Petőfi közössége

Sorszám	53.
Név	Fáy András
Születési hely	Kohány
Születési dátum	1786.05.30.
Az elhalálozás helye	Pest
Elhalalozás ideje	1864.07.26.
Temetkezés helye	Kálvin téri református templom
A Nemzeti Sírkert részeként védett	Igen
Életút	A református nemesi fáji Fáy családból származott, apja Fáy László ötezer holdas földbirtokos, anyja szemerei Szemere Krisztina volt. Fáy gyermekéveit anyai nagyszülei birtokán, Gálszécsen töltötte. Innen került 1793. május 30-án bátyját, Ferencet követve a sárospataki kollégiumba. 1799-ben, Sárospatakot elhagyva Fáy a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta tanulmányait: az itt töltött évek alatt sajátította el a német és angol nyelvet. 1803-ban visszatért Sárospatakra, ahol először bölcsészetet, majd jogot hallgatott. 1804-től Pesten joggyakornokoskodott, majd ügyvédi oklevelet szerzett. Apja kérésére közigazgatási pályára lépett. 1810-ben a pesti, 1812-ben pedig a váci járás alszolgabírója, majd szolgabírája lett. 1816-ban cigányul tanult, verseket, szótárt és nyelvtant ír cigány nyelven. 1818-ban visszavonult gombai birtokára gazdálkodni, hogy mellette életét teljes egészében az irodalomnak és a társadalmi tevékenységnek szentelhesse. Pesten, gombai vagy Somló-hegyi birtokán szívesen látta vendégül Kazinczyt, Kisfaludy Károlyt és a romantika első nemzedékének tagjait. Fáy mint író lépett először a nyilvánosság elé, de miután 1823-ban Pestre költözött, Pest vármegye vezetőjeként egyre jelentősebbé vált közéleti tevékenysége. Széchenyi híve, aki a fontolva haladást pártolta, és elutasította a radikális eszméket. A Kisfaludy Társaság, a Védegylet, a Nemzeti Kör alapító tagjai között volt, tőle származott a Pesti Hazai Első Takarékpénztár létrehozásának gondolata, ami végül 1840. január 11-én nyílt meg. Szívügyének tekintette a hazai színjátszást, szorgalmazta a bölcsődék és óvodák építését és az egységes protestáns főiskola létrehozását Pesten. A Magyar Tudományos Akadémia alapításától tiszteletbeli tag, 1847-ben helyettes elnöki pozíciót is betöltött. A nincstelen Petőfinek tanítói állást szerzett, amivel a költő nem élt, a Nemzeti Kör elnökeként pedig elősegítette az első kötetének megjelenését. 1832-ben feleségül veszi a náluk nevelkedő Sziráky Zsuzsannát (megh. 1879), akitől már 1824-ben fia, Gusztáv (megh. 1866) született. A szabadságharc idején visszavonult gombai birtokára, és innentől főleg az irodalommal foglalkozott.
Irodalmi ajánló	Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 186. old. Fáy András szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 3. kötet. 205-216. old.
Külső hivatkozás	Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM53765
Levéltári iratok	HU-MNL-OL-P 452-8.-8.-237. Fáy András levele Lónyay VIII. Gáborhoz, melyben beszámol tervéről, egy református főiskola felállításáról Pesten. Az intézmény költsége a terv szerint 300 ezer pengő forint lenne. Ezzel kapcsolatban egyelőre aláírásokat gyűjtenek, de az itt vállalt összegeket senkinek sem kellene befizetni addig, amíg a teljes költség össze nem gyűlt: így biztosítaná az intézmény tényleges megvalósulását. Részletesen ír a felállítandó főiskola fontosságáról, az oktatásban tapasztalt elmaradásról, és arra kéri a címzettet, hogy gyűjtse maga köré azokat, akik lelkesek a főiskola ügye iránt. Kelt: Pest, 1840.07.06. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-P 625-B-17. Széchenyi István levele Fáy Andrásnak, melyben értesíti őt a januárban, a Nemzeti Casinóban tartandó naggyűlésről, és egyúttal felkéri őt az igazgatói posztra. Ír még a választmány bővítésével kapcsolatos terveiről, és hangsúlyozza: a Casinót sosem azért állították fel, hogy politikai elveket vívjanak ki. Jelzi, hogy többen elmaradtak a tagdíjak befizetésével: eddig az 560 tagból csak mintegy 300 fizetett. Ugyanakkor egyelőre nem szeretné az elmaradásokat kíméletlen módon behajtani. Kelt: Pozsony, 1840.01.05. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-P 654-III.-39.-64. Fáy András levele Teleki Lászlóhoz, melyben unokaöccse, Csáthi Gábriel Ferenc számára kér ajánlást a címzettől. Hangsúlyozza, hogy unokaöccse a támogatásra érdemes, iskoláit kitűnő minősítéssel végezte, katonai pályára kiválóan alkalmas, jelenleg ezredénél Teleki gróf kapitánya alatt van beosztva. Csáthi Gábriel Ferenc (1819-1880) 1834-től a 10. gyalogezrednél szolgált, 1839-1844. nemesi testőr, majd főhadnagy volt a 7. (bródi) határőrezrednél. 1848. október 10-én századossá nevezték ki az alakuló 20. honvédzászlóaljhoz, de nem tért haza itáliai hadszíntéren állomásozó alakulatától. 1859-ben főszázadosként, őrnagyi címmel vonult nyugalomba. Kelt: Pest, 1834.12.13. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

Tartalomgazda: MNL OL

Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése