Petőfi közössége
Deák Ferenc - 1803.10.17. - 1876.01.28.
1803.10.17.
| Sorszám | 31. |
| Név | Deák Ferenc |
| Születési hely | Söjtör  |
| Születési dátum | 1803.10.17. |
| Az elhalálozás helye | Budapest |
| Elhalalozás ideje | 1876.01.28. |
| Életút | A Zala vármegyei nemesi származású kehidai Deák család sarja. Idősebb kehidai Deák Ferenc (1761–1808) főszolgabíró, táblabíró, és szarvaskendi és óvári Sibrik Mária Erzsébet (1768–1803) fia. Deák Ferenc tekintélyes, régi nemesi család hetedik gyermekeként született, anyja belehalt legkisebb fia szülésébe. A felnőttkort rajta kívül csupán három testvére, Antal, Jozefa és Klára élte meg. Gyerekkorát gyám nagybátyjánál, kehidai Deák Józsefnél (1764–1831) Zalátnokon töltötte, később neveltetését Hertelendy György, Zala vármegye alispánja felügyelte. Tanulmányait Keszthelyen, Pápán és Nagykanizsán katolikus rendi iskolákban végezte. 1817 és 1821 között a győri királyi jogakadémia hallgatója. Pesten gyakornokoskodott, majd ügyvédi vizsgát tett. Jó barátságot ápolt Vörösmarty Mihállyal. 1833-1836-ban Zala megye követeként Pozsonyban széles ismeretségi kört alakított ki. 1837-ben az MTA tiszteletbeli tagjává választották. Az 1839-1840-es országgyűlésen már ő volt az alsótáblai ellenzék vezetője. 1848-ban Pozsonyba utazott és elvállalta az igazságügyi tárcát. Június végén Petőfi petíciót nyújtott át Deáknak a szabadszállási választás ügyében. A Batthyány-kormány lemondása után képviselőként ténykedett. 1849. január elején békekövetként meglátogatta Windisch-Grätzt, a küldöttség kudarcát követően Deák visszament Pestre, onnan pedig Kehidára a birtokára. Többször is elindult Debrecen felé, de az osztrák katonaság mindig megakadályozta ebben. A szabadságharc veresége után hadbíróság elé állították, de felmentették. Pestre költözését az tette lehetővé, hogy családja Széchenyi Ödön számára megvette tőle a kehidai birtok rá eső részét, ezzel megszabadult adósságaitól és a gazdálkodás további terhétől. Az Angol Királynő Szállóból folytatta politika tevékenységét. 1855-től az Akadémia igazgató tagja volt. A Bach-korszakban a passzív ellenállás (a közügyektől való elzárkózás) vezéralakjának számított. Közéletének legfontosabb műve a kiegyezés, de szerepet nem vállalt az általa ajánlott Andrássy-kormányban. A „haza bölcse” hosszú betegség után szívinfarktusban hal meg. |
| Irodalmi ajánló |
|
| Külső hivatkozás | Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM51063 |
| Levéltári iratok |
|
Tartalomgazda: MNL OL
Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése