Családtörténet
Sok ezer szenvedélyes kutató tapasztalata bizonyítja: veszélyes dolog családtörténeti kutatásba kezdeni. Veszélyes, mert aki egyszer belekezdett, többé nem tudja abbahagyni. Mert mindig akad egy újabb nyom, mely rég elporladt emberek boldog vagy tragikus életének megismerésére ösztökéli a kései utódot. És mindig akad egy bosszantó hiány a családfán: egy ős, akiről azon kívül, hogy léteznie kellett valaha, semmit sem sikerül kideríteni, bármennyit fáradozunk is.
Helytörténet
A helytörténet iránt érdeklődők számára itt azokat az adatbázisokat gyűjtöttük össze, melyek átböngészése hasznos egy településhez tartozó teljes és átfogó kép kialakításához. A dokumentumok között nemcsak a mai, hanem a történelmi Magyarország településeiről is találhatóak térképek, tervek, összeírások és iratok. Ha további tippeket és tanácsokat szeretne olvasni e témakörben, javasoljuk Aktakaland blogunk témához
Reformáció 500
A reformáció 500. évfordulója alkalmából 2016 és 2018 között a Magyar Nemzeti Levéltár a Reformáció Emlékbizottság támogatásával nagyszabású, minden levéltári területre kiterjedő projektet valósított meg az Országos Levéltárban és valamennyi megyei intézményében, amelyhez határon túli kutatások is társultak. A projekt alapját képező tudományos forrásfeltárás mellett számos kiadvány, változatos programok, kiállítások, konferenciák, vetélkedő valósult meg. E gyűjtemény a kutatómunka eredményeképpen keletkezett adatbázisokat, segédleteket, tartalmazza, valamint a projekt honlapján közzétett számos publikációt, forrásközlést, digitális képet foglalja magában.
Középkori gyűjtemény
Ebben a gyűjteményben a Mohács előtti gyűjteményhez kapcsolódó adatbázisokat gyűjtöttük össze. Ezek különböző mélységben és adattartalommal engednek betekintést a középkori oklevelek világába. A fennmaradt iratanyag csupán néhány százaléka annak, ami egykor keletkezett. Bár sok magánlevelet és gazdasági iratot a századok során kiselejteztek, a legnagyobb pusztulást a 16. századi oszmán-török hódítás okozta. Ami mára megmaradt, elsősorban főúri és nemesi családok, egyházi intézmények és városi önkormányzatok irataiból áll: részben a Magyar Királyság központi igazgatásának és bíráskodásának a produktumai, részben magánszemélyek és intézmények tevékenységéről, jogügyleteiről szólnak. Nyelvük legnagyobbrészt latin – mivel ez volt 1844-ig a soknemzetiségű Magyarország hivatalos nyelve –, kisebb részben német, illetve más nyelvű.
Pártiratok
Az 1945 utáni magyarországi kommunista diktatúra két meghatározó állampártja a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) volt. Értekezleteiken, testületeiken hozott döntéseik nagy hatással voltak az ország sorsára és a magyar lakosság hétköznapjaira is. Az adatbázisok az állampártok országos testületi ülések jegyzőkönyvek napirendi pontjainak tartalmi kivonatát, számos esetben az iratok digitalizált verzióját is tartalmazza. Több megyei pártbizottság iratanyaga is hozzáférhető. Kuriózum, hogy sok pártirat audiovizuális formában kutatható az Orsós hangszalagok adatbázisban.
Első világháború
A huszadik század első nagy háborúja – minden korábbi értékrendet, civilizációs normát, politikai és hatalmi berendezkedést felülírva, átalakítva – soha nem látott változásokat eredményezett a fejekben és a lelkekben egyaránt. A világháborút követően nem lehetett már semmit sem onnan folytatni, ahogyan az korábban – esetleg évszázadok óta – fennállt. Az elhúzódó háborús évek, majd a nyomában járó forradalmak embert próbáló feladat elé állították a lövészárkok katonáit és a hátország nélkülözőit egyaránt.
Szovjetunióba elhurcoltak
2016–17 folyamán az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is a Gulág Emlékbizottság támogatásával kutatásokat folytatott annak érdekében, hogy feltárja az őrizetében lévő azon forrásokat, amelyekből minél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza szeretteikhez. Ennek a nagyszabású munkának az eredménye több honlap, kiadvány, konferencia és adatbázis lett.
