| Sorszám |
79. |
| Név |
Jókai Mór |
| Egyéb ismert név |
Jókay Móric |
| Születési hely |
Komárom  |
| Születési dátum |
1825.02.18. |
| Az elhalálozás helye |
Budapest |
| Elhalalozás ideje |
1904.05.05. |
| Temetkezés helye |
Fiumei úti sírkert |
| A Nemzeti Sírkert részeként védett |
Igen |
| Életút |
Református kisnemesi értelmiségi családból származott, apja Jókay József birtokos és ügyvéd, anyja Pulay Mária volt. Az 1841-1842-es tanévet a pápai református kollégiumban végezte, kitűnő eredménnyel. íitt ismerkedett meg Petőfivel. A tanév leteltével Petőfi és Orlai Petrics Soma meglátogatták a Jókai családot Komáromban. A következő találkozó és a barátság elmélyülése 1843 januárjában Kecskeméten történt, ahol Jókai jogot hallgatott, Petőfi vándorszínészkedett. Jókai 1845-1846-ban jurátus volt Pesten, augusztus 29-én pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Részt vett a Tízek Társasága mozgalmában, majd az Életképek vezető szerkesztője lett. Amikor a Petőfi házaspár visszatért a nászútról, Jókai hozzájuk költözött, hogy olcsóbb legyen a bérlet. Petőfi öccseként szerette Jókait. A márciusi események egyik főszereplője volt. Az Életképek március 19-i száma közli a névváltoztatást: „Jelentjük, miszerint lapunkból az Y. ki van küszöbölve”. 1848-ban kapcsolata megromlott Petőfivel, részben azért, mert Petőfi nem helyeselte barátja házasságát az ünnepelt, ám Jókainál idősebb színésznővel, Laborfalvi Rózával. Az Életképekben Petőfi felettese, engedélye nélkül, direkt tilalma ellenére közölte Petőfi Vörösmartyhoz című költeményét. Jókai írói életműve és közéleti pályája Petőfi halála után teljesedett ki. Számos regényt írt és az 1850-es években hatalmas népszerűségre tett szert. Ez volt a legtermékenyebb időszaka, és ő volt az első magyar író, aki honoráriumaiból nagypolgári színvonalon élhetett. |
| Irodalmi ajánló |
- Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 198-199. old.
- Jókai Mór szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 5. kötet. 537-608. old.
- Kovács Henriett: „Die Waffen nieder!” – Le a fegyverekkel! A békemozgalom Ausztria-Magyarországon a 19-20. század fordulóján. Doktori disszertáció. ELTE BTK, Történelemtudományok Doktori Iskola, Művelődéstörténeti Doktori Program. Budapest 2012. 5. old.
|
| Külső hivatkozás |
Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM59537 |
| Levéltári iratok |
- HU-MNL-OL-P 1058-1.-1888-17.-12.
Jókai Mór levele a Szent István Rendnek, melyben értesíti őket, hogy nem tud részt venni Mária Terézia szobrának leleplezésén halaszthatatlan családi ügy miatt. Kelt: Budapest, 1888.05.07. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-P 1441-III.-15.-280.-1.
Jókai Mór levele Darányi Ignáchoz, melyben kéri a címzettet, hogy Marek Arnoldot, a Gizella Egylet igazgatóját hallgassa ki, és segítse az ügyét. Jókai a levélben jelzi, hogy ő az egylet egyik elnöke. Kelt: Budapest, 1890.10.27. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-P 1441-III.-15.-280.-2.
Jókai Mór levele Darányi Ignáchoz, melyben kéri a címzettet, hogy menjen el a Fővárosi Pénzügyi Bizottság 1891. november 2-i ülésére, ahol szó lesz Feszty Árpád tervéről a historia panorama ügyében, amelyhez Darányi támogatását kéri. Ha a tervezet átmegy, a közgyűlésen is napirendre kerül, ahol szintén számít Darányi részvételére. Kelt: Budapest, 1891.10.30. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-P 2257-653.-1.-1.-6.-85.
Jókai Mór időskori portréja. Ellinger Ede fotóműhelyében, Kelt: Budapest, kb.1874-1904. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-P 509-1.-23.-h-2.-1.
Nógrád vármegye törvényhatósági bizottságának 1893. május 31-i közgyűlési határozata Jókai Mór 50 éves írói jubileumának megünnepléséről. Az ünnepség részleteinek kidolgozásával egy erre a célra kinevezett küldöttséget bíz meg, akinek a szeptemberi közgyűlésen kell javaslatot tennie. Kelt: 1893.05.31. Őrzőhely: magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-P 634-1.-80.
Jókai Mór levele Szilágyi Dezsőhöz, melyben felkéri őt az 1895 szeptemberében Budapesten ülésező interparlamentáris békekonferencia elnöki posztjára. Az Interparlamentáris Unió 1889-ben alakult, hogy az európai közös célokat (elsősorban a békére irányuló különböző, több ország egyetértésével kidolgozott reformokat) politikai úton kivívja.
A magyar parlamentben 1895-ben határozták el az IPU-ba való belépést és hivatalos magyar képviselőcsoport felállítását. Ezzel összefüggésben kívánatossá vált a békemozgalom magyarországi egyesületének (Magyar Szent Korona Országai Békeegyesülete) megalapítása is, amelynek elnökletét Jókai Mór vállalta. Kelt: Budapest, 1895.02.06. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. - HU-MNL-OL-R 362-599.
Jókai Mór gyászjelentése, melyben a Révai testvérek Irodalmi Intézet Rt. búcsúztatja őt. Kelt: Budapest, 1904.05.06. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
|
