| Sorszám |
24. |
| Név |
Császár Ferenc |
| Egyéb ismert név |
Kövessy Kálmán |
| Születési hely |
Zalaegerszeg  |
| Születési dátum |
1807.07.09. |
| Az elhalálozás helye |
Kerepes |
| Elhalalozás ideje |
1858.08.17. |
| Életút |
Apja Császár József csizmadia, anyja Könczöl Anna volt. Iskoláit Zalaegerszegen, Szombathelyen, Kőszegen, Sopronban végezte. Az alacsony származású fiatalembernek - Petőfi szemére is veti - a papi pálya tűnik kitörési pontnak, de mind a pannonhalmi bencéseket, mind a pesti központi szemináriumot elhagyta. Pesten és Zágrábban jogot tanult. Fiume szabad kikötővárosban elsajátította a Magyarországon még gyerekcipőben járó váltó- és kereskedelmi jogot, és e tudással fényes karriert futott be Pesten. Előbb váltótörvényszéki ülnökként, 1846-tól a hétszemélyes tábla bírájaként dolgozott. Petőfivel az irodalmi pályán 1843-ban a Szivárvány című jótékonysági almanachban szerepelt együtt, a következő évben pedig meghívta a költőt az Aradi Vészlapok szerzői közé. Vélhetően személyesen is találkoztak. A konzervatív írócsoportot szervező Császár kezdetben a háttérből irányította a Petőfi-ellenes kritikai támadásokat. 1845-ben Lipcsében jelent meg a Magyarkák, névtelenül. A kötet harmadik része 80 személyről, köztük Petőfiről ad szatirikus-ironikus jellemzést. A Petőfi-szócikket Császár írta. 1845 augusztusában és szeptember elején az Irodalmi Őrben már személyesen vette sorra Petőfi megjelent köteteit, és mondott lesújtó véleményt. 1849-ben az oroszok Vácott levő házát feldúlták, vagyonát elvették; állásától megfosztották, fizetését letiltották. Feleségével, hat kiskorú gyermekével nyomorogtak. Értékes könyvtárát eladva Pesten próbálta újrakezdeni jogászi pályáját, mellette irodalommal foglalkozott. Előbb a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1832), majd tiszteleti (1847) tagja, végül ügyésze lett. 1845-től a Kisfaludy Társaság tagja volt. |
| Irodalmi ajánló |
- Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022.211. old.
- Horváth Lajos: Császár Ferenc tusculanumai és szenvedései. Irodalomtörténeti tanulmányok. (Studia Comitatensia 19.) Farkas Péter és Novák László szerkesztésében. Szentendre. 1989. 309–226. old.
- Császár Ferenc szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 2. kötet. 187-188. old.
- Litványi László: Császár Ferenc élete és irodalmi munkássága. Bp. 1931. Balogh Elemér: Császár Ferenc szerepe a magyar váltójog kifejlődésében. Jogtörténelmi szemle, 2011. 2. sz. 1-9. old.
|
| Külső hivatkozás |
Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM49813 |
| Levéltári iratok |
- HU-MNL-OL-P 626-1-1843-73.
Császár Ferenc levele Schedel (Toldy) Ferenc (1805-1875) irodalomtörténészhez, kritikushoz, a Kisfaludy Társaság igazgatójához, melyben gratulál, hogy az Országgyűlési Tudósítások átnézését "ily jeles készültségű és szilárd jellemű férfiúra" bízták. Kelt: Pest, 1843.06.08. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-PML-IV.482-1858/39.
Császár Ferenc halotti anyakönyvi bejegyzése. (Kerepes felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye. Római katolikus anyakönyvi másodpéldányok.) Kelt: Kerepes, 1858.08.17. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-ZML-IV.1.b.
Sághy Mihály zalaegerszegi plébános latin nyelvű kivonata Zalaegerszeg mezőváros római katolikus keresztelési anyakönyvéből. Az anyakönyvi kivonat szerint a Zalaegerszegen, 1807. július 7-én keresztelt fiúgyermek, Ferenc szülei Császár József és Könczöl Anna, a keresztszülők pedig Gyuk Imre és Vámos Katalin voltak. (Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok 1835:2487.C.melléklet) Kelt: Zalaegerszeg, 1822.10.08. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
- HU-MNL-ZML-IV.1.b.
Császár Ferenc beadványa Zala vármegye közgyűléséhez.
Császár Ferenc ősi nemesi származásának igazolását, „bizonyságlevél kiadását” kéri – maga és a fiai számára – a zalai megyegyűléstől a kérelméhez mellékelt leszármazási tábla, születési anyakönyvi kivonat, tanúkihallgatások és egyéb hiteles iratkivonatok alapján.
Miután Molnár János, a megye tiszti főügyésze a kérvény hátoldalán olvasható, Zalaegerszegen, 1835. november 12-én kelt ügyészi véleményében hozzájárult a kérés teljesítéséhez, Zala vármegye aznap kezdődött közgyűlése kiadta Császár Ferenc számára a kétségtelen nemesi származását igazoló okiratot. (Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok 1835:2487.) Kelt: Zalaegerszeg, 1835.11.11. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-ZML-IV.1.b.
A nemességigazolási kérelemhez csatolt leszármazási tábla szerint a folyamodó Császár Ferenc nagyapja, néhai Kolgyári Császár János és apja, néhai Császár József – a folyamodó fiainak, Titusnak és Jaroszlavnak ősei – a nemesi kataszterekben szereplő, kétségtelen magyarországi nemesek voltak. (Zala vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok 1835:2487. A.melléklet.) Kelt: 1835. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
|