Digitális Roma levéltár
A romák alkotják ma Magyarországon és az Európai Unión belül is a legnagyobb lélekszámú kisebbséget. A Roma Levéltár a magyarországi roma történelem forrásaiból ad közre folyton bővülő válogatást. A levéltári dokumentumok jórésze a magyar állam hivatalaiban keletkezett, és elsősorban a mindenkori hatalom szempontjait, romákkal/cigányokkal kapcsolatos attitűdjeit jellemzi. Ezen az oldalon törekszünk azonban arra, hogy minél több olyan képi és elbeszélő dokumentumot is közöljünk, amelyek a roma/cigány közösségek „belső” szempontjait is érzékeltetik.
Rendszerváltás vidéken
Soha nem látott fotók szunnyadtak a Magyar Nemzeti Levéltárban egészen mostanáig. A 80-as évek világába és a retró életérzésbe kóstolhatunk bele a kortörténeti kuriózumnak számító online fotógyűjteménynek köszönhetően. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai két idősíkra építették fel ezt a különleges gyűjteményt: a 80-as évek világát a 2020-as évek szemüvegén keresztül vizsgálhatjuk. Vagy fordítva.
Népszerű kategóriák
Mikrofilmezett anyakönyvek
Anyakönyvek
Nemesi családok iratai
A131 Illésy-féle adatbázis, Collectio Diplomatica Hungarica, Címereslevelek, Királyi Könyvek, Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204), Batthyány-missilisek (P 1314), Rákóczi család levelezése (E 190), a Károlyi levéltár Rákóczi-kori iratai.
Összeírások
Az 1715. évi országos összeírás (N 78), Az 1720. évi országos összeírás (N 79), Porta (dika) összeírások (E 158), Kamarai bérelt tizedek összeírásai (E 159), Vegyes erdélyi összeírások (F 49), Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50), Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51), Katonaállítási lajstrom, Urbaria et Conscriptiones (E 156), KSH 1890. évi összesített összeírás.
Középkori és újkori iratok
Kassa Város Levéltárának Titkos Levéltára, középkori iratok, 1526-1570, Kamarai utasítások (E 136), II. Rákóczi Ferenc fejedelem levéltára, Emigrációba vitt rész (G 15), Városi és községi pecsétek (E 213, A 132), Céhkataszter, Királyi könyvek.
Polgári kori iratok
Polgári kori egyesületek, Országos Földhitelintézet Birtokpolitikai Főosztálya, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (1867-1944).
1945 utáni iratok
Orsós hanganyagok, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1944-1965, MDP és MSZMP jegyzőkönyvek, KÜM repertórium, Nagy Imre és társai elleni per.
Népszerű adatbázisok
Újdonságok
Kedves Kutatónk!
Kérjük, segítsen szolgáltatásunk megújításában azzal, hogy kitölti rövid (3-5 perc) kérdőívünket.
Köszönjük.
Rendben, kitöltöm
Talán, később
Köszönöm, nem
Szovjetunióba elhurcoltak
A GULÁG és GUPVI táborokban fogvatartott magyarokról készített adatbázisok
2016–17 folyamán az Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és több megyei tagintézménye is a Gulág Emlékbizottság támogatásával kutatásokat folytatott annak érdekében, hogy feltárja az őrizetében lévő azon forrásokat, amelyekből minél pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a II. világháború során Magyarországról hányan kerültek szovjet hadifogságba, hány polgári személyt hurcoltak el a Szovjetunióba, valamint közülük mennyien térhettek haza szeretteikhez. Ennek a nagyszabású munkának az eredménye több honlap, kiadvány, konferencia és adatbázis lett.
Időközben tárgyalások kezdődtek a Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár között, melynek eredményeképpen 2019. április 8-án megállapodás született arról, hogy átadják a II. világháború alatt a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként, illetve internáltként nyilvántartott összesen 681 955 magyar nemzetiségű katona, illetve polgári személy nyilvántartó kartonjainak (oroszul: учётная карточка) digitális másolatát. Az átadott iratmásolatokhoz orosz nyelvű, cirill betűs adatbázis is készült, amely a nyilvántartó kartonokon szereplő, az egyes személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza. A 2020 januárjában kezdődő és azóta is folyamatosan zajló feldolgozó munka eredménye a Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis első kiadása, amely ennek a gyűjteménynek a gerincét adja.
A fentebb említett adatbázisokon kívül, más intézmények adatbázisai is elérhetők a felületen, továbbá kutatási segédletek, és a témával foglalkozó tematikus honlapok gyűjteménye segíti a kutatni szándékozókat, valamint a hozzátartozójukat keresőket.
A gyűjtemény előreláthatólag 2021. február végén lesz elérhető.