Petőfi közössége

Böngéssz a bal oldali fa-struktúrában!

Korányi Frigyes - 1827.12.10. - 1913.05.19.

1827.12.10.

Sorszám 96.
Név Korányi Frigyes
Egyéb ismert név báró tolcsvai Korányi Frigyes
Kornfeld Frigyes
Születési hely Nagykálló NS
Születési dátum 1827.12.10.
Az elhalálozás helye Budapest NS
Elhalalozás ideje 1913.05.19.
Életút Tehetős izraelita orvos családból származott, apja Kornfeld Sebald gyakorlóorvos, anyja Kandel (Nyíri) Anna volt, később még nyolc testvére született. A család 1837-ben az egri érsekségen kikeresztelkedett, családnevüket 1848-ban hivatalosan Korányira magyarosították. Frigyes gimnáziumi tanulmányait a szatmárnémeti piaristáknál végezte, 1844-től a pesti egyetemen orvosnak tanult. Aktívan részt vett a forradalmi eseményekben. Május 12-én, a Petőfi által meghirdetett múzeumkerti népgyűlésen beválasztották abba a küldöttségbe, mely a „véres macskazene” kivizsgálását sürgette. Még orvostanhallgatóként vett részt a szabadságharcban mint alorvos, majd helyettes főorvos. A szabadságharc után egy évig a bécsi sebészeti klinikán képezte magát, 1851-ben avatták orvos- és sebészdoktorrá. 1852-ben orvosi diplomát szerzett Bécsben, de szabadságharcban való részvétele miatt innen is, Pestről is száműzték Nagykállóra. Itt kezdett praktizálni, és 1861-től ő volt Szabolcs vármegye főorvosa. 1860-ban Bónis Malvint vette feleségül, akitől négy gyermekük érte meg felnőttkort. 1865-ben kinevezték a Rókus kórház idegbeteg osztályának vezetőjévé, 1864-ben a pesti egyetemen megszerezte idegkórtanból a magántanári képesítést. Ő szervezte meg az I. számú belklinikát, melynek 1908-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. Indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Több külföldi kézikönyv összeállításánál kérték fel szerzőnek. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. 1884-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, és ebben az évben, február 2-án érdemei elismeréseként Ferenc József nemesi címet adományozott a családnak. 1891-től örökös főrendiházi taggá választották, 1908-ban bárói címet kapott.
Levéltári iratok
  1. HU-MNL-OL-P 1441-III.-15.-333.
    Korányi Frigyes névjegykártyára írt üzenetei Darányi Ignáchoz. Kelt: 1889-91. Őrzőhely. Magyar Nemzeti Levéltár.
Irodalmi ajánló
  1. Osztovits Szabolcs: "Sors, nyiss nekem tért" - Petőfi Sándor életének krónikája. Bp. 2022. 227-228 old.
Külső hivatkozás Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér - PIM61594
* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató