(ek) vagy kiváltságot nyert testület(ek), város(ok) neve, személyeknél a teljes névalak, vagyis család-, elő-, és keresztnév, 2. az adományos személy(ek) családi kapcsolataira, jogállására, lakóhelyére, hivatali tisztség(ei)re és működési területére vonatkozó adatok, 3. az adománylevél kiadójának neve, hivatali tisztsége, 4. a kiadás helye és időpontja 5. az adomány jellege, 6. birtokadomány esetében az adományozott birtok földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó adatok, 7. a birtokszomszédok adatai, 8. a korábbi birtokosok adatai, 9. az adományos hivatali elődére vonatkozó adatok, 10. kapcsolatok más családokkal, testületekkel, 11. a bejegyzésben említett országos vagy területi tisztviselők neve, 12. levéltári jelzet, 13. utalás a bejegyzéssel kapcsolatos egyéb levéltári iratok lelőhelyére. A kapcsolódó adatbázis az egyes bejegyzésekhez tartozó könyvoldalak képét tartalmazza. Ezzel a módszerrel minden egyes bejegyzést teljes szövegében is olvasni lehet, illetve az eredeti kötet felhasználása nélkül reprodukálható az adott oldal, sőt az oldalon előforduló színes címer- vagy pecsétábra is. A történeti kutatások szempontjából, főként a 16-17. századi kötetek esetében, különösen nagy jelentősége van annak, hogy az adatbázisból nemcsak az adományosra, hanem a kora újkor más meghatározó személyiségeire, birtokstruktújárára és a településtörténetre nézve is nyerhetők adatok. Miután adatbázisunk ezen, történeti dokumentumokban ínséges éveket dolgozza fel, ezért a történettudomány bármely ágát művelők, illetve általában a politikatörténet iránt érdeklődő kutatók számára újabb forrásokat nyújt. Az első négy kötetre különösen igaz, hogy olyan személyekre is vannak adatok, akikre semmilyen más információ nem áll rendelkezésre. Ki kell emelni, hogy az ebből az időszakból származó bejegyzésekben nem ritkán 1526 előtti oklevelek teljes szövegű átirata vagy tartalmi említése is előfordul, kiegészítve ezzel az Országos Levéltárban található középkori oklevélgyűjteményét.