Adatbázisok
Online

Magyarországon 1784-1787 között történt az első népszámlálás, amely a korábbi adatfelvételekkel szemben immár a népesség valamennyi rétegére és a korabeli Magyarország polgári igazgatás alatt álló egész területére kiterjedt. Rendszeres adatfelvételre csak a 19. század második felétől került sor, ettől kezdve tíz évenként vették számba a korabeli lakosságot, időben eltérő szempontok alapján. Míg a népszámlálási statisztikák megmaradtak, addig a korabeli teljes lakosság adatait tartalmazó népszámlálás alapját képező ívek többnyire ma már nem lelhetők fel a levéltárakban. Az 1880. és 1900. évi népszámlálások tekintetében az MNL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárában csupán Miskolc város iratanyaga maradt meg, amely az eredeti ívek felhasználásával készült kötetbe foglalt másolat.

Ezen két népszámlálás során – egy kivételtől eltekintve – azonos adatsort vettek fel. Mindkettő közterületek (utcák és házak) szerint haladva vette számba a korabeli lakosságot. Minden egyes személynél feljegyezték nevét, születési helyét és idejét, vallását, családi állapotát, foglalkozását, valamint azt, hogy tud-e írni, illetve olvasni. Az adatgyűjtés azon ingatlanokra is kiterjedt, amelyek lakosokkal nem rendelkeztek, legyen az üres telek, laktanya, vagy vasúti tulajdonban álló épület. A két adatfelvétel közötti különbség, hogy míg az 1880-as gyűjtés során feljegyezték a lakosok napra pontos születési idejét, addig az 1900-asnál csupán az évet írták fel. Ezentúl az 1900-as népszámlálás tartalmazza az illető személyek anyanyelvét is.

Fontos megjegyezni, hogy mivel mindkét népszámlálási adatsor esetén az eredeti ívek alapján készült másolatról van szó, a másolásnál előforduló félrehallások, illetve elírások tetten érhetők ezen iratanyagokban, így a kutatást ennek szem előtt tartásával érdemes végezni.

Az adatbázis mind az 1880-as, mind az 1900-as miskolci népszámlálás adatait tartalmazza. A Hierarchia fülre kattintva az egyes személyek adatlapjai ABC-rendbe, azon belül családnév szerint rendezve érhetők el.