Adatbázisok
Online

Az 1894. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezett arról, hogy Magyarországon bevezetik a születések, házasságkötések és halálozások állami anyakönyvezését 1895. október 1. napjától. A jogszabály szerint a kerületi anyakönyvvezetőknek az anyakönyvekről egy másodpéldányt is készíteniük kellett, amelyet a területileg illetékes vármegyei levéltárban kellett elhelyezni. Így jött létre a vármegyei levéltárakban az anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye, amelynek jelzete tagintézményünkben: HU-MNL-PML-XXXIII.1.a. A másodpéldányok készítésének kötelezettségét 1981. január 1. napjával az 1981. évi 5. sz. törvényerejű rendelet szüntette meg, tehát a gyűjtemény lezárásának dátuma 1980. december 31.

Az MNL Pest Vármegyei Levétára kezelésében a mai Pest vármegyéhez tartozó települések anyakönyvi másodpéldányait lehet megtalálni. Ez azt jelenti például, hogy az 1950. január 1-jén Budapesthez és Bács-Kiskun megyéhez csatolt községek és városok anyakönyveit az említett közigazgatási egységek levéltárai őrzik.
Nem minden település alkotott önálló anyakönyvi kerületet, a települések életében bekövetkező közigazgatási változások itt is nyomon követhetők. Albertirsa 1950-ig két anyakönyvi kerületet képezett, majd ezt követően egyet, a sort még hosszan lehet folytatni. A települések anyakönyvi kerületi besorolásáról honlapunkon az anyakönyvek raktári jegyzékeiben lehet tájékozódni.

Az iratanyag kutatásáról a 2010. évi I. törvény 93/A §-a rendelkezik, miszerint a halotti anyakönyvek keletkezésük után 30, a születésiek 110, a házasságiak 86 év elteltével válnak kutathatóvá bárki számára. A jogalkotó úgy döntött, hogy az egyes kötetek keletkezési évének a dokumentum lezárásának időpontját kell tekinteni. A tagintézmény kezelésében álló halotti anyakönyvek szabadon kutathatók, a házassági és születési anyakönyvek fokozatosan nyílnak meg az érdeklődők számára az említett jogszabály előírásaival összhangban.

Az 1895 és 1980 közötti időszakban az anyakönyvvezetők különböző típusú nyomtatványokkal dolgoztak. A bejegyzések minden esetben tartalmazzák az anyakönyvi esemény és a bejegyzés leírásának adatait, azaz az anyakönyvvezető és a bejelentő nevét, az anyakönyvi esemény és a bejegyzés időpontját. Az 1950 előtti anyakönyvek tartalmazzák a személyek felekezeti adatait is. Ez a családkutatást abban segíti, hogy 1895. szeptember 30. előtti bejegyzéseknél, melyik egyház anyakönyvi adatát kell használni a családkutatás folytatásához.
Emellett meg kell jegyeznünk, hogy adatok szempontjából leggazdagabb az 1895 és 1906 közötti időszak. A születési anyakönyvek ebben az időben tartalmazzák a szülők nevét, életkorát, lakcímét, valamint a gyermek keresztnevét, a születés pontos idejét és helyét. A bejegyzések egy oldal terjedelműek. Az 1907 utáni bejegyzések esetében egy páros oldalon 6 bejegyzést rögzítettek az anyakönyvvezetők. A szülők lakcíme kikerült a rögzített adatok köréből.
A házassági anyakönyvek két oldalt foglalnak el 1906 előtt, amelyekben a házasságot kötő személyek neve és születési adatai mellett, megtaláljuk a szüleik nevét és foglalkozását is, továbbá a tanúk nevét és életkorát. Az 1907 utáni dokumentumokban egy páros oldalon három bejegyzés található. A szülők foglalkozása kikerült a lejegyzett adatok közül.
A halotti anyakönyvek esetében 1906-ig szintén egy bejegyzés egy teljes oldalt elfoglalt, amelyen megtaláljuk az elhunyt és szülei és/vagy házastársa nevét, életkorát és az elhalálozás okát. Az 1907 utáni időszakban egy páros oldalon hat bejegyzés olvasható.
Az 1895 és 1980 közötti anyagkönyvek esetében utólagos bejegyzéseket (röviden: UB) is közölnek az anyakönyvvezetők elsősorban a születési és házassági bejegyzéseknél. Az 1907 előtti időszakban a nyomtatványok üres felületeire jegyezték be ezeket. A későbbiekben a formanyomtatványok jobb szélén szerepel az UB rögzítésére szolgáló rovat. A korszakban többször vonatkoztak az utólagos bejegyzés készítésére vonatkozó szabályok néhány rövidebb időszakban az utólagos bejegyzés teljes szövegét kellett bevezetni az anyakönyvbe, legtöbbször azonban csak egy azonosítószámot. Pl. UB 16/1991. Születési anyakönyvben leggyakrabban az elhalálozásra, esetleg névváltozásra vonatkozóan szerepelnek utólagos bejegyzések. A házassági anyakönyvek esetében e rovatban a válás vagy egyik házas fél elhalálozására utalnak az anyakönyvvezetők, bármelyik esemény bekövetkezése ugyanis a házasságot megszüntette. Elhalálozás esetén rendkívül ritka az utólagos bejegyzés, az egy-egy tévesen rögzített adat helyesbítését tartalmazza.