Petőfi közössége

Böngéssz a bal oldali fa-struktúrában!

Nyáry Pál - 1805.02.27. - 1871.04.21.

1805.02.27.

Sorszám 130.
Név Nyáry Pál
Születési hely Nyáregyháza NS
Születési dátum 1805.02.27.
Az elhalálozás helye Pest NS
Elhalalozás ideje 1871.04.21.
Életút Református, középbirtokos családból származott, apja Nyáry Pál megyei hivatalnok, anyja Beretvás Erzsébet volt. Az elemi iskolát Nagykőrösön, a gimnáziumot Debrecenben végezte. Pesten jogot tanult, majd ügyvédi vizsgát tett. Előbb Pest-Pilis-Solt vármegye tisztviselőjeként, majd 1838-tól főjegyzőként dolgozott, 1845 és 1848 között pedig helyettes alispán lett. A Nemzeti Színház megalapításánál fáradozott, rövid ideig a Pesti Magyar Színház igazgatója volt (1839. január-április). Az operaháború és Schodelnével (1811-1854), a kiváló operaénekesnővel való viszonya miatt lemondott. 1848. március 15-e délutánján már jórészt ő irányította az eseményeket. Tagja a Közbátorsági Bizottmánynak, részt vett a tömeggyűléseken. Barátságot kötött Petőfivel. A Nép Barátja előkészítő választmányának elnöke volt. A Képviselőházban Petőfi mellé állt a követválasztási ügyben. Az országgyűlésen a ráckevei körzet képviselőjeként, a radikális ellenzék egyik vezetőjeként ténykedett. 1848. szeptember 22-től 1849. április 14-ig az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja, október 8-tól helyettes elnöke volt. A Debrecenbe áthelyezett országgyűlésen nagy szerepet vitt a tanácskozásokban, Kossuth politikájától azonban mindinkább eltért és a kevésbé radikális Békepárt egyik vezértagja lett. Petőfi mindig fordulhatott hozzá zavaros katonai ügyeiben. A már elvált és fölvállalt élettársa, Schodelné 1849. június 27-én lépett fel utoljára a színpadon, utána a nyáregyházi birtokra költözött. Csak néhány hetet tölthettek együtt. A szabadságharc veresége után halálra ítélték, majd a büntetést hét év várbörtönre változtatták, melyet a csehországi Josephstadtban töltött le. 1856-ban, az általános amnesztiával szabadult, visszavonult vidékre és gazdálkodással foglalkozott. 1860-tól újra alispán lett, 1867-től országgyűlési képviselőként, az ellenzéki balközép tekintélyes tagjaként ténykedett. Mindenki számára váratlanul öngyilkos lesz, az őt búcsúztató Jókai szerint anyagi okokból.
Irodalmi ajánló
  1. Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 233-234. old.
  2. Nyáry Pál szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 9. kötet. 1157-1158. old.
Külső hivatkozás Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM66513
Levéltári iratok
  1. HU-MNL-OL-P 1009-IV.-17.-50.
    Nyáry Pál levele a Szilassy család egy nőtagjához, talán Szilassy Borbálához (1827-1892), Szilassy György, Torna megye főispánjának feleségéhez, hétköznapi teendőkről. Politikai hírekről kevésbé ír, hiszen azt a hírlapokból úgyis tudják. Kelt: Nyáregyháza, 1861.07.21. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  2. HU-MNL-OL-P 1446-2.
    Árverési jegyzőkönyv. Az 1871. április 21-én öngyilkosságot elkövetett Nyáry nyáregyházi örökségét augusztus 14-én árverezték el az örökösök illetve megbízottjaik, valamint a bíróság részéről Szabó Kálmán törvényszéki ülnök jelenlétében. Kelt: Alsó-Nyáregyháza, 1871.08.14. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  3. HU-MNL-OL-R 32-1455.
    Nyáry Pál, a Honvédelmi Bizottmány megbízott elnökének hirdetménye arról, hogy sok álhír jelenik meg plakátokon, így a lakosság csak azoknak a falragaszoknak adjon hitelt, amelyeket a Honvédelmi Bizottmány vagy a rendőrség tesz közzé. Pest,
    1848.11.03. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
  4. HU-MNL-OL-R 32-533.-c.
    Hirdetmény. Miután Nyáry Pál úr a tisztújítószék elnökségéről leköszönt, 1848. május 22-én Rottenbiller Leopold városhatósági közgyűlést fog tartani a megyeszékházban. Pest, 1848.05.20. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.
* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató