Adatbázisok
Online

A Magyar Királyi Belügyminisztérium államrendészeti kartotékrendszere (Csendőrkartonok) megnevezésű irategyüttes, a két világháború közötti magyar politikai rendészeti szervek nyilvántartása az államra veszélyesnek ítélt, elsősorban baloldali mozgalmakhoz kötődő, kommunista érzelmű személyekről. A személyes adatokban gazdag irategyüttes mintegy 60 ezer kartonból és 9 ezer, a kartonokat kiegészítő egyéb iratból áll. A kézzel vagy írógéppel kitöltött formanyomtatványokon a megfigyelt személy adatai, személyleírása, különös ismertetőjele és az ügyében tett intézkedések is olvashatók.

Az adatbázis személyi adatokra vonatkozó gazdagsága okán a Családtörténet tematikus gyűjteménybe került.

A magyar politikai rendészeti szervek, elsősorban a Csendőrség Nyomozó Parancsnoksága működése során keletkezett kartotékrendszer Budapest ostromát követően jutott a szovjet csapatok birtokába. Az Orosz Állami Katonai Levéltárban (RGVA) őrzött iratok digitális másolatát a Magyar Nemzeti Levéltár 2011-ben vásárolta meg, publikálására azonban csak egy évtizeddel később, önkéntesek bevonásával nyílt lehetősége a levéltárnak. A feldolgozásban a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület tagjai is részt vettek. A közreműködő 70 közösségi segédletkészítő névsorát az adatbázis létrehozói közt feltüntettük.

Az iratok adatgazdagsága kiemelkedő, a korszakban felvett adatok közül a feldolgozó munka során a megfigyelt személyekről 9 alapadatot (apja neve, anyja neve, születési neve, házastárs neve, születési idő, születési hely lakhely, vallás, foglalkozás) rögzítettek az MNL közösségi segédletkészítői, további információk a digitalizált iratról olvashatók le. Az egyes kartonok leírása eltérő, mivel az önkénteseknek a 9 alapadat rögzítésén túl egyénileg lehetőségük volt egyéb adatokat is rögzíteni. Ilyen opcionálisan rögzítendő adatok voltak például a személy életkora, különös ismerterőjele, munkahelye, családi állapota, a nyilvántartásba vétel okának összefoglalása, az irat nyelve, illetve lehetőség volt külső forrásból történő adatpontosításra is. Egyes önkéntesek a FamilySearch adatbázisból és anyakönyvi forrásokból egyéb adatokat is rögzítettek a kartonokon szereplő személyekről. A feldolgozás során a születési helyre és a lakóhelyre vonatkozó információk a Magyar Nemzeti Levéltár földrajzi névterével, az iratokon szereplő prominens személyek pedig a személynévtérrel kerültek összeköttetésbe.

A szovjetek annak érdekében, hogy feltérképezzék a kommunista érzelmű magyar állampolgárokat, minden kartonról orosz fordítást készítettek, melyeket az iratok mellett helyeztek el. Az orosz társintézmény az eredeti, magyar nyelvű kartonok digitalizálására kapott megbízást, a véletlen folytán azonban néhány oroszra fordított iratot is digitalizáltak, melyeket az adatbázisban szintén közzétettünk – az orosz nyelvű kartonok transzliterálását az MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltárának munkatársai végezték el.

A későbbi szocialista időszakot meghatározó, vagy akár kevésbé jelentős politikai tevékenységet kifejtő magyar kommunista politikusok kartonjai mellett szép számmal találkozhatunk baloldali érzelmű magyar és külföldi értelmiségiek, művészek nevével, többek között Klaus és Heinrich Mann, Romain Rolland, Faludy György, Kernstock Károly, Kodály Zoltán, Weöres Sándor vagy éppen Várnai Zseni is a magyar hatóságok látókörébe került.

1931. július 31-én jelent meg a belügyminiszter 4400/1931./VII.res. számú rendelete, amely előírta a központi államrendészeti nyilvántartás megszervezését és az Államrendészeti Zsebkönyv kiadását. Az Államrendészeti Zsebkönyv, az úgynevezett „fekete könyv” az államrendészeti nyilvántartás kivonatolt változata, 1931 és 1944 között a belügyminisztérium időszaki kiadványa volt. Kis példányszámban jelent meg, bizalmas iratnak minősült, és a politikai nyomozók is csak a parancsnokuk engedélyével tekinthettek bele. A dokumentumból a második világháború nagy iratpusztulásának köszönhetően kevés maradt fenn, néhány példánya ma megtalálható az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrizetében, melyek közül egyet digitális másolatban az adatbázis mellékleteként, kétrétegű PDF-formátumban is közzétettünk.

Az adatbázison a Magyar Nemzeti Levéltár további fejlesztések, utómunkálatok elvégzését tervezi. A jövőben sor kerül az egy adott személyhez tartozó iratok összerendelésére, illetve a személyrekordok Párt-Állam-Párt című, a kommunista pártállam funkcionáriusainak életrajzait tartalmazó adatbázis rekordjaival való összekötésre.