Petőfi közössége

Böngéssz a bal oldali fa-struktúrában!

Kovács Pál - 1808.07.01. - 1886.08.13.

1808.07.01.

Sorszám 100.
Név Kovács Pál
Egyéb ismert név dr. Kovács Pál
Születési hely Dég NS
Születési dátum 1808.07.01.
Az elhalálozás helye Győr NS
Elhalalozás ideje 1886.08.13.
Temetkezés helye Győr, Nádorvárosi temető
A Nemzeti Sírkert részeként védett Igen
Életút Apja Kováts Ferenc főmérnök, a Festetics-uradalom jószágigazgatója, író, anyja Eöry Julianna volt. Apja humán érdeklődése miatt a család irodalmárokkal is kapcsolatban állt: többek között Kazinczy is meglátogatta a dégi kúriát. A pápai református kollégiumban kezdte tanulmányait, majd egy évig Pozsonyban fejlesztette német nyelvi tudását. 1824-ben írta az Egy füst alatt két lakodalom című első vígjátékát, mely azonban nem került színpadra, és nyomtatásban sem adták ki. 1827 őszén a pesti egyetemre ment, ahol orvosnak tanult. Eközben megismerkedett az Aurora kör tagjaival, így többek között Karats Ferenccel, Takács Évával, Kisfaludy Károllyal, Vörösmarty Mihállyal. Elbeszéléseket publikált, drámákat írt. 1833-ban orvosi diplomát kapott, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Németországi tanulmányútján mélyült el a homeopátiában. Győrben települt le, és egész életében megbecsült orvosa volt a városnak, emellett a helyi református egyház presbitereként, főgondnokaként is ténykedett. Nagy szerepet játszott Győr kulturális életének fellendítésében, olvasó-, ének és zene-, valamint színészetet pártóló egyesületeket hozott létre. Petőfi munkásságával 1842-ben, a pápai önképzőkör pályázatának bírálójaként találkozott. A következő évben Petőfi felkereste Győrben, útban Pozsony felé. 1846 decemberében már az induló Hazánk ügyében tárgyalt a Petőfi vezette pesti íróküldöttséggel. Petőfi - a Pesti Divatlap és az Életképek után - a Hazánkban publikálta a legtöbb versét. A szabadságharc veresége után Kovács Pál rövid időre börtönbe került, de betegei követelésére szabadon engedték. A Kisfaludy Társaság alapító és rendes tagja volt. Munkásságáért királyi tanácsos címet kapott. Welsz Emíliát vette feleségül, akivel hat gyermekük született.
Levéltári iratok
  1. HU-MNL-OL-P 654-III.-69.-49.
    Pálffy István levele Kovács Pálnak a legutóbbi kémjelentésről, illetve az abai lakosságot sújtó ellenséges fosztogatásról. Kelt: Aba, 1848.09.27. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  2. HU-MNL-OL-R 32-862.-b.
    Ferenczy Sándor nemzetőri kapitány ellennyilatkozata a Kovács Pál által szerkesztett Hazánk 17. számában megjelent publikációjára, melyben a győri nemzetőrséget kritizálta, többek között hazaárulással vádolva őket. Az ellennyilatkozat hangsúlyozza: Győr nem volt és nem is lesz hálátlan az elnyert szabadságért. A Hazánk volt az első győri magyar nyelvű lap, elsősorban a márciusi ifjak eszméit hirdette, és olyan neves irodalmárok műveit közölte mint Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vajda János. Kelt: Győr, 1848.08.10. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
Irodalmi ajánló
  1. Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 207. old.
  2. Kovács Pál szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 6. kötet. 1351-1360. old.
Külső hivatkozás Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM80870
* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató