Petőfi közössége

Sorszám	26.
Név	Csokalyi Fényes Elek
Születési hely	Csokaly
Születési dátum	1807.07.07.
Az elhalálozás helye	Újpest
Elhalalozás ideje	1876.07.23.
Temetkezés helye	Budapest, Újpest, régi katolikus temetőbe temették, sírja ma már nem létezik
A Nemzeti Sírkert részeként védett	Nem
Életút	A református nemesi származású csokalyi és dengelegi Fényes család leszármazottja volt, Fényes Antal közbirtokos és Máriássy Éva fiaként született a Bihar vármegyei Csokalyon (akkori nevén Csokaj). Bölcsészeti tanulmányokat Nagyváradon, jogot Pozsonyban végzett. 1828-ban ügyvédi vizsgát tett, és ebben az évben vette feleségül Eitel Zsófiát, akitől három gyermeke – Klementina, Mária és Gyula – született. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági területeken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjön. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. Ő volt a Magyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Kiszabadulása után folytatta statisztikai munkásságát. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság életbiztosítási ügyosztályának főnöke. Kidolgozta az élettartam és a halálozás valószínűség-táblázatait. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, de mivel nem tartott székfoglalót, az MTA törölte tagjai sorából. Az 1860-as években a kormánylapoknál dolgozott, ezért később állandó jövedelem nélkül maradt, s a fővárosi statisztikai hivatal díjnokaként fejezte be életét. Térképeket, gazdatiszti címtárt, gazdanaptárt, földrajzi munkákat és politikai röpiratokat egyaránt kiadott.
Irodalmi ajánló	Fényes Elek szócikk. Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes szerkesztésében. Bp. 1967. 1. kötet (A-K). 491. old.
Külső hivatkozás	Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM35983
Levéltári iratok	HU-MNL-OL-R 190-5.-70. Szemere Bertalan nyílt levele Fényes Eleknek, melyben Szemere a Kossuth-féle konföderáció tervét a legszerencsétlenebb tervnek nevezi, "mely valaha magyar ember agyában fogamzott", a program " hasonló a kígyó tojásához, mely ártatlan, míg az, mi benne lappang, ki nem kél, de ha házunkban kél ki, nő fel, abban nem lesz maradásunk." Fényes Eleket kéri fel, hogy azt elemezze, mivel ő a "legalkalmasb egyszerű nyelvvel s minden józan eszű ember által megérthető modorban kimutatni, mi rettenetes elvek rakvák le azon programban, s idő múltával azokból ránk nézve mi veszélyes következmények fognak [...] következni." Azt gondolja, ha ez lesz a jövő, feleslegesen vívták meg a szabadságharcot, ennyi lehetőséget Ausztria is kínál. Kelt: London, 1862.06.4. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

Tartalomgazda: MNL OL

Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése