Petőfi közössége
Kossuth Lajos - 1802.09.19. - 1894.03.20.
1802.09.19.
| Sorszám | 98. |
| Név | Kossuth Lajos |
| Egyéb ismert név | Deregnyei |
| Születési hely | Monok  |
| Születési dátum | 1802.09.19. |
| Az elhalálozás helye | Torino |
| Elhalalozás ideje | 1894.03.20. |
| Temetkezés helye | Fiumei úti sírkert |
| A Nemzeti Sírkert részeként védett | Igen |
| Életút | Birtok nélküli, evangélikus köznemesi családból származott. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Apja Kossuth László, uradalmi ügyész; anyja Weber Karolina volt. Négy lánytestvére született. Tanulmányait a sárospataki református kollégium jogi fakultásán fejezte be. 1823-ban ügyvédi diplomát szerzett. 1824 és 1832 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vármegyében. Karrierje gyorsan ívelt fel, részben apja révén, aki több nemesi családnak volt ügyvédje, és így fiát is bevonta az ügyekbe. 1827-ben már táblabíró, később pedig már Sátoraljaújhely ügyésze lett. A megyei politikai életbe 1830-ban, a reformellenzék tagjaként kapcsolódott be. Az 1825-27-es és az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésekre egyaránt a távollevő főrendek követeként került be. Az 1832-1836-os országgyűlésen kiadta a kéziratos Országgyűlési Tudósításokat, majd 1836-1837-ben a Törvényhatósági Tudósításokat. Ez utóbbi miatt egy felségárulási perben négy év börtönre ítélték. Fogsága idején sokat olvasott és írt, valamint angolul tanult. 1841 és 1844 között a Pesti Hírlap szerkesztője volt. 1841-ben vette feleségül a római katolikus Meszlényi Teréziát. 1847-ben - Batthyány erőteljes támogatásával - Pest megyei követté választották. Frankenburg szerint 1846 végén, az Életképek szerkesztőségében találkozott Petőfivel, akivel kapcsolatban kijelentette, hogy „amolyan színészféle” emberekkel nem dolgozik egy lapban. Petőfi sem kedvelte Kossuthot, aki 1849-ben szabadságolási-kinevezési ügyben kétszer találkozott vele. 1849. június 30-án népgyűlés szervezésére kérte fel a költőt és társait. Kossuth Lajos a reformkor egyik meghatározó politikusa volt: a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, 1848. szeptember 22-től a képviselőház Honvédelmi Bizottmányának tagja, október 8-tól az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, 1849. április 14-től pedig kormányzó-elnök volt. Augusztus 11-én Aradon átadta a hatalmat Görgeynek és emigrációba ment. Haláláig külföldön élt: hosszú száműzetése alatt igyekezett a magyar szabadság és emigráció érdekeit előmozdítani, kiterjedt kapcsolathálózatot működtetett különböző külföldi politikusokkal, művészekkel, a magyar emigráció más tagjaival, valamint az otthon maradókkal. |
| Irodalmi ajánló |
|
| Külső hivatkozás | Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM61697 |
| Levéltári iratok |
|
Tartalomgazda: MNL OL
Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése