Adatbázisok
Online

A ma ismert közigazgatás a 16–17. században alakult ki. Az ekkor kialakult hivatalok, de mellettük a főkapitányságok és várak tisztviselői a kiadott utasítások (ún. instrukciók) alapján végezték feladataikat. Az általános és részlet-utasítások úgyszólván mindent szabályoztak, ami a kincstári igazgatás szorosabban és tágabban értelmezett feladataival kapcsolatos volt, beleértve például a hadseregellátásra, a városi tisztújításra vonatkozó kérdéseket, vagy olyan biztosok kiküldetését, akiknek országos jelentőségű tárgyalásokon való részvétel, jobbágy-panaszok kivizsgálása lett a feladatuk.

A gyűjteményt a XVIII. sz. közepén kezdték összeállítani a kamarai archivumban, majd folyamatosan egészítették ki. Az itt őrzött utasítások túlnyomó részét az uralkodók - köztük erdélyiek is - és udvari hatóságaik küldték a két kamarának, valamint más kincstári szerveknek, továbbá a kamarák alárendeltjeiknek (segédhivataloknak, bizottságoknak, a pénzügyigazgatás helyi szerveinek, tisztviselőknek és alkalmazottaknak), katonai, egyházi intézményeknek. Akad másoktól (és másoknak, például megyéknek, városoknak) küldött instrukció, jó néhány pátens, nem különben az instrukciók keletkezése és utóélete során hozzájuk kapcsolódó egyéb irat is. (Így hűségeskü- vagy törvénycikk-szövegek, jelentések, elszámolások, jogbiztosító iratok.) Az általános és részlet-utasítások úgyszólván mindent szabályoztak, ami a kincstári igazgatás szorosabban és tágabban értelmezett feladataival kapcsolatos volt, beleértve például a hadseregellátásra, a városi tisztújításra vonatkozó kérdéseket vagy olyan biztosok kiküldetését, akiknek országos jelentőségű tárgyalásokon való részvétel, jobbágy-panaszok kivizsgálása lett a feladatuk. A Thököly- és Rákóczi-szabadságharc korában keletkezett utasításokat utóbb áttették a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltáraiba (G szekció). A gyűjtemény első részének (a) iratai (másolatok és eredeti iratok) kötetekbe kötve, azokon belül hozzávetőleges időrendben sorakoznak egymás után. A második rész (b) tárgyi tagolódás nélkül, fasciculusok és tőlük függetlenül futó numerusok rendjében fekszik, a harmadik rész (""Irregestrata"") (d) tárgyi csoportokban, azokon belül, néhol hivatalok rendjében, a tárgyi illetve hivatali csoportokon belül évrendben. A tárgycsoportokhoz a XIX. század végén csatlakozott néhány gyűjtemény is. A sorszámozott iratokhoz (b) hely- és családnévmutató készült (néhol tárgynevek kivetítésével); az iratok rövid tárgyát is megadja.