Petőfi közössége

Böngéssz a bal oldali fa-struktúrában!

Czakó Zsigmond - 1820.06.20. - 1847.12.14.

1820.06.20.

Sorszám 20.
Név Czakó Zsigmond
Születési hely Dés NS
Születési dátum 1820.06.20.
Az elhalálozás helye Pest NS
Elhalalozás ideje 1847.12.14.
Életút Czakó János birtokos nemes, királyi perceptor (adószedő) és lászlófalvai Velics Katalin fia volt. Szülei gondos nevelésben részesítették; bölcsészeti és jogi tanulmányait Kolozsvárt és Nagyenyeden végezte, azonban nem fejezte be, állítólag mivel tanulótársával egy új panteista vallás megalapítására szövetkezett, ami később Leona című drámájában is feltűnt. Apja alkímiai kísérleteire ráment az örökség és vagyon. Iskoláit nem fejezte be, 1840 februárjában vándorszínésznek állt. Először Pály Elek társulatánál működött, itt írta Chantrey család című első színművét, de sem ezt, sem Festő és vámpír című drámáját nem engedték színpadra. 1842-ben a Nemzeti Színházban kórista. A Kalmár és tengerész és a Könnyelműek című alkotásai a magyar romantika legtehetségesebb drámaírójává emelték, színpadi sikert is aratott. Többi alkotása, köztük az életmű központi darabjának számító Leona című drámája csekély közönségsikert aratott, és egyúttal komoly kritikai támadásokat kap. (A mű könyvváltozata megvolt Petőfi könyvtárában.) Cikkben támadta meg a Nemzeti Színház működését, magára haragítva az őt mindenben támogató társulatot. Utolsó történeti tárgyú színművének, a János lovag kéziratát néhány barátja előtt olvasta fel, akiknek bírálatai azonban lesújtották. lett. 1847. december 14-én a déli órákban meglátogatta lakásán, a Pesti Hírlap szerkesztőségében Csengery Antalt és az ott tartózkodó Emődy Dánielt. Elkérte Csengerytől a pisztolyát, és öngyilkos lett. Jókai nekrológgal, Arany (Czakó sírján) és Petőfi verssel búcsúztatta. János vitéz című színművét végül a Nemzeti Színházban 1848. március 13-án adták elő. Petőfi már 1844 őszén ismeri Czakót, együtt lépnek fel Egressy jutalomjátékán. Mind Kemény Zsigmond, mind Vachottné úgy emlékezett, hogy állandóan együtt voltak.
Irodalmi ajánló
  1. Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 183-184. old.
  2. Czakó Zsigmond szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 2. kötet. 463-466. old.
Külső hivatkozás Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM50576
Levéltári iratok
  1. HU-MNL-OL-A 45-1847-102
    Majláth János (író, szerkesztő, besúgó) jelentése többek között Czakó Leona című művéről. Petőfiről és a korabeli lapokról egyaránt ír!
    ? 1847. február előtt. Őrzőhely
    Majláth János (író, szerkesztő, besúgó) jelentése többek között Czakó Leona című művéről. Petőfiről és a korabeli lapokról egyaránt ír!
    ? 1847. február előtt. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  2. HU-MNL-OL-B 5-C-29
    Pest-Pilis-Solt vármegye útlevelet állít ki Czakó Zsigmond részére, aki Bécsbe utazik magánügyben.
    Pest, 1837. január 12. Őrzőhely
    Pest-Pilis-Solt vármegye útlevelet állít ki Czakó Zsigmond részére, aki Bécsbe utazik magánügyben.
    Pest, 1837. január 12. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  3. HU-MNL-OL-R 269-1.-33.
    Hugó Károly: Báró és bankár. Czakó Zsigmond: Leona. Színlap.
    Kelt: 1848.02.03. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  4. HU-MNL-OL-R 269-1.-36.
    Czakó Zsigmond: Végrendelet. Színlap. Kelt: 1848.06.30. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  5. Majláth György országbíró Apponyi György kancellárhoz a Leona színpadi előadásának engedélyeztetéséről.
    Pest, 1847. 03. 13.
* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató