Mit tartalmaz az adatbázis?
Az adatbázis az 1827. évi VII. törvénycikk szerinti összeírás digitális forráskiadása, amely a magyar közgyűjtemények történetében egyedülállóan innovatív módon mesterséges intelligencia segítségével jött létre. A 2021. év folyamán a Magyar Nemzeti Levéltár a European Digital Treasures (Európa Digitális Kincsei) című nemzetközi projekt keretén belül nagyszabású önkéntes programot indított, a programra jelentkező önkéntesek pedig részt vállalhattak a levéltár szakmai munkájában, az irategyüttes kézírás-felismerés alapján kereshetővé tett adatbázisának előkészítésében. A levéltár az iratokat végül a Valenciai Műszaki Egyetem által alapított vállalkozás, a tranSKriptorium által megalkotott kézírás-felismerési algoritmus segítségével dolgozta fel. A most közzétett 1828. évi országos összeírás 196.724 oldalból áll, és a 19. század első feléből valamennyi adófizetési kötelezettség alá eső háztartás adatait, illetve az adott háztartás családfőjének a nevét tartalmazza. Az egyedülálló történeti forrásban 2.845.595 személynév szerepel a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia teljes területéről, összesen 12688 településről. Bár az adatbázisban csak a személyneveket indexeltük, így a keresési lehetőség ezekre korlátozódik, az egyes iratok vagyoni és társadalmi helyzetre vonatkozó adatokat táblázatos formában tartalmazó digitalizált képei is elérhetők a kutatók számára, szem előtt tartva, hogy az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából is pótolhatatlan forrásértékkel bír.
Bővebben
Az 1827. évi VII. törvénycikk elrendelte az adórendszer átszervezésének előkészítésére az ország adózó lakosságának összeírását. Az összeírás Erdély kivételével az egész országra kiterjedt, beleszámítva a Magyar Királyság részét képező Horvátországot, Szlavóniát és a Tengermelléket is. Az országgyűlés az összeírás végrehajtását a nádor felügyelete alá helyezte, és a nádor mellé az ügyek vitelére külön országos bizottságot és összeírási albizottságot küldött ki. A nádor a bizottságok által, az általános elvek szemmel tartásával kidolgozott összeírási lapokat megküldötte az egyes vármegyék, városok és közigazgatási kerületek összeírási bizottságainak. Az összeírási adatlapok a következő rovatokat tartalmazzák:
1) Az adózó neve.
2) Mindkét nemű 16–60 év közötti családtagjainak száma.
3) Ezek közül: honoráciorok, polgárok, jobbágyok, zsellérek, háznélküli zsellérek; testvérek, fiúk, leányok, szolgák, szolgálók; kézművesek, kereskedők, tőzsérek.
4) Az adózó házainak száma, a fizetett adó rajnai forintban és krajcárban.
5) A belső telkek nagysága négyszögölekben, egy négyszögöl ára rajnai forintban és krajcárban.
6) A gabonatermés. Az adózó által jobbágy- vagy polgárjogon bírt és bevetett föld nagysága pozsonyi mérőben, egy mérő utáni jövedelem rajnai forintban és krajcárban, minden elvetett mérő hány mérő termést ad, a termény folyó ára rajnai forintban és krajcárban.
7) Rétek. A jobbágy- vagy polgárjogon bírt rét nagysága kaszásban megadva, egy mérő utáni haszon rajnai forintban és krajcárban.
8) A szőlők nagysága pozsonyi mérőben, a jövedelem pozsonyi mérőnként rajnai forintban és krajcárban, a megműveléshez szükséges kapások száma (hány napszám?), egy kapás föld után termett akók száma, egy kapás föld utáni termés középértéke rajnai forintban és krajcárban.
9) Gyümölcsösök és szilvások nagysága kaszásban, egy kaszásra eső jövedelem rajnai forintban és krajcárban.
