Petőfi közössége

Sorszám	62.
Név	Gyulai Pál
Születési hely	Kolozsvár
Születési dátum	1826.01.25.
Az elhalálozás helye	Budapest
Elhalalozás ideje	1909.11.09.
Temetkezés helye	Fiumei úti sírkert
A Nemzeti Sírkert részeként védett	Igen
Életút	Író, irodalomtörténész és kritikus volt. A kolozsvári református kollégiumban kezdte tanulmányait, ahol bölcseleti, jogi (1843–45) és hittani tanfolyamokat végzett. Az 1840-es években az Erdélyi Hiradóban dolgozott, 1848-ban lett a lap rendes munkatársa. 1843 és 1845 között Pataki Dániel gyermekeinek volt tanítója, 1845-1848-ban gróf Bethlen János gyerekei mellett dolgozott nevelőként. Ezekben az években versei, novellái jelentek meg. A szabadságharc eseményeiben nem vett részt. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását. 1854-ben a Vasárnapi Újság alapításában nagy érdemei voltak, és annak első három számát Pákh Alberttel és Jókai Mórral közösen írták. 1858. július 31-én vezette oltárhoz Szendrey Máriát (1838–1866), Petőfi Sándor sógornőjét. Ugyanebben az évben a kolozsvári református kollégiumhoz került tanárnak. 1860-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett 1862-ben jött vissza Pestre: Arany mellett a Szépirodalmi Figyelő segédszerkesztőjeként, valamint a Magyar Írók Segélyegyletének titkáraként ténykedett. Feleségét 1866-ban vesztette el kolerában. 1873-tól haláláig szerkesztette a Budapesti Szemlét, 1875-től az Olcsó Könyvtárt. Sajtó alá rendezte, és többnyire bevezetéssel, jegyzetekkel látta el Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Kemény Zsigmond, Arany László és mások műveit, valamint a Magyar Népköltési Gyűjteményt. A Kisfaludy Társaság 1879. február 19-én választotta elnökévé. 1885-től főrendiházi tag volt.
Levéltári iratok	HU-MNL-OL-P 1569-5.-556. Gyulai Pál levele Veress Endrének, amelyben arról ír, hogy Bogdan Petriceicu Hasdeu (1838-1907) román író és nyelvész tanulmányát [Stratum és substratum. A Balkán-félsziget genealógiája] nem azért közölte az általa szerkesztett Budapesti Szemlében [1894, 79. kötet, 211. számban 47-81. oldalon, Román Sándor fordításában], hogy polémia cikksorozatot indítson meg a Szemlében, hanem mert fontosnak tartotta megismertetni a magyar történetírókkal ezt a munkát, és bátorítani őket, hogy hozzászóljanak saját publikációikban. Ő maga a Szemle részéről a Balkán-félszigeten élő népek (románok, görögök, szerbek, albánok, bolgárok) rokonságát hangsúlyozó, a dákoromán elméletet megtartó tanulmányt elegendőnek látta Marczali Henrik kritikai észrevételeivel [Néhány történelmi észrevétel Hasdeu tanulmányára. Uo., 82-91. old.] közzétenni. Kelt: Budapest, 1894.09.02. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-P 295-F-28. Görgey István, Gyulai Pál, Lévay József, Thallóczy Lajos és Szily Kálmán csoportképe. "hátul Görgey István, Gyulai Pál, mögötte Thallóczy, Lévay József, Szily Kálmán" Kelt: 1904. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
Irodalmi ajánló	Gyulai Pál szócikk. Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes szerkesztésében. 1. kötet (A-K). Bp. 1967. 649. old.
Külső hivatkozás	Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM56957

Tartalomgazda: MNL OL

Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése