Petőfi közössége

Sorszám	9.
Név	Batthyány Lajos
Egyéb ismert név	gróf Batthyány Lajos Ferenc József
Születési hely	Pozsony
Születési dátum	1807.02.10.
Az elhalálozás helye	Pest
Elhalalozás ideje	1849.10.06.
Temetkezés helye	Fiumei úti sírkert
A Nemzeti Sírkert részeként védett	Igen
Életút	Ősi főnemesi család grófi ágának leszármazottja volt, apja Batthyány József Sándor földbirtokos, kamarás (megh. l812), anyja Skerlecz Borbála (megh. l834). Egyetlen testvére Amália (f 1866) volt. A szülők 1807-ben közös megegyezéssel elváltak. Az apa végrendeletében minden ősi és szerzett javát fiára hagyta. Skerlecz Borbála azonban javak feletti rendelkezési jogát megszerezte, és fia örökségéből fényűző életet élt a birtokon. Lajost eleinte házitanító oktatta, majd anyja visszaküldte Bécsbe, a Klinkowström-féle nevelőintézetbe. A zágrábi jogi akadémián tanult, majd 1826-ben belépett a hadseregbe, és komoly önképzésbe kezd. 21 évesen nagykorúsíttatta magát, és átvette birtokai igazgatását. Reformerként a Vas vármegyei gazdasági egylet alapítója volt, cukorgyárat hozott létre, felkarolta az állattenyésztés és lónemesítés ügyét és 50 ezer eperfát ültet a selyemhernyó-tenyésztés érdekében. 1834-ben feleségül vette Zichy Antónia grófnőt, akivel három gyermekük született: Emma, Ilona, Elemér. Részben felesége hatására bekapcsolódott a közéletbe. Komolyabb politikai szerepet először az 1839–40-es pozsonyi országgyűlésen töltött be mint a főrendiházi ellenzék vezére. A csoport számára határozott reformprogramot fogalmazott meg. Az ő javaslatára kezdték 1840-ben gyorsírásos naplóban rögzíteni a felsőház eseményeit. 1843-1844-ben az egész országgyűlés szabadelvű ellenzékének vezéralakja, 1847-ben az Ellenzéki Párt elnöke volt. 1848. március 17-én V. Ferdinánd őt bízta meg a magyar kormány megalakításával. Levezényelte a békés átmenetet, a kormány április 11-én kezdte meg működését. Batthyány hivatalból is ismerte Petőfi tevékenységét: május 12-én először és utoljára találkoznak, udvarias-hűvös hangulatban. Batthyány előbb szeptember 11-én, majd második kormányalakításának kudarcát követően, október 2-án lemondott. 1848. december 31-én tagja volt az országgyűlés Windisch-Grätzhez küldött békekövetségének, a sikertelen küldetést követően pedig Pesten maradt. 1849. január 8-án elfogták és hadbíróság elé állították. A hadihelyzet alakulása szerint különböző börtönökbe vetették. 1849. október 6-án az Újépület udvarán golyó által kivégezték.
Irodalmi ajánló	Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 230-231. old. Batthyány Lajos szócikk. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891-1914. 1. kötet. 701-703. old.
Külső hivatkozás	Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM44717
Levéltári iratok	HU-MNL-OL-P 1969-156. Batthyány Lajos levele a Perényi Zsigmond bárónak, Ugocsa vármegye főispánjának. A levélben megküldi az ellenzék 1847. március 15-én kelt határozatait további terjesztésre. Egyúttal értesíti az országos ellenzék központi választmánya által szervezett tanácskozás időpontjáról (1847. június 4.) és helyszínéről (Cziráky-ház). 1847. március 18. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-P 295-B-11.-a-2. Az iratban Batthyány Lajos miniszterelnök kinevezte Görgey Artúrt Csepel-sziget teljhatalmú parancsnokává. Batthyány Lajos aláírásával és miniszterelnöki pecsétjével hitelesítve. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. Kelt: Pest, 1848.09.24. HU-MNL-OL-P 452-8.-8.-45. Batthyány Lajos levele Lónyay VIII. Gábornak. A levélben arra kéri, hogy az országos ellenzék központi választmánya által 1847. június 7-én megfogalmazott ellenzéki nyilatkozatot, és határozatokat megyéjében, Zemplénben terjessze, lehetőség szerint léptesse életbe, és az országgyűlésre olyan követeket küldjenek, akik az ezzel összehangban lévő utasításokat hathatósan képviselik. Fontosnak tartja, hogy az ottani ellenzékkel folyamatosan összeköttetésben legyenek. Kelt: 1847.08.28. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-P 654-III.-39.-16.-3. Batthyány Lajos levele, melyben megküldi az 1847. március 15-én Pesten tartott ellenzéki tanácskozás határozatait Teleki Lászlónak további terjesztésre. Benne szó van az ellenzék alapvető feladatairól, céljaikról, melyek között szerepel például a nemzeti közérdek biztosítása, a sajtószabadság, Erdély és Magyarország egyesítése, a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, az úrbéri viszonyok megszüntetése és az ősiség eltörlése. Kinyilvánítják, hogy az ország érdekeit nem rendelik alá az örökös tartományok érdekeinek. 1847 tavasz. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár. HU-MNL-OL-R 32-115.-i. István nádor kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké. A kinevezés nyomtatott példánya. Kelt: 1848.03.19. Őrzőhely: Magyar Nemzeti Levéltár.

Tartalomgazda: MNL OL

Hibás adat jelentése, pontosítás, saját képek feltöltése