10) Marhák. Igás ökrök, borjas tehenek, meddő tehenek, 3 évnél öregebb tinók és üszők, 2 évnél öregebb tinók és üszők, 3 évnél öregebb igás stb. lovak, 2 évnél idősebb igás- stb. lovak.
11) Apróbb marha: 1 évnél öregebb juhok, 1 évnél öregebb sertések, 1 évnél öregebb kecskék.
12) Az erdők területe, a makkoltatásból és fakitermelésből eredő jövedelem rajnai forintban és krajcárban.
13) A korcsmáltatás jövedelme rajnai forintban és krajcárban.
14) Megjegyzések.
Az egyes helységek adatait tartalmazó összeírások végén „Observationes”, illetőleg „Észrevételek” feliratú fejezetet találunk. A fejezet elején meg vannak adva azoknak a nevei, akik az illető terület részéről részt vettek az összeírásban, és a helységre vonatkozó adatokat szolgáltatták. Gyakran előfordul, hogy egyes helységeknél több, helységgé még nem alakult, de külön néven szereplő lakott hely is szerepel ennek a fejezetnek az elején, mivel az összeírás ezeknek a helyeknek adatait is – bár külön nem említve – tartalmazza. Ennek az „Observationes”, azaz „Észrevételek” című fejezetnek a célja az, hogy megadja azokra az adatokra a felvilágosítást, amelyek alapján az egyes helységekben mind a terméseredményeket, mind pedig a jövedelmet kiszámították. Ezek az adatok általában a helyi körülményektől függenek. Különösen jellemzők a jobbágy jövedelmének összetételét részletező megjegyzések: milyen jövedelmet jelentett a jobbágy számára a háza, a szántóföldnek mind a három osztálya, mit termeltek a községben a szántóföldeken, milyen volt a rétek hozama, milyen költségekkel járt a mezőgazdasági és szőlőtermelés, volt-e a községben gyümölcstermesztés, általában milyen rendes és rendkívüli jövedelmi forrásokkal rendelkeztek a község lakói. Leírja a helység földrajzi fekvését, a helység terményeinek felvevő piacát, a szántóföldek, rétek, legelők, erdők stb. milyenségét, miként történt a trágyázás, hányszor szántottak a vetés alá, milyenek a község közlekedési útjai, van-e a községnek jövedelme és miből, vannak-e hajózható és halászható folyói és egyéb vizei, az átutazó katonák elszállásolása terheli-e a helységet, adnak-e előfogatokat és van-e a helységben állandó katonaság, amelynek elszállásolása a helység adózóit terheli, stb.
Az egyes vármegyék, városok és közigazgatási kerületek részletes felvételi lapjai előtt a csomókban ,,Generalia” összefoglaló cím alatt az adott közigazgatási egység adatainak összegzését találjuk, a vármegyéknél ezek az összegzések járásonként, a járások adatai pedig az egész megyére összefoglalva is megtalálhatók. Külön jegyzékben szerepelnek az iparosok és a kereskedők. A legtöbb vármegyénél itt találhatók meg a vármegyei összeíró bizottságok által felvetett problémafelvetésekre küldött válaszok is.
Az egyes vármegyék helységeinek összeírási füzetei eredetileg abban a sorrendben feküdtek, ahogy a járások összesítő jegyzékébe be vannak vezetve. Az újabb rendezés során az egyes vármegyéket egy egységnek tekintve (tehát járások szerinti tagolás nélkül), megyénként betűrendbe rakták a helységek összeírási füzeteit. A vármegyék összeírási anyaga latin nevük betűrendjében lett felállítva. A vármegyék után következik a districtusok (kerületek): Cumania Major (Nagykunság), Cumania Minor (Kiskunság), stb.; majd a szabad királyi és bányavárosok anyaga, végül Horvátország, Szlavónia és a Tengermellék összeírási anyaga, ugyanebben a beosztásban.
Az adatbázis használata során kérjük szem előtt tartani, hogy a kézirat-felismerő program támpontot adhat ugyan, de nem helyettesíti a forrás körültekintő feldolgozását.
