Petőfi közössége

Sorszám	88.
Név	Kertbeny Károly
Egyéb ismert név	Karl-Maria Benkert
Születési hely	Bécs
Születési dátum	1824.02.28.
Az elhalálozás helye	Budapest
Elhalalozás ideje	1882.01.23.
Temetkezés helye	Fiumei úti sírkert
A Nemzeti Sírkert részeként védett	Igen
Életút	Bajor származású nagyapja 1812-ben építette fel Pesten a Magyar Királyokhoz címzett fogadót, a társasági élet egyik központját. Apja Benkert Antal (megh. 1845) kereskedő, színész, vendéglős és író, anyja Gráf Charlotte (megh. 1866), festő és írónő volt. 1826-ban a család Pestre költözött. Tanulmányait a pesti piaristáknál kezdte, majd a magyar nyelv elsajátítása érdekében Egerben tanult, később újra a piaristáknál diákoskodott. Távoli rokona, Landerer Lajos biztatására könyvkereskedő tanonc volt Győrön. 1842-ben Heckenast Gusztáv alkalmazta, akinél találkozott a reformkor nagyjaival. Petőfivel 1845-ben ismerkedett meg. A költő nem igazán kedvelte a nála magasabb és - Petőfi szerint - női nevet hordó Kertbenyt. 1846 és 1851 között, kisebb megszakításokkal, külföldön tartózkodott mint bibliográfus és kultúraközvetítő. Neve szerepelt a bécsi titkosrendőrség ügynöki listáján. 1847-ben a család hivatalosan felvette a Kertbeny nevet. 1848 februárjában egy berlini irodalmi lapban kétrészes értekezést írt Petőfiről, ez a költő első igényes bemutatása egy külföldi folyóiratban. 1848-ban Hamburgban és Berlinben részt vett a forradalmi mozgalmakban. 1849-ben, a költő halála után szerkesztésében és részben fordításában megjelentette Petőfi legteljesebb német versgyűjteményét (Gedichte von Alexander Petőfy, Franfurt am Main), melyet Heinének ajánlott. Számos magyar író (Arany János, Garay János, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór) műveit és magyar népdalokat fordított németre. Életcéljául tűzte ki, hogy Magyarországot megismerteti a külfölddel. Közel 200 hírlapnak és folyóiratnak volt hosszabb-rövidebb ideig a munkatársa, és ezekben igen nagyszámú magyar vonatkozású bibliográfiát készített, és számos cikket publikált. 40-50 ezer cédulát hagyott hátra.
Irodalmi ajánló	Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 219-220. old. Kertbeny Károly szócikk. Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes szerkesztésében. 1. kötet (A-K). Bp. 1967. 909. old.
Külső hivatkozás	Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM60757
Levéltári iratok	HU-MNL-OL-R 173-32.-c. Kertbeny Károly német nyelvű levele Gál Sándorhoz, melyben tájékoztatja a tábornokot készülő munkájáról, amelyben a török emigrációban lévő 1848/49 -es tisztek (Bangya, Czecz, Dereczky, Grim, Kmety, Taschler stb.) életrajzát szándékozik közölni. Kiegészítő adatokat kér a Várady Józsefről és Bíró Lajosról írtakhoz. Híreket közöl a szintén emigrációban lévő Pulszkyról, Perczel Mórról, Újfalusyról. Beszámol tiszteletdíjának, költségeinek összegéről. A levél végén magyar nyelvű bekezdés, melyben menetegetőzik, hogy ismét németül válaszolt, de ezen a nyelven tudja a legjobban kifejezni gondolatait. Kelt: év nélkül, kb 1861-66. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

Tartalomgazda: MNL OL

Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése