Adatbázisok
Online

Debrecen városa 1946 júliusában kapcsolódott be a hadifogoly-szolgálatba, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a keleti fogságból, Záhonyon és Biharkeresztesen át hazatérő hadifoglyokat és internáltakat a szovjetek Debrecenben kívánják átadni a magyar hatóságoknak. A Népjóléti Minisztérium a debreceni Pavilon Laktanyában Hadifogoly Átadó-Átvevő Állomást állított fel, amelynek feladata volt megszervezni a Szovjetunióból 1946 és 1949 között hazatérők gondozását, orvosi ellátását, fertőtlenítését, nyilvántartásba vételét, étkeztetését, a katonaként elhurcoltak leszerelését. Továbbá az állomáson ellátták a hazaérkezőket hadifogoly-igazolvánnyal, úti okmányokkal, illetve segítettek nekik a hazautazásban is.

A volt hadifoglyok és internáltak elsőként egy alapos és gyors fertőtlenítésen és orvosi vizsgálaton estek át a város Fertőtlenítő Intézetében, amely a Dobozi utcán állt. Amíg a hazatértek fürödtek, addig a személyzet a ruháikat gőzkazánokban fertőtlenítette. Ezt követte az orvosi vizsgálat, amelyen az általános orvosi vizsgálat mellett tüdőgümőkórra, maláriára és nemi betegségre irányuló szűrővizsgálatban is részesült mindenki. Az orvosi vizsgálati lappal ellátott hadifoglyok és internáltak ezután visszavonultak a Pavilon Laktanyába, ahol a Hadifogoly Átvevő Bizottság nyilvántartásba vette őket, rögzítették a legfontosabb adataikat; illetve ekkor történt meg a katonák leszerelése is. Mindenki megkapta a hadifogoly igazolványát, valamint a díjmentes utazási igazolványt és az egyszeri gyorssegélyt, ami kezdetben 5 Ft volt, majd a későbbiekben 20 Ft-ra nőtt. Legvégül pedig a Vöröskereszt munkatársai rögzítették a kintről hozott üzeneteket vagy egyéb információkat a betegen hátrahagyott vagy elhunyt bajtársakról.

A Népjóléti Minisztériumnak megküldött névjegyzékek a Hadifogoly Átvevő Bizottság kézzel írt nyilvántartásainak egy-két napon belül – csökkentett adattartalommal – legépelt másolatai, amelyek közt mégis vannak eltérések. Egyrészt mert az előbbiből több nap is hiányzik részben vagy egészben, másrészt mert számtalanul sok az elírás, félreolvasás a gépelt anyagban (akad példa arra is, hogy a kézzel írt férfi keresztnevet női keresztnévnek írták át).

Ezekből a névjegyzékekből készítettek az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának munkatársai adatbázist, amely Szovjetunióból hazatértek legfontosabb adatait: hadifogoly neve, rangja, anyja neve, születési éve, lakhelye tartalmazza. A névjegyzékek hiányzó adatsorai több helyen is – nem mindenhol – pótolva lettek az eredeti nyilvántartásokból; valamint gyakran össze lett vetve a két forrásanyag, és a névjegyzékek valószínűsíthetően hibás adatai felül lettek írva a nyilvántartásokban található eredeti változatokkal. A településeknek egységesen a mai névalakjuk szerepel az adatbázisban; a keresztnevek a jelenlegi helyesírási szabályok alapján vannak beírva; míg a vezetéknevek az iratanyagban található változatban kerültek közlésre. Az adatbázis – az adattáblák képmellékleteként – tartalmazza a névjegyzékek digitális másolatait is.