Állami anyakönyvek
A segédlet leírására vonatkozó adatok
Tisztelt Kutatók!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Állami anyakönyvek adatbázisa technikai meghibásodás miatt jelenleg nem üzemel teljes értékűen. A hiba javitása folyamatban van, kollégáink mindent megtesznek a rendszer mielőbbi újraindításáért.
2026. február 4.
Az állami anyakönyvek a 19. század végétől a családkutatás és a személyes történetek legfontosabb forrásai közé tartoznak.
Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezett a születések, házasságkötések és halálozások állami anyakönyvezésének bevezetéséről 1895. október 1-jétől. A jogszabály előírta, hogy az anyakönyvvezetők minden kötetből másodpéldányt készítsenek, amelyet a területileg illetékes vármegyei levéltárban kellett elhelyezni. Így jött létre a vármegyei levéltárak anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye.
A másodpéldányok készítését az 1981. évi 5. törvényerejű rendelet szüntette meg 1981. január 1-jétől, így a gyűjtemény lezárásának dátuma 1980. december 31.
A másodpéldányok készítését az 1981. évi 5. törvényerejű rendelet szüntette meg 1981. január 1-jétől, így a gyűjtemény lezárásának dátuma 1980. december 31.
Az állami anyakönyvi másodpéldányok adatbázisai megyénként
Pest vármegye
- Jelzet: HU-MNL-PML-XXXIII.1.a
- Az MNL Pest Vármegyei Levéltára őrzi a mai Pest vármegyéhez tartozó települések anyakönyvi másodpéldányait.
- Az 1950. január 1-jén Budapesthez vagy Bács-Kiskun megyéhez csatolt községek és városok anyakönyveit már az említett levéltárak kezelik.
- Jelzet: HU-MNL-SVL-XXXIII.1.a
- Az MNL Somogy Vármegyei Levéltára a mai Somogy vármegye településeinek anyakönyvi másodpéldányait őrzi, az alábbi kivételekkel:
- Az MNL Somogy Vármegyei Levéltára őrzi a mai Somogy vármegyéhez tartozó települések anyakönyvi másodpéldányait, az alábbi kivételekkel:
- Zalához csatolt települések (1948, 1950): Miháld, Pat, Sand, Belezna, Nemespátró, Surd, Somogyszentmiklós – anyakönyveik az MNL Zala Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Baranyához csatolt települések (1950): Felsőszentmárton, valamint a Szigetvári járás települései (kivéve Lad, Patosfa) – anyakönyveik az MNL Baranya Vármegyei Levéltárában érhetők el.
- Fejérhez csatolt település: Szabadhidvég – anyakönyvei az MNL Fejér Vármegyei Levéltárában találhatók, de az 1945. évi kötetből az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában is van példány.
- Baranyához csatolt település (1955): Kiskeresztúr – anyakönyvei az MNL Baranya Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Tolnához csatolt települések (1975): Attala és Kapospula – anyakönyveik az MNL Tolna Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz került települések (1950): Siófok és Balatonszabadi – anyakönyveik az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz került települések Tolnától (1950): Kánya, Tengőd és Bedegkér – anyakönyveik az MNL Somogy Vármegyei Levéltárában találhatók.
- Somogyhoz csatolt település (2013): Balatonvilágos – anyakönyvei továbbra is az MNL Veszprém Vármegyei Levéltárában érhetők el.
- Jelzet: HU-MNL-CsML-KL-XXXIII.1.a
- Az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára a mai vármegye településeinek anyakönyvi másodpéldányait őrzi.
- A levéltár hálózatos szervezetben működik, központja Szeged, filiáléi Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó és Szentes.
- Az anyakönyvezés szerkezete követte a közigazgatási változásokat:
- 1895. október 1-jén Szegeden három kerület jött létre: I. belterületi, II. külterületi felsőközponti, III. külterületi alsóközponti.
- 1926–1927-ben új kerületek alakultak Röszkén (IV.) és Szatymazon (V.).
- 1927. április 1-jén a korábbi kerületeket összevonták, az anyakönyvi hivatalok betűjelzést kaptak (A, B, C, D stb.) Szegeden és Hódmezővásárhelyen.
- 1950–1952 között Szegedtől elvált és önálló településsé vált: Röszke, Szatymaz, Ásotthalom, Zákányszék, Csengele, Ruzsa és Domaszék.
- 1955-ben Szeged város II. és III. kerületében új anyakönyvi hivatalok jöttek létre, de ezekben 1935–1955 között nem történt anyakönyvezés.
- 1973-ban Algyő, Gyálarét, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé községeket Szegeddel egyesítették.
A települések közigazgatási változásai az anyakönyvi kerületi besorolásban is tükröződnek.
Például Albertirsa 1950-ig két anyakönyvi kerületet alkotott, később egyet; Kardoskút 1950-ig Csongrádhoz tartozott, majd Békéshez került, így korábbi anyakönyvei az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárában találhatók.
A települések anyakönyvi és közigazgatási beosztásához segédletek is elérhetők:
Állami anyakönyvek 1895–1980: kutathatóság és adatszerkezetA kutathatóságot a 2010. évi I. törvény 93/A §-a szabályozza:
- halotti anyakönyv 30 év,
- házassági 86 év,
- születési 110 év elteltével válik bárki számára kutathatóvá.
A jogszabály szerint a kötet keletkezési éve a dokumentum lezárásának időpontja. A tagintézmény kezelésében álló halotti anyakönyvek szabadon kutathatók, a házassági és születési anyakönyvek fokozatosan válnak hozzáférhetővé a fenti határidők szerint.
1895 és 1980 között az anyakönyvvezetők különböző típusú nyomtatványokat használtak. A bejegyzések minden esetben tartalmazzák az anyakönyvi esemény és a bejegyzés időpontját, az anyakönyvvezető és a bejelentő nevét. Az 1950 előtti kötetekben felekezeti adatok is szerepelnek, ami segít annak meghatározásában, hogy 1895 előtti kutatás esetén melyik egyház anyakönyvét érdemes vizsgálni.
Adattartalom szempontjából leggazdagabb az 1895–1906 közötti időszak. A születési anyakönyvek ekkor tartalmazzák a szülők nevét, életkorát, lakcímét, a gyermek nevét, valamint a születés pontos idejét és helyét. Ezek a bejegyzések egy teljes oldalt foglalnak el. 1907-től egy páros oldalon már hat bejegyzés szerepel, a szülők lakcíme ekkor kikerül az adatok közül.
A házassági anyakönyvek 1906 előtt kétoldalasak: a házasulók és szüleik neve, születési adatai, valamint a tanúk neve és életkora is megtalálható bennük. 1907 után egy páros oldalon három bejegyzést rögzítettek, a szülők foglalkozása ekkor kimarad.
A halotti anyakönyvek 1906-ig egy teljes oldalasak, feltüntetik az elhunyt, szülei és/vagy házastársa nevét, életkorát, valamint a halál okát. 1907-től hat bejegyzés kerül egy páros oldalra.
Az 1895 és 1980 közötti anyakönyvekben gyakoriak az utólagos bejegyzések (UB), főként születési és házassági kötetekben. 1907 előtt ezeket az üres felületekre írták, később a formanyomtatvány jobb szélén kialakított rovatba. Tartalmuk többnyire halálozásra, névváltozásra vagy válásra utal, esetenként adatjavítást is tartalmaz (pl. UB 16/1991).
1895 és 1980 között az anyakönyvvezetők különböző típusú nyomtatványokat használtak. A bejegyzések minden esetben tartalmazzák az anyakönyvi esemény és a bejegyzés időpontját, az anyakönyvvezető és a bejelentő nevét. Az 1950 előtti kötetekben felekezeti adatok is szerepelnek, ami segít annak meghatározásában, hogy 1895 előtti kutatás esetén melyik egyház anyakönyvét érdemes vizsgálni.
Adattartalom szempontjából leggazdagabb az 1895–1906 közötti időszak. A születési anyakönyvek ekkor tartalmazzák a szülők nevét, életkorát, lakcímét, a gyermek nevét, valamint a születés pontos idejét és helyét. Ezek a bejegyzések egy teljes oldalt foglalnak el. 1907-től egy páros oldalon már hat bejegyzés szerepel, a szülők lakcíme ekkor kikerül az adatok közül.
A házassági anyakönyvek 1906 előtt kétoldalasak: a házasulók és szüleik neve, születési adatai, valamint a tanúk neve és életkora is megtalálható bennük. 1907 után egy páros oldalon három bejegyzést rögzítettek, a szülők foglalkozása ekkor kimarad.
A halotti anyakönyvek 1906-ig egy teljes oldalasak, feltüntetik az elhunyt, szülei és/vagy házastársa nevét, életkorát, valamint a halál okát. 1907-től hat bejegyzés kerül egy páros oldalra.
Az 1895 és 1980 közötti anyakönyvekben gyakoriak az utólagos bejegyzések (UB), főként születési és házassági kötetekben. 1907 előtt ezeket az üres felületekre írták, később a formanyomtatvány jobb szélén kialakított rovatba. Tartalmuk többnyire halálozásra, névváltozásra vagy válásra utal, esetenként adatjavítást is tartalmaz (pl. UB 16/1991).
Az elmúlt harminc évben készült utólagos bejegyzések nem kutathatók. A régebbiek megismerésére az 1995. évi LXVI. törvény 24. §-a vonatkozik.
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
Nincs kitöltve.
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
Nincs kitöltve.
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
Nincs kitöltve.
Törzsszám
HU-MNL
Országkód
HU
Rekordok száma
7 465
Iratanyag típusa —
A segédlet jellege anyakönyv
Azonosító 407
Intézménykód MNL-OL
Általános megjegyzések —
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő folyamatosan bővülő
Verzióval kapcsolatos információk —
Létrehozásában közreműködők Debreczeni László fejlesztő, Rotár Krisztina
Létrehozásáért felelős személy Dr. Schramek László, Polgár Tamás, Kiss Norbert Péter, dr. Varsányi Attila
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit —
A segédlet módosításai és változtatásai —
A módosítások rövid összefoglalása —
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája —
Rekordok pontos száma 7 465
Összes törzsszámHU-MNL