Adatbázisok
Online

A vármegyei közgyűlési adatbázisok alapjául az alábbi elektronikus segédlet szolgált: A 16-18. századi vármegyei jegyzőkönyvek regesztái A DVD-kiadvány a magyarországi levéltárügy példa nélkül álló vállalkozásának, a kora újkori nemesi vármegyei jegyzőkönyvek regeszta-köteteit tartalmazta. Az 1970-es évek végén kezdődött meg a 16-17. századi vármegyei közgyűlési és (mező)városi tanácsülési jegyzőkönyvek egységes szempontok szerint, tartalmi kivonatok, regeszták formájában történő feldolgozása. Az első vármegyei jegyzőkönyvi regesztakötet (Pest-Pilis-Solt vm.) 1983-ban látott napvilágot, azóta eddig 12 megyei levéltár 14 történeti vármegyére vonatkozóan összesen 35 regesztakötetet (és egy évkönyvben megjelent regeszta-közleményt) publikált. A DVD-n egységes keresőrendszerben megtalálható volt Borsod (1569-1581), Esztergom (1638-1702, 1710-1723), Fejér (1692-1711), Gömör (1571-1579), Győr (1580-1637), Nógrád (1597-1603, 1652-1656), Pest-Pilis-Solt (1632, 1638-1644, 1664, 1656-1712, 1715-1740), Somogy (1710-1715), Sopron 1579-1589, 1595-1608), Szatmár (1593-1616, 1629-1640), Tolna (1696-1703, 1714-1717), Vas (1595-1602, 1631-1641), Zala (1555-1609, 1611-1655) és Zemplén (1558-1563) megyék eddig megjelent, illetve még publikálatlan jegyzőkönyvi regesztái. A regeszták elsősorban nem teljes szövegű közléseket (mivel ez szinte megoldhatatlan problémát jelentene), hanem a kutatókat tájékoztató tartalmi kivonatokat nyújtanak a jegyzőkönyvi bejegyzésekről. A digitális kiadás lehetőséget nyújtott arra, hogy a regesztákhoz „mellékeljük” az eredeti dokumentumokat, így a kiadvány mintegy 50 vármegyei jegyzőkönyv több mint 11 ezer oldalának képeit is tartalmazza. A felhasználó tetszés szerint kereshet a regesztákban és megnézheti az adott bejegyzéshez tartozó eredeti jegyzőkönyvi oldal képét, illetve az eredeti jegyzőkönyvet is „lapozgathatja”. A kiadványt szerkesztette: Á. Varga László — Kenyeres István — Tóth Péter. ARCANUM Kft., 2009.

A jelen adatbázis alapjául szolgáló DVD-kiadvány a magyarországi levéltárügy példa nélkül álló vállalkozásának, a kora újkori nemesi vármegyei jegyzőkönyvek többnyire nyomtatásban megjelent regeszta-köteteit és az eredeti jegyzőkönyvek digitalizált képeit tartalmazza. Az 1970-es évek végén merült fel először a 16-17. századi vármegyei közgyűlési és (mező)városi tanácsülési jegyzőkönyvek tartalmi kivonatok formájában, regesztákban történő közlésének gondolata. Az első vármegyei jegyzőkönyvi regesztakötet (Pest-Pilis-Solt vm.) 1983-ban látott napvilágot. Ekkor készült el Borosy András jóvoltából az a regesztázási munkautasítás, amely lehetővé tette a feldolgozó-munka egységesítését. A szabályzatot a Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya történész és levéltáros szakmai közönséggel történt egyeztetés után 1986-ban „Munkautasítás a feudális kori megyei és városi testületi jegyzőkönyvek 1711 végéig terjedő részének regesztázásához” címmel közre adta. 1987-ben pedig a Levéltári Osztály megjelentette a publikálás elveiről szóló, Tóth Péter és Varga J. János által készített kiadói módszertani ajánlást is. Az 1986-ban megindult nagyszabású munka eredményeként eddig 12 megyei levéltár 14 történeti vármegyére vonatkozóan összesen 35 regesztakötetet (és egy évkönyvben megjelent regeszta-közleményt) publikált. Hozzá kell tennünk, hogy bár a vállalkozás eredetileg csak 1711-ig szándékozott a jegyzőkönyveket feldolgozni, időközben felmerült az időhatár kitolása is, így a munkában úttörő szerepet játszó Pest Megyei Levéltár 1740-ig publikálta a vármegyei jegyzőkönyveket, amely példát más levéltárak is követtek, így Esztergom megye jegyzőkönyveinek regesztái 1723-ig, míg Tolna megyéé 1717-ig kerültek kiadásra. Mivel a munkát a megyei levéltárak végezték, így érthető, hogy kezdetben csak a trianoni országhatárokon belüli megyék hazai levéltárakban őrzött jegyzőkönyvek feldolgozása kezdődhetett meg. Azóta Tóth Péter jóvoltából megjelent Gömör megye 16. századi (1571-1579) jegyzőkönyve is, jelezve, hogy a mai országhatárokon kívül fekvő, ám a török korban hódolatlan megyék jegyzőkönyveinek feldolgozása nélkül nem lehet teljes ez a vállalkozás. A DVD-kiadvány célja az volt, hogy ezeket a többnyire nehezen beszerezhető köteteket egységes keresőrendszerbe foglalja, ezáltal lényegesen könnyebbé válik a kötetekben való kutatás, valamint elősegíti a megyehatárokon túlnyúló regionális vizsgálatokat. Kiadványunk nem titkolt célja, hogy a regesztázási és kiadási szabályzatok ellenére meglévő egyenetlenségeket kiigazítva kialakítsa azt a keretrendszert, amely lehetővé teszi a későbbiek folyamán további regesztakötetek adatbázisba történő beépítését. A regeszták, jelentésükből adódóan, nem teljes szövegű közléseket (mivel ez szinte megoldhatatlan problémát jelentene), hanem a kutatókat tájékoztató tartalmi kivonatokat nyújtanak a jegyzőkönyvi bejegyzésekről. Az elektronikus kiadás lehetőséget nyújtott arra, hogy az egyes regesztákhoz mellékeljük az eredeti bejegyzés digitalizált másolatát, ugyanakkor az eredeti kötetek digitalizált képei külön is megtekinthetők, lapozhatók, sőt, azokban az esetekben, amikor a megjelent regesztakötet nem a teljes eredeti kötetet dolgozta fel, az adott kötet teljes egészét, valamennyi oldalát közöljük digitalizált formában.

Bár a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekből készült adatbázisok a többnyire nyomtatásban megjelent köteteket tartalmazzák, az egységesítés érdekében néhány módosítást voltunk kénytelenek végrehajtani. Így az egységesítés és a közérthetőség jegyében a rövidítéseket feloldottuk: pl. a vármegyék megnevezése, a megyegyűlés típusát jelölő latin rövidítések feloldása és magyarra fordítása (így pl. g. c., amelynek feloldása generalis congregatio, közgyűlésként szerepel, ugyanígy s. = sedria, törvényszékként stb.). Több kötetben ?-el jelölték, ha a gyűlés helyszíne nem ismert, erre mi a h.n. = helymegjelölés nélkül rövidítést használjuk stb. Amennyiben nem volt megállapítható a gyűlés típusa, vagy több típus szerepel egy-egy dátum alatt, akkor egységesen XY megye gyűlése szerepel az adatbázisban. Az egységesítés érdekében kerültek beiktatásra szintek, így minden egyes kötetben maguk a regeszták összessége képez egy-egy szintet, csakúgy mint a bevezetők, függelékek és névmutatók. A címsorokban szereplő jegyzeteket szükséges volt *-ra cserélnünk, de a popup-ban ezeknél is megtalálható az eredeti jegyzetszám. A kötetekben szereplő hibajegyzéseket jelölés nélkül javítottuk. (A megjelent 35 (ill. 36.) kötet közül néhány kötet formai és/vagy tartalmi szempontból kilógott a vállalkozásból. Ezek közül Gecsényi Lajos: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztáinak I. kötete szerkesztési hibából nem a kiadási szabályzatot követte, hanem a regesztázási szabályzat alapján készült regesztákat közölte. A DVD kiadás, a Szerzővel történt egyeztetés alapján, lehetővé tette ennek a hibának a kijavítását, így ha tartalmában nem is, de formájában lényegében egy új kiadvány készült. A legproblematikusabb kötet azonban a vállalkozás indulásának kezdetekor, még a regesztázási és kiadási szabályzatok közreadása előtt publikált Szatmár vármegyei jegyzőkönyvek I. kötete (Balogh István: Regeszták Szatmár vármegye jegyzőkönyvéből 1593. május 1 – 1616. augusztus 6. Nyíregyháza, 1986.), amely azon túl, hogy csak válogatást ad a jegyzőkönyvi bejegyzésekből, semmilyen formai követelménynek nem felel meg: a regeszták sorszámozása és a nyomtatásban megjelent kötet lapszámai egyaránt hiányoznak, míg a Szómagyarázatok alatt közölt jegyzetek konkordancia-jegyzéke is hibás. Itt a megoldás a kötet újrafeldolgozása lehet.